2023.12.25. 16:00
Így ünneplik Hollandiában a karácsonyt
Magyar szemmel meglepő hagyományokat is ápolnak a tulipánok országában.
Karácsonyfa Amszterdamban, a Dam téren; sok hasonlóság mellett akadnak érdekes különbségek is a magyar és a holland karácsonyi szokások között
Forrás: Shutterstock
A karácsony az egyik legjobban várt időszaka az évnek, mely a keresztény kultúra egyik legmeghatározóbb ünnepe, Jézus születésének a napja. S bár a világ szinte valamennyi országában ünneplik, az évszázadok folyamán eltérő szokásokat, hagyományokat alakítottak ki vele kapcsolatban a különböző nemzetek. Így például hazánkban a halételek dominálnak az ünnepi asztalon, Nagy-Britanniában szenteste tartják a munkahelyi óévbúcsúztató partikat, Lengyelországban pedig december 24. karácsony első napja, amikor a család az eget kémleli, várva a betlehemi csillag megjelenését. A lista sokáig folytatható, de ezúttal egy tőlünk területileg kisebb országra böktünk ujjainkkal képzeletbeli földgömbünkön: Hollandiára.
Pusztai Gábort, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Néderlandisztika Tanszékének vezetőjét kértük meg, kalauzoljon el bennünket a tulipánok országának karácsonyába. Mint megtudtuk, számos hasonlóság fedezhető fel a magyar és a holland szokások között, amelyek gyökere a keresztény kultúra.
– Karácsonyfát ott is állítanak, amit közösen díszítenek fel, s az ünnep része az ajándékozás is. Akárcsak nálunk, a bőséges étkezés sem marad el, de ott a másnapi reggeli is hangsúlyos. Tipikus karácsonyi ételeik nincsenek, mint például nálunk a halászlé vagy a töltöttkáposzta – mondta a szakember. Ami tipikus viszont, az a Kerststol nevű sütemény, mely gyakorlatilag egy gazdagon töltött gyümölcskenyér. Ezt a németektől vették át a 16-17. század környékén.
Karácsonyi csomagot a munkahelyen is kapnak
Tipikus holland szokás a karácsonyi csomag, amit a munkáltató ad a munkavállalónak. Ez egy több évszázados hagyomány. A holland parasztgazdaságokban több béres is dolgozott, számukra a karácsony volt a szabadság időszaka. Ha a gazda elégedett volt az egész éves munkájukkal, akkor ételeket, édességeket, italokat tartalmazó csomagokat adott a munkásoknak. Ez a hagyomány a mai napig él, a nagyvállalatoknál is szokássá vált
– mondta Pusztai Gábor. A holland karácsony családcentrikus ünneplés, ilyenkor minőségi időt szánnak egymásra a rokonok. Az ajándékozás ott is része az ünnepnek, de nincs annyira eltúlozva, mint például Magyarországon, inkább jelképes értékű.
– Kifejezett ajándékozós ünnepük a középkorban Szent Miklós ünnepe, a Mikulás volt. A reformációval ez a szokás a 17-18. századra helyeződött át a karácsonyra, majd a 19. században ismét visszatért december elejére. Ma már mindkét ünnep alkalmával megajándékozzák egymást – tette hozzá a tanszékvezető.
Forrás: Kiss Annamarie
Az éttermekben ülik körbe az ünnepi asztalt
A legmeglepőbb talán – legalábbis magyar szemmel – az, hogy sokan nem otthon, hanem éttermekben étkeznek az ünnepek alatt. – A holland háziasszonyok nem tartják annyira fontosnak, hogy ők készítsék el az ünnepi menüt. Gyakorlatilag ez a főszezon az ottani éttermek számára. Ilyenkor külön ünnepi menüt kínálnak – mondta Pusztai Gábor.
A másik meglepő szokás, hogy az otthoni süteménysütés sem túl népszerű az országban. Néhány évig éltem ott és egyik barátom születésnapjára akartam zserbót készíteni. Élesztőt csak nagyon nehezen, egy pékségben tudtam szerezni. A szupermarketek nem árulták, ugyanis nem volt rá igény
– idézte fel. Hasonló tapasztalatot szerzett a dió beszerzésével, majd annak ledarálásával is.
Modern, az angolszász országokból átvett szokás a ronda pulcsi viselése, amelyet jellemzően karácsony második napján öltenek magukra a hollandok. Az ünnepeket megelőzően rengeteg üzletben lehet kapni kifejezetten nem szép darabokat is.
Korcsolya-kihívás, amit a holland király is teljesített
Pusztai Gábortól megtudtuk, nem feltétlenül karácsonyhoz kötődő, de jellemző téli sütemény az Oliebollen nevű, buciszerű fánk. Ezt forró olajban sütik ki, majd porcukrozzák, édesítik. A nagyvárosok utcáin ilyenkor sok fánkárussal lehet találkozni.
– Hidegebb téli időszakokban, amikor befagytak a csatornák, a hollandok kijártak korcsolyázni. Ebből alakult ki az Elfstedentocht versenye, ami egy 11 várost érintő, hosszú távú korcsolyaverseny volt. A 200 kilométeres távot egy nap alatt kellett megtenniük a versenyzőknek – ismertette Pusztai Gábor.
Bár az éghajlatváltozás miatt az elmúlt harminc évben elmaradt ez a megmérettetés, saját korában igazi presztízsértékkel bírt, ha valaki határidőre teljesítette a távot. Többek között a jelenlegi holland uralkodó, Vilmos Sándor király is büszkélkedhet a győztesnek járó ezüst kereszt medállal.
