Ipar napja: a debreceni Műszaki Kar regionális oktatási tudásközponttá válhat

Megkezdődött szerdán délelőtt az Ipar napja Debrecenben, a Nagyerdei Stadionban található Hallban. Az egész napos szakmai kiállításon több mint harminc cég és oktatási intézmény standjánál érdeklődhettek a diákok a lehetőségekről. A rendezvénnyel párhuzamosan szakmai konferenciát tartottak a stadion sajtótermében, ahol Husi Géza, a Debreceni Egyetem Műszaki Kar dékánja köszöntötte a résztvevőket.

Papp László előadásában rávilágított, Debrecen előrehaladásának legfőbb fokmérője az ipar- és a gazdaságfejlesztés területe:

– mondta a polgármester.

Beszélt arról, hogy a gazdaság fejlődése átgondolt stratégia mentén valósult meg. Mint mondta,  az elmúlt 10 évben többszörösére nőtt Debrecen gazdasága, iparűzési adóban mérve pedig két és félszeresére, ez 2024-ben várhatóan 34 és fél milliárd forint bevételt jelent a városnak.

Emlékeztetett rá, korábban évtizedeken keresztül az élelmiszer-, a konzerv-, a dohány- és a feldolgozóipar határozta meg Debrecen iparát. Mint mondta, ezek nem tűntek el, a pozíciójukat sikerült megerősíteni, azonban nyitni kellett más irányba is. Ebben a város épített a Debreceni Egyetem képzési stratégiájára is, így a járműgyártás kulcsfontosságú iparággá válik, emellett húzóágazat a szolgáltató szektor is.

A terminál nagy terhet vesz le a városi közlekedésről

– A gazdaságfejlesztési stratégia része volt az ipari infrastruktúra kiépítése, tíz év alatt sikerült a tízszeresére növelni az iparterületeket, amihez logisztikai hátteret is biztosított a város – emlékeztetett. Mint fogalmazott, az Északnyugati Gazdasági Övezet kompakt ipari központja lesz Kelet-Magyarországnak, mivel egy logisztikai vasúti terminál, valamint egy konténerterminál is kiépül.

Beszélt arról is, hogy az iparfejlesztést városszerkezeti szempontból is megtervezték, hogy minél kevesebb hatása legyen a lakóövezetekre. Így a Déli Ipari Parktól kezdve a jelentősebb iparterületeket a város nyugati oldalán lévő gyorsforgalmi úthálózatra fűzték fel, míg a keleti oldal főként lakóövezetekkel fog bővülni, melynek az infrastrukturális hátterét egyaránt kidolgozták.

Az ipari területek kapcsán lényeges kérdés volt, hogyan lehet a fenntarthatósági paramétereknek megfelelni. Mint mondta, ebben a BMW kitűnő partner már a gyártási folyamatait tekintve is, de a gyárépületen kívül is elismerésre méltóak a vállalat törekvései: többek közt egy 40 hektáros napelemparkot, valamint a lakott területeket óvó zöldfolyosókat hoznak létre.

A helyi vállalkozásoknak is szeretne lehetőséget biztosítani Debrecen

Hangsúlyozta, nemcsak a multinacionális vállalatokra fókuszálnak, hanem a kis- és középvállalkozói (kkv) szektorra is. A polgármester elmondása szerint személyesen akkor tartja sikeresnek a folyamatot, ha a helyi vállalkozások egyre nagyobb mértékben tudnak becsatlakozni a termelési láncba. Szerinte a nagyvállalatok által generált piac a régióban lévő vállalkozások számára is lehetőséget nyújt. Éppen ezért a Déli Gazdasági Övezetben létrehoztak egy kkv-parkot.

Papp László beszélt a geotermikus energia kihasználásának tervéről is. Mint mondta, a kutatások már a 2000-es évek elején megkezdődtek, azonban az akkori energiaárak nem tették célszerűvé, hogy komolyabb figyelmet fordítsanak rá. Elmondta, a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. és a DIF közreműködésével készítettek egy tanulmányt, ami megalapozta, hogy érdemes foglalkozni a geotermikus energiával, amely a két nagy iparterület energiaellátásába fog bekapcsolódni. A polgármester szeretné, ha a betelepülő cégek a fenntarthatóság jegyében a megújuló energiákra támaszkodnának.

