2024.01.23. 16:24
A természet és a technológiai fejlődés egyensúlyát hivatott fenntartani Debrecen új kutatóközpontja
Nemcsak a Kárpát-medence ökoszisztémája, hanem az egész világ szempontjából lényeges lehet a debreceni szakemberek munkája.
Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár az eseményen
Forrás: Czinege Melinda
Első alkalommal tartott konferenciát a Debreceni Egyetem Biodiverzitás, Klímaváltozás és Vízgazdálkodás Koordinációs Kutató Központja kedden az intézmény székhelyén, a Vezér utcai Innovációs Központban.
Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Kuratórium elnöke szerint a központ kulcsfontosságú abból a szempontból, milyen jövőt adunk át a felnövekvő nemzedékeknek. Mint köszöntőjében mondta, az épületben zajló tudományos kutatómunka és a kiépülő infrastruktúra hozzájárul, hogy a döntéshozók a megfelelő rendeleteket tudják megalkotni.
A mai korban rendkívül fontos, hogy egymásra találjon a technológia, a biodiverzitás fenntartása és az emberi életminőség. Ezek együttműködése nélkül nem lehet jövőképet alkotni vagy épp megóvni környezeti értékeinket. Ugyanakkor az is természetes, hogy műszaki, tudományos fejlődés nélkül nincs minőségi javulás, de meg kell találni azt a harmóniát és egyensúlyt, hogy a körülöttünk lévő élővilágot érintetlenül megőrizzük
– hangsúlyozta. Megjegyezte, eltorzultan sem lehet közelíteni a kérdéséhez, ezzel gátolva az emberiség technológiai fejlődését. A folyamatos változás közepette az egyensúlyra kell törekedni, és valamennyi élőlény fennmaradását biztosítani.
A természeti értékeknek és a technológiai fejlődésnek összhangban kell lennie
Kossa György úgy véli, az ember nem is lehet képes a környezete túlterhelésére, mert a természet beavatkozik és kiigazítja saját közegét. Ugyanakkor egyáltalán nem mindegy, hogy ezek az ökoszisztémák mennyire színesek, és mennyire őrzik meg változatosságukat.
A Debreceni Egyetemnek az egyik küldetése, hogy képességei révén hidat tudjon képezni a mindennapi ember, a tudomány és technológia között annak érdekében, hogy ezen területek megértsék egymást, és adott esetben közérthetővé tegyék, mi és hogyan befolyásolja az életminőségünket
– világított rá. Az elnök hozzátette, egy ilyen közvetítő szereppel rendelkezik a Biodiverzitás és Klímaváltozás Központ.
Emlékeztetett rá, a Kárpát-medence egy meglehetősen speciális ökoszisztéma; a környezeti hatások vagy az ipari fejlődés rá gyakorolt hatásaival kapcsolatban előrejelző rendszerként tud működni egy, a Központhoz hasonló intézmény. Fontosnak nevezte, hogy az emberek, a tudósok és a gazdasági szereplők között bizalom épüljön ki, hiszen enélkül nem létezhet kiegyensúlyozott társadalom.
Biodiverzitás és klímaváltozás konferencia
Fotók: Czinege MelindaA három kutatási területet együtt kell vizsgálni
Csernoch Lászlót, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettesét elmondása szerint évtizedekkel ezelőtt lenyűgözte az a kutatómunka, amely során a Hortobágyi Nemzeti Parkban a fajok diverzitását, majd az élőlények molekuláris genetikáját vizsgálták.
Rámutatott, a tudomány álláspontja szerint egy antropogén (emberi tevékenységből adódó) kihalási korban vagyunk, éppen ezért kiemelkedően fontos, hogy visszafordítsuk a folyamatot és megőrizzük a természetben jelenlévő általános génállományt.
Örömét fejezte ki, hogy létrejött egy biodiverzitást, klímaváltozást és vízgazdálkodást kutató intézet, hiszen ezt a három területet egyszerre érdemes vizsgálni. Mint kifejtette, a biodiverzitás és a környezetváltozás kérdése ugyan nem korlátozódik a Kárpát-medencére, azonban a térség egy különleges helyzetben van.
A klímaváltozás olyan létformák megjelenését eredményezi a Kárpát-medencében, amik nemcsak az őshonos környezetet, hanem a mindennapi életünket egyaránt befolyásolják
– mondta. Példaként említette a környékre nem jellemző gombafajok megjelenését, valamint azon gombatoxinok jelenlétét az általunk fogyasztott élelmiszerekben, amik száz évvel ezelőtt nálunk elképzelhetetlenek voltak. Hozzáfűzte, ezzel együtt a klímaváltozás következtében módosult a Kárpát-medencének a csapadék-viszonyrendszere. Éppen emiatt a biodiverzitás megőrzését a vízgazdálkodási ismeretek nélkül nem lehet vizsgálni.
