2024.02.20. 17:38
„A lakosságszám az elkövetkező években akár 40-50 ezer fővel is emelkedhet Debrecenben és az agglomerációban”
Papp László polgármester úgy véli, Debrecen fellendülése a lakosok jólétét szolgálja. Példaként említette a Debreceni Nemzetközi Repülőtér fejlesztését, vagy a Csokonai Teátrum felújítását, de kiemelt szerepet kaptak a közlekedésfejlesztési beruházások is, valamint elengedhetetlen elem a cívisváros gazdasági fejlődése.
Papp László polgármester az idei költségvetés-tervezet ismertetésekor; igen jelentős, 230 milliárd forintos keretből gazdálkodhat a város
Forrás: Napló-Archív
Papp Lászlóval készített interjút a Demokrata, melyet kedden tett közzé a konzervatív portál. A cikk központi témája, hogy Debrecent a közéletben Magyarország második fővárosaként említik az utóbbi időben.
A polgármester rávilágított, eredetileg Orbán Viktortól származik a felvetés, a miniszterelnök szerint a cívisváros nemcsak múltja miatt érdemelte ki ezt a címet, hanem a jövőképe is indokolja, hogy kiemelt városként tekintsenek rá.
Különös jelentőséget tulajdonítok annak, hogy hazánk kormánya úgy véli, Debrecen városa olyan fejlődési pályán mozog, ami alkalmassá teszi a második főváros szerepére
– nyilatkozta a lapnak a városvezető. Megjegyezte, ez több európai országban és más kontinenseken is bevett gyakorlat.
Papp László emlékeztetett rá, Magyarország nagyvárosai a trianoni békediktátum előtt erős regionális szerepet kaptak, és az ország csak az 1920-as év után vált egyközpontúvá. Elmondta, várospolitikájukban immár 25 éve célul tűzték ki, hogy Debrecen egy jól felépített stratégia mentén a folyamatos fejlődés irányába haladjon.
Debrecen: a gazdasági fellendülés a fejlődés motorja
A polgármester példaként említette a Debreceni Nemzetközi Repülőtér fejlesztését, a Csokonai Teátrum felújítását és a Csokonai Fórum megvalósítását. Emellett kiemelt szerepet kaptak a közlekedésfejlesztési beruházások is, valamint elengedhetetlen elem volt a város gazdasági fejlődése is. Beszélt arról, hogy egy évtized alatt sikerült megtízszerezni Debrecen iparterületét, iparűzési adóban mérve három és félszeres növekedést ért el a város, melybe nem számítanak bele a még nem termelő nagy vállalatok, így a BMW-gyár és az akkumulátorgyár.
Forrás: Napló-archív
A polgármester szerint a gazdasági fejlődés nemcsak jelentős bevételt hozott a városnak, az újonnan kínálkozó munkalehetőségek az elvándorlási tendenciát is visszafordították. Mint mondta, az előrejelzések alapján Debrecen és vonzáskörzetének lakosságszáma akár 40-50 ezer fővel is emelkedhet a következő években.
– Mindig is az volt a hitvallásunk, hogy a munkaerőpiaci versenyt az iskolapadokban kell megnyerni – hangsúlyozta, hozzátéve, ezen elgondolás mentén áthangolták a Debreceni Egyetem és a Debreceni Szakképzési Centrum működését, a város oktatási intézményei így már évente több ezer szakképzett munkaerőt biztosítanak.
Debrecen fejlődésével körültekintően kell lépést tartani
Papp László rámutatott, a lakosság és az agglomerációból érkező munkavállalók számának növekedése indokolttá tette a közlekedés fejlesztését. Mint fogalmazott, a gyorsforgalmi úthálózat észak, kelet és nyugat felől már optimálisan működik, déli irányból pedig a 47-es út négysávosításával fogják biztosítani a megfelelő közlekedést.
Jelenleg 19 közlekedésfejlesztési projektünk zajlik, amelyek között szerepel nagy forgalmú csomópontok kapacitásnövelő átépítése és újak létrehozása, kamionterminál építése, vasúthálózat-fejlesztés, az elektromos alapú közösségi közlekedés előtérbe helyezése, parkolók kialakítása, repülőtér-fejlesztés és elkerülő utak építése is
– összegezte.
Hangsúlyozta azt is, a városfejlesztéssel összhangban kiemelt figyelmet fordítanak Debrecen identitásának megőrzésére. Hozzátette, szívügye, hogy Debrecen karaktere egyházi-vallási központként is megmaradjon. Ezt többek közt az egyházi intézmények felújításával és az oktatásfejlesztéssel erősítik.
Forrás: Napló-Archív
A környezetvédelem fontos szempont marad Debrecenben
Szóba kerültek a gigaberuházásokkal kapcsolatos kritikák is. Papp László úgy véli, míg Németországban a társadalom támogatja az akkumulátorgyárak megépülését, Magyarországon sokkal inkább politikai felhangot kapott az akkumulátoripar.
Leszögezte, amellett, hogy a beruházókkal betartatják a környezetvédelmi előírásokat, a debreceniek aggályait megértve arra kérte az érintett cégeket, hogy vizsgálják felül azokat a technológiákat, melyeket alkalmazni terveznek, és lehetőleg válasszanak víztakarékos megoldásokat.
– Hitvallásunk, hogy a gazdaságfejlesztés csak addig szolgálja az emberek érdekeit, ameddig nem veszélyezteti a környezetünket. Éppen ezért az iparosítást a környezetvédelmi és fenntarthatósági paraméterek figyelembevételével képzeljük el – mondta. Példaként ismertette a véderdősítést, valamint a Civaqua-programot, illetve a vízgazdálkodási, parkfenntartási és zöldítési projekteket.
Kifejtette, Debrecen Európa egyik erdőben leggazdagabb települése, a közigazgatási területének 34 százalékát fák borítják.
Az interjú végén előre vetítette, a 2030-as évek elejére Debrecen valóban az ország második központjává válhat, a gazdasági fellendülés pedig a debreceniek életminőségét is emelni fogja. A teljes beszélgetés a Demokrata oldalán olvasható.