Nem engednek a fenntarthatósági szempontokból

Leszögezte azt is, a környezetvédelmi paraméterek betartása alól egyetlen ipari szereplőnek, így az akkumulátorgyáraknak sincs kibúvó. Mint mondta, ha kell, a beruházások akár hosszabb időt is igénybe vehetnek, a szabályokat azonban mindenkivel betartatják. Ettől függetlenül a város a Debreceni Egyetemmel közösen létrehozza a Környezeti Ellenőrző Rendszert is.

Felvázolta, az elektromobilitásban vállalt szerepe mellett Debrecen helyi intézkedésekkel is hozzájárul a környezetvédelemhez, például napelemparkok telepítésével. A már meglévőn túl további 52 hektáron szeretnének városi beruházásból napelemparkot építeni. Ezt az energiaárak elszabadulása is indokolta, ami szintén érintette a közösségi közlekedést. A napelemparkok létrehozása azért is lényeges, mert a jövőben teljes mértékben elektromossá akarják tenni a tömegközlekedést, így költséghatékonyabbá válik a járműpark működtetése.

A Műszaki Kar regionális központ lehet

Husi Géza előadásában a kar új stratégiai tervezetét mutatta be:

 – fogalmazott. Hangsúlyozta, üdvözlik a kkv-k támogatását, hiszen az egyetem fontosnak tartja, hogy támogassa a helyi vállalkozásokat.

Husi Géza elmondta, az egyik missziója a karnak, hogy Kelet-Közép-Európában regionális műszaki tudásközponttá váljon. Mint mondta, a régióban 260 műszaki képző intézmény található, a cél, hogy a debreceni Műszaki Kar stabilan az élmezőnyben legyen.

A dékán felvázolta, nagy hangsúlyt fektetnek a gyakorlatorientált képzésre. Mint mondta, a múlt századi módszereket a mesterséges intelligencia felhasználásával igyekeznek élményalapúvá tenni.

Úgy látja, a Műszaki Kar jövőképe az oktatásra, a kutatásra és az oktatási és kutatási kompetenciákra fókuszál. Emlékeztetett rá, korábban a köztudatban YBL-ként ismert intézményben főleg építészmérnöki képzés zajlott, azonban a 2000-es években óriási változáson esett át. A kar bevételének nagy része pedig mára a kutatási eredményekből származik.

A fenntarthatóságból is kiveszi a részét a kar

Kitért arra is, Debrecen környezetvédelmi programjának, a Zöld Kódexnek a közlekedési és az energetikai részét a Műszaki Kar csapata dolgozta ki. Elmondta, egy város életében a gazdaság, a környezet és a társadalom hármasa közül az egyik alapvetően a másik kettő kárára fejleszthető. Azonban megfelelő stratégiával erős fenntarthatóság is megcélozható.

Kifejtette, energiafelhasználás szempontjából a közlekedés, a tömegközlekedés és a lakóépületek emelkednek ki. Elárulta, a Műszaki Kar több fejlesztése is megtalálható a városi közlekedést monitorozó rendszerben. Példaként említette a csomópontokban lévő jelzőlámpákon található kamerákat, amelyeket nem a rendőrség helyezett ki, hanem a Műszaki Kar működteti, és a forgalom optimalizálását szolgálják.
Husi Géza elmondta, az energia nagy részét továbbra is az épületek fűtésére és hűtésére használjuk. Éppen ezért üdvözölte a geotermikus energiával kapcsolatos terveket. Hozzátette, korábban már a Műszaki Kar is végzett kutatásokat, azonban a kútfúrás és az engedélyeztetés költsége a korábbi energiaárak árnyékában gazdaságilag nem volt megfelelő.

Debrecen hatékony energiafelhasználása

Az előadásban bemutatta annak tervezetét, hogyan lehetne a debreceni energiafelhasználás mixét megalkotni. Úgy véli, a napelempark és a geotermikus erőművek mellett hatalmas potenciál van a szemétlerakókban lévő hulladék energiává alakításában. Mint mondta, 80 évnyi szemét van jelenleg a tárolókban, és az utánpótlás is egyértelműen biztosított lenne.

A napelemekkel kapcsolatban a dékán beszélt arról is, hogy az energiatárolás meglehetősen költséges, ha akkumulátortechnológiát alkalmaznak. Előrevetítette, a hidrogéncellákkal kapcsolatos kutatások ezen a területen is eredményeket hozhatnak. Emellett egy kis térfogatú atomerőmű is nagyban hozzá tudna járulni a város energiaellátásához. Mint mondta, egy kisebb, atomenergiát termelő rendszernek megfelelő műszaki körülmények között veszélytelen lenne az üzemeltetése.