2024.03.10. 20:00
A közös képviselő megvétózhatja a lakók döntését? Ezt válaszolta a debreceni ügyvéd!
Egy lakóközösség számára fontos, hogy időközönként megvitassák, mire fordítsák a közös költségből befolyt összeget. Igen ám, de a közös képviselő nem mindig elérhető: nem veszi fel a telefont, nem ír vissza – ilyenkor mit tehetünk?
Mindannyiunk érdeke, hogy egészséges, esztétikus környezetben éljünk, s magától értetődő, hogy a közös költségből szeretnék állni az e célra fordítandó kiadásokat. A megvalósításnak azonban gyakran a közös képviselők hanyagsága, nemtörődömsége vet gátat
Forrás: illusztráció / MW-archív
A jó idő beköszöntével a társasházban lakók fejében megfordulhat, itt az ideje a tisztasági festésnek vagy éppen a penésztelenítésnek, és mivel mindannyiunk érdeke, hogy egészséges, esztétikus környezetben éljünk, magától értetődő, hogy a közös költségből szeretnék állni a kiadásokat. Az elgondolás jó, viszont a megvalósítás nem mindig egyszerű, mégpedig gyakran a közös képviselők hanyagsága, nemtörődömsége miatt.
Forrás: illusztráció / MW-archív
Minden bizonnyal többen tapasztalták már, hogy hiába hívják telefonon a közös képviselőt, írnak neki üzenetet, az nem válaszol, és sajnos az sem ritka, hogy a lakók többsége hiába szeretne elérni valamit, a közös képviselő próbálja azt megvétózni. Éppen ezért kérdeztük meg Andirkó Balázs ügyvédet, ingatlanforgalmi szakjogászt arról, mi a teendő a hasonló esetekben. A Haon érdeklődésére megosztotta, az első közös képviselőt a társasház alakuló ülésén kell megválasztani, hatáskörét és feladatait a lakóközösség a társasház szervezeti és működési szabályzatában határozhatja meg.
Milyen időközönként kell közgyűlést tartani?
– A közös képviselő köteles a közgyűlés határozatait előkészíteni és végrehajtani, gondoskodva arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályok, az alapító okirat és a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseinek. Továbbá minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében. Kötelessége közölni és beszedni a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét, továbbá a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi és más szolgáltatások díját, valamint érvényesíteni a közösség ezzel kapcsolatos igényeit. Mindemellett feladata a közgyűlés határozatairól és a határozatok végrehajtásáról nyilvántartást, vagyis a Közgyűlési határozatok könyvét vezetni – jegyezte meg. Hozzátette, közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott időpontig, de legkésőbb május 31-éig meg kell tartani. Az éves elszámolás mellett természetesen napirendre lehet tűzni egyéb kérdések megvitatását is, amennyiben ilyenek felmerülnek a lakóközösség életében.
Mi a feladata egy közös képviselőnek?
Andirkó Balázs rámutatott, a közös képviselő alapvető feladatainak értelmezésekor természetesen beleértendő az, hogy kommunikál a lakóközösséggel, tehát reagál a telefonokra és az üzenetekre egyaránt. Amennyiben ezt nem teszi meg, és a lakók emiatt elégedetlenek lesznek a közös képviselő tevékenységével, a lakóközösség 1/10-e kezdeményezhet közgyűlést, és azt köteles összehívni, ott pedig napirendre vehetik a leváltását. – A közgyűlés határoz a közös képviselőnek a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról, illetve szükség esetén a közös képviselő ellen kártérítési per indításáról, illetőleg büntetőfeljelentés megtételéről. Mindez azt jelenti, hogy ha nem tartja megfelelő módon a kapcsolatot a lakóközösséggel, ez akár a közös képviselői pozíciójába is kerülhet, nem beszélve arról, ha ezzel a mulasztásával (vagy más jogsértő tevékenységével) kárt okoz a lakóknak vagy a társasháznak, és emiatt felelőssége merül fel. A közgyűlés a közös képviselőt bármikor felmentheti. A felmentett a közgyűlés határozata alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében köteles az új közös képviselő megválasztásáig, de legfeljebb a felmentésétől számított kilencvenedik nap leteltéig ügyvivőként ellátni a közösség ügyeinek intézését – nyomatékosított. Leszögezte, a társasház működésének törvényességi felügyeletét a jegyző látja el. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyre, amelyben bírósági, hatósági eljárásnak van helye. A közös képviselő köteles a jegyzővel együttműködni, a jegyzőt a törvényességi felügyelet lefolytatásához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátásával, valamint a helyszíni ellenőrzéskor a helyszínen is segíteni.
Akár ötmillió forintos bírság is lehet
Ha a társasház működésének törvényessége a közös képviselő jogsértő magatartása miatt nem biztosítható, a bíróság a jegyző keresete alapján százezertől ötmillió forintig terjedő, a jogsértés súlyával arányos bírság megfizetésére kötelezheti a közös képviselőt
– mutatott rá.
Kíváncsiak voltunk arra: ha a társasház lakói megszavaznak például egy tisztasági festést, akkor azt a közös képviselői megvétózhatja? Az ügyvéd úgy fogalmazott, a közös képviselői státusz nem tartalmaz szavazati jogot, ez csak a tulajdonosokat illeti meg, tehát nem vétózhatja meg a közgyűlés döntését, köteles a döntés végrehajtásáról gondoskodni. Természetesen, ha a közös képviselő egy lakó, akkor neki van szavazati joga, de csak a tulajdoni hányadának megfelelő mértékig, így a döntést csak ebben a mértékben tudja befolyásolni.
A debreceni társasház-felújítások támogatásáról nemrégiben írtunk:
