Mérő László szerint szó sincs a gépek hatalomátvételéről, a technológia jól képzett szakemberek irányítása alatt marad

Nem a mesterséges intelligencia miatt válnak egyesek munkanélkülivé, hanem az azt használók emberek vehetik el a jövőben az ahhoz nem értők munkáját – hangoztatta debreceni előadásában Mérő László.

– A legnagyobb írásba adott tévedésemet éppen e technológiával összefüggően követtem el, amikor azt gondoltam, a számítógépes sakkprogramok nem fejlődnek tovább az úgynevezett szakértői szintnél. Akkoriban ugyanis azt tapasztaltuk, hogy ezek a szoftverek eleinte tényleg gyorsan „okosodnak", azonban egy ponton „koppannak", a folyamat lelassul. Ahogyan sok embert is kiképzünk az egyetemeken, ám a posztgraduális, vagyis a diploma utáni oktatás már sokkal kevésbé a jól számonkérhető ismeretanyagról, sokkal inkább a példákról, az útmutatásokról, az érzésekről szól. Ehhez képest a Deep Blue, az IBM szuperszámítógépe 1997-ben legyőzte Garri Kaszparov sakkvilágbajnokot. Miben tévedtem? Merem állítani, ezeknek a programoknak az alapjait negyven-ötven évvel ezelőtt már ismertük. Amit nem tudtunk felmérni, az az, hogy az algoritmusok miként működnek majd tízmilliószor gyorsabb számítógépeken. A jelenkor pedig a számítási kapacitás mellett a tárhelynövekedést is elhozta, egy újabb jelentős változást – vezette fel a meglátásait Mérő László, aki az AI-t műszaki, és nem természettudományos diszciplínaként (szakterületként) határozza meg. Mondván, az AI esetében arra vagyunk kíváncsiak, mi az, ami működik, nem pedig arra, hogy mi mitől működik.

A technológia után loholunk

Munkahelyén, az ELTE-n találkozott azzal a kihívással, hogy miként reagáljanak az OpenAI által fejlesztett ChatGTP-vel készült szakdolgozatokra. Végül úgy határoztak, értelmetlen a tiltás, inkább ők maguk is tanítják, a hallgatók pedig nyugodtan használhatják. De kötelezően jelölniük kell, mit kérdeztek a programtól és az milyen választ adott (így az emberi hozzáadott érték is kiderül).

Az önvezető autók addig nem fognak jobban elterjedni, amíg például nincs tisztázva, kié a felelősség egy-egy baleset után. A sofőré? Az autótulajdonosé? A gyártóé? A történelem során többször előfordult már, hogy egy technológia ugyan készen állt valamilyen újszerűséggel, de a működést befolyásoló más tudományágak nem. Így várni kellett. Magellán hiába jutott el Indiába Afrika megkerülésével, amíg hiányzott a nagyobb hajók készítéséhez szükséges tudás és a pénzrendszer sem volt érett ekkora vállalkozások finanszírozására, nem tudták kihasználni az új kereskedelmi lehetőséget. Az önvezetés esetében a jognak és az etikának kellene felzárkóznia a technológiához – mutatott rá.

A sakkra visszatérve, a program ugyan legyőzi az embert, de ha az ember és a gép együttesen áll ki ellene, Mérő László rájuk fogad. Sőt, Kaszparov is ezen a véleményen van, megtoldva azzal, hogy az embernek nem is muszáj világbajnok sakkozónak lennie, elég egy kiváló játékos, de értsen az AI-hoz.

– Az ember több programot megkérdezhet arról, mi volna a legjobb lépés. Ha azonos válaszokat kap a gépektől, nincs értelme hezitálni. Ha eltérőeket, akkor a megérzése is segítheti a sakkprogram legyőzésében. Egyébként akkor sincs semmi baj, ha az ember veszít. Hiszen legközelebb dönthet úgy, hogy inkább egy másik emberrel játszik. Miként szexelni is lehet gépi intelligenciával rendelkező babákkal, amelyek centire, kilóra még akár szebbek is bármelyik nőnél, férfinél. Mégis, mindig lesznek, akik inkább a vágy titokzatos tárgyával, vagyis egy másik emberrel létesítenek kapcsolatot – szólt a gondolatmenet Luis Buñuel filmjének címére utalva.

Elvi vitákat is segíthet eldönteni

Hogyan fogjuk használni az AI-t? Mérő László erre Miloš Forman példáján keresztül igyekezett válaszolni. – Imádtam az Egy szöszi szerelmét (1965), van egy jelenet, amikor a főszereplő nagyon hosszan néz, s a tekintetében egyszer csak megjelenik a szerelem. Lenyűgözve figyeltük a moziban... Évtizedekkel később az egyetemi hallgatóimmal láttam újra a filmet... és ahogyan ők, én is halálra untam a jelenetet. Mert a közben eltelt idő során felgyorsultak a filmek, és nézőként már ahhoz szoktunk. De a lényeg, hogy a prágai tavasz (1968) következtében Forman az USA-ba emigrált, és Hollywoodban kötött ki. Amikor leszerződött az egyik filmstúdióhoz, a szerződésében az szerepelt, hogy köteles alaposan elolvasni a fókuszteszt-jelentést. Ez az a feljegyzés, amelyik a mozinézőket reprezentáló tesztvetítés során ízekre szedi a reakciókat és szembesíti azokkal a filmkészítőket. A Száll a kakukk fészkére elkészítése során Forman először a fejét fogta a jelentés olvasásakor, mit tudnak ezek a művészetről, mondta! Aztán a vágások, az utómunkák során mégis szem előtt tartotta a reakciókat. A film öt Oscart nyert – anekdotázott Mérő, aki szerint az AI-val is így fogunk eljárni.

Vagyis a gép azt nem fogja tudni megérteni, hogy miért van szükségünk a filmművészetre, de segíthet a nézői igényeket a lehető legjobban kiszolgáló alkotás megszületésében. Ugyanakkor semmi jele annak, hogy az AI értené az átvitt értelmű kifejezéseket, képeket, ezért kell mellé az ember a helyes értelmezés biztosítékaként.

– tette hozzá. Megjegyezte: az AI jól jöhet az elvi, vagyis a legnehezebb viták során is, hiszen ha a gép végigveszi, milyen történéseket eredményez az egyik vagy a másik elv érvényesítése, akkor végeredményben már nem elvek, hanem „csak" forgatókönyvek mentén kell döntést hozni az embernek. Ami könnyebbnek tűnik.

Az agyunk a kőkorszak óta nem változott – folytatta Mérő László –, amiből két dolog következhet. Az egyik, hogy kőkorszaki aggyal vágunk neki az információs társadalomra épülő világnak, ami nem sok jót vetít előre (főként függőségeket). A másik lehetőség, hogy az evolúció már a kőkorszaki ember számára is olyan agyat hozott létre, amely alkalmas a jövőbeni életre . S igazából csak most kezdjük el felfedezni, mi mindenre jó a vállunk közötti biológiai számítógép. 

– jövendölte a professzor.