Iskolai zaklatásból az öngyilkosságba: egyre több diák vet véget az életének a debreceni pszichológus szerint

Az iskolai zaklatás az elmúlt időszakban új szintre lépett hazánkban, egyre durvábban, érzéketlenebbül és többször bántalmaznak kiszemelt osztálytársakat azok a fiatalok, akik a tanulásban nem lelnek elég örömet és értéket, unaloműzőként pedig pokollá teszik annak életét, aki gyengébbnek, okosabbnak, vagy empatikusabbnak tűnik.

Még november elején futótűzként terjedt annak a sümegi fiúnak a története, akit túlsúlya miatt folyamatosan zaklattak társai, végső elkeseredésében pedig a vonat elé vetette magát. Később több videó is napvilágot látott, melyeken jól látszik, ahogyan hárman utánamennek, folyamatosan rugdossák és kinevetik. A sümegiek szerint nem bírta tovább elviselni, hogy a súlya miatt csúfolták.

Korábban a Bors számolt be arról, hogy hazánkban átlagosan 1700-1800 befejezett öngyilkosság történik évente, a világtrendeknek megfelelően itt is késő tavasszal, nyár elején vetnek véget a legtöbben az életüknek, és a tetőzés június végére tehető.

A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2020-ban 1706 ember követett el öngyilkosságot, 2019-ben ez a szám 1550 volt. A hivatal közlése szerint a növekedés mértéke drasztikus, ilyen hirtelen emelkedés legutóbb a nyolcvanas években volt tapasztalható – írták, kiemelve: aggodalomra ad okot, hogy a 15-19 éves kor között elkövetett öngyilkosságok száma 2013 óta nem csökken Magyarországon. Míg 1995-ben még 74 kamasz vetett véget az életének, ez az adat 2013-ra 22-re csökkent, a következő évek viszont enyhe emelkedést hoztak.

A cikkben rámutattak, hogy európai összevetésben ezek a számok sem mondhatók kifejezetten kedvezőnek, vagyis sok európai országban lényegesen kevesebb kamasz lett öngyilkos például 2018-ban. Magyarország a 12. helyen áll ezen a listán, nagyjából azonos szinten Lettországgal, Belgiummal, az Egyesült Királysággal. Számszerűsítve ez körülbelül öt öngyilkosságot jelent a 14-19-es korcsoportban százezer főre vetítve.

– Iskolai zaklatásról abban az esetben beszélhetünk, ha egy diákot ismétlődően bántalmaznak a társai szóban vagy fizikálisan. A zaklatóknak általában van egy kisebb csoportja, akik az áldozatot nem hagyják békén, ami egy idő után azt eredményezi, hogy végső elkeseredésbe taszítja a fiatalt. Igaz, régebben is voltak csúfolódások, de talán nem volt ennyire durva, kegyetlen és folyamatos, mint napjainkban. Ez abból is eredhet, hogy az internet olyannyira az életünk része lett, hogy a szekálók ezt kihasználva feltöltenek olyan tartalmakat a közösségi oldalakra, melyeken a megfélemlített gyereket rugdossák, megalázzák, vagy olyan cselekedetekre kényszerítik, ami kínos és rossz fényt vethet rá – mondta Síró Ágnes, aki rámutatott:

– ismertette a folyamatot a szakember.

Esélyük sincs túlélni

Felidézte, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt főként az öngyilkossági kísérlet volt jellemző, hogy a bajba jutott fiatal felhívja a szülők, barátok és rokonok figyelmét arra, hogy segítségre van szüksége.

– Manapság sajnos a 16-19 év közöttiek körében a befejezett öngyilkosságok száma nőtt, hisz direkt olyan módot választanak életük befejezésére, hogy esélyük se legyen a túlélésre – emelte ki Síró Ágnes, majd aláhúzta: éppen ezért kell még időben elkapni a bullyingot (zaklatást), mivel amikor még a piszkálódás elején szembesítik a bántalmazó szüleit azzal, hogy mit tett gyermekük, akkor az első reakció részükről a védelem, rögtön kimagyarázzák a rossz viselkedést, ami azt eredményezi, hogy a fiatal egyre durvább cselekedeteket is megenged magának.

Az iskolákban is nagyobb figyelemmel kell lenni

A pszichológus szerint a szigorúbb iskolákban – ahol azért is fegyelmezik a gyereket, ha szaladgál a folyosón – kevésbé fordul elő a zaklatás, ha pedig igen, akkor sokkal enyhébb formában.

– hangsúlyozta Síró Ágnes.

Hogyan lesz valakiből bántalmazó?

– Azok a diákok, akik nem találnak igazi értéket a tanulásban, ők unaloműző elfoglaltságot keresnek, mégpedig olyat, ahol kiélhetik vezéregyéniségüket. A legegyszerűbb erre, ha kiválasztanak valakit teljesen véletlenszerűen, és elkezdik piszkálni. A kezdetekben még csak kisebb beszólásokkal, később pedig a végletekig elfajulhat, ha a pedagógusok, szülők nem veszik észre, és nem nyújtanak segítő kezet a kiszemeltnek. A problémák közé tartozik az is, hogy ha fény derül a történésekre, akkor az áldozatot hibáztatják, mégpedig azért, mert biztosan adott okot a zaklatásra – mutatott rá a szakember, aki hozzátette, hogy bárhogyan viselkedik egy gyerek, semmi nem ad okot arra, hogy sorozatosan piszkálják, úgyhogy ezt a megnyilvánulási formát érdemes kerülni.