2023.12.01. 07:00
Miért ötvenéves álma a debrecenieknek a Civaqua?
Megérkezett a Tisza vize Debrecenbe, történeti visszaemlékezésekkel ünnepelték az első ütemet.
Aradi Csaba, Debrecen díszpolgára, a Future of Debrecen ökológus szakértője
Forrás: Napló-archív
Projektátadóval, majd szakmai konferenciával ünnepelték november 28-án a Civaqua-program első ütemének zárását: a Tisza vize megérkezett Debrecenbe! A Civaqua-Tócó projekt, mint a Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer átalakítása, kibővítése című fejlesztés összesen több mint 15,7 milliárd forint uniós és hazai forrásból készült el.
A Debrecen a Zöld Őrváros című konferencián dr. Dévai György, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar (DE TTK) Hidrobiológiai Tanszékének professor emeritusa, valamint dr. Aradi Csaba, a Future of Debrecen ökológus szakértője, Debrecen díszpolgára avatta be a hallgatóságot a Civaqua-program fél évszázados történetébe.
– Az 1960-as évek második felére Debrecen város vízigénye egyre fokozódott, így a Keleti-főcsatorna lehetséges vízpótlási szerepe is felértékelődött.
1973-ban több jelentős esemény történt: átadták a kiskörei vízlépcsőt, létrejött hazánk első nemzeti parkja, a Hortobágyi Nemzeti Park. Ugyanebben az évben a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságon, Papp Ferenc igazgató vezetésével, valamint számos kiváló és elkötelezett szakember munkájának eredményeként elkészült a Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer (HTVR) koncepció-tanulmánya
– idézte fel Dévai György.
Forrás: Napló-archív
Az indulást követően hamar abbamaradt a munka
A HTVR-t további másik két tanulmány is követte, amelyek a debreceni térség – beleértve a Nagyerdőt és az Erdőspusztákat – vízellátásának javítását és térbeli-időbeli szabályozását összehangoltan vázolták fel. E három dokumentum tekinthető a Civaqua előzményének.
A konkrét tervezőmunka eredményeit 1974-ben fogadta el a Debrecen Városi Tanács, majd 1977-ben elkezdődtek a munkálatok
– ismertette a szakember. Finanszírozási okok miatt azonban a tervezett beruházásnak csak egy része készült el. Kísérlet a folytatásra a kétezres évek elején történt, akkor kapta a projekt a Civaqua-program nevet, azonban hiába volt széleskörű összefogás a megvalósítás mellett, a próbálkozás sikertelenül maradt. Egészen 2021-ig, amikor is az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) konzorciumában, immár CIVAQUA-Tócó projekt, mint a Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer átalakítása, kibővítése címmel valóban elindulhatott a debreceniek álmának megvalósítása.
Már ötezer éve is lakott volt a Tócóvölgy
– Ha visszagondolunk, valóban Zöld Őrváros vagyunk. Itt alakult meg az Magyarország első természetvédelmi területe, valamint az ország első nemzeti parkja is.
Elődeink emléke arra kötelez bennünket, hogy munkájukat a jövőben továbbvigyük a Future of Debrecen közösségén keresztül, a város lakóinak összefogásával, s tovább erősítsük a zöld őrváros rangunk
– fogalmazott előadása elején Aradi Csaba. Az ökológus szakember az egykori Tócó-folyóról osztott meg érdekességeket a hallgatósággal.
– Debrecen a nyírségi homokhátság és a hajdúsági löszhát találkozásánál fekszik. Két forrás eredt itt: az egyik a Tócót, a másik a Kondoros-eret táplálta. Nehezen tudjuk ma már elképzelni, de a régi könyveket, levéltári anyagokat böngészve találkozhatunk olyan történetekkel, hogy a debreceniek például malomkővel, vagy oldalszalonnával próbálták a Tócó forrását elzárni, mivel attól féltek, hogy a víz elönti a várost – mondta Aradi Csaba.
Aradi Csaba elmondta, a régészeti adatok alapján már ötezer évvel ezelőtt is sűrűn lakott volt a Tócó-völgy. – A Tócó vízgyűjtő területe körülbelül 130 négyzetkilométer. Itt évente körülbelül 70-80 millió köbméter csapadék hull évente, azonban ennek csupán töredéke kerül a Tócó-medrébe – mutatta be.