Állami szinten is számítanak a kutatóintézet munkájára
Az észak-alföldi régió és Debrecen szűkebb környezete mindig is kiemelt jelentőséggel bírt a hazai természetmegőrzés történetében. Nem véletlen, hogy 1939-ben itt jött létre Magyarország első védett természeti területe, a debreceni Nagyerdő, majd néhány évtizeddel később, 1973-ban megalakult hazánk első nemzeti parkja, a Hortobágyi Nemzeti Park is
– vázolta fel beszédében Rácz András. A természetvédelemért felelős államtitkár úgy véli, mára kiépült egy erős állami természetvédelmi rendszer hazánkban, amelyhez fogható nincs sem Európában, sem máshol a világon.
Elmondta, Magyarországon 330 ezer hektár állami tulajdonú, védett természeti terület található a tíz nemzeti parki igazgatóság kezelésében, ebből 100 ezer hektár a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságához tartozik, így az nemcsak a legrégebbi, hanem létszámban és területben is a legnagyobb az országban.
Rácz András szerint a hatékony természetvédelmi munkának a záloga az együttműködés. Az egyetemeknek köszönhetően a tudományos kutatások gyakorlati felhasználása, a civilszervezetek, a helyben élők és az önkormányzatok támogatása egyaránt segíti azt, hogy az élőhely-rekonstrukciók hosszútávúak legyenek.
Az új kutatóintézet létrejöttéről úgy vélekedett: mivel az állami természetvédelem nagyban támaszkodik a tudományos kutatásokra, ezért reményét fejezte ki, hogy a jövőben kölcsönös és eredményes együttműködést sikerült fenntartani az intézménnyel.
Megtudtuk azt is, az állam rendelkezik egy 25 éve működő Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszerrel (NbmR), melynek adatsora Európában is egyedülálló, azonban annak szintézisét egy tudományos intézetnek kell elvégeznie. Rácz András beszélt a Nemzeti ökoszisztéma szolgáltatás-térképezés és értékelés projektről is (NÖSZTÉP), amelyben összesen 150 kutató tudását használták fel.
A nemzeti park igazgatóságok a tavaly év végén zárult Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Programban több mint száz egyedi beruházást valósítottak meg, nagyságrendileg 39 milliárd forintot felhasználva, és ezzel 80 ezer hektáron javították a környezetünk állapotát. Ezen projektek papírra vetése, megvalósítása és folytatása elképzelhetetlen a biotikai adatgyűjtés, a kutatók összehasonlítása és a tudományos háttérmunka elvégzése nélkül
– hangsúlyozta.
Debrecen a környezetvédelem útján
Balázs Ákos alpolgármester beszédében rámutatott, Debrecen különleges város, mert az itt élő emberek – amellett, hogy tisztelik a hagyományokat – keresik az innovatív megoldásokat, képesek együttműködni és a helyi tudásra támaszkodni.
Emlékeztetett rá, a városvezetés 2019-ben hirdetett új környezetpolitikát, mely azt eredményezte, hogy a városfejlesztés minden elemét a fenntarthatóság figyelembevételével viszik véghez. Megemlítette az egyetemi szakemberek részvételével alakított Zöld Munkacsoportot, melynek köszönhetően több mint harminc intézkedést tettek a madárbarát településtől a Civaqua-programon át a karbonmentes ipari parkok létrehozásáig.
Elérkeztünk arra a pontra, amikor még szorosabbra fontuk a kapcsolatot a szakemberekkel, és a Debreceni Egyetemmel elindultunk az együttműködés útján, hivatalosan is aláírtunk egy szerződést, hogy létrehozunk Debrecenben egy környezeti ellenőrzőrendszert
– mondta.
Felelevenítette, amikor az ötvenéves álom, a Tisza vizének Debrecenbe vezetése elérhető közelségbe került, akkor fogalmazódott meg a gondolat, hogy tudományosan is vizsgálható legyen, milyen változások következnek be a környezetben. Balázs Ákostól megtudtuk, a biodiverzitás vizsgálatára is alkalmas monitoring rendszer stratégiai alapdokumentuma elkészült, így innentől a megvalósítás szakaszába léphet a projekt. Elmondta azt is, a városban 16 mérőhely fog működni, melynek a szervezeti kiépítését fogják elvégezni a közeljövőben.
A Debrecenben kiépített monitoringrendszerről a Haon többször is beszámolt, a biodiverzitást vizsgáló új kutatóintézet bejelentéséről pedig ebben a cikkünkben írtunk részletesebben:
