Városnap

2024.04.11. 15:16

Papp László: Vállalják fel egészséges öntudattal a debreceniségüket! – fotókkal, videóval

Debrecen városnapi ünnepi közgyűlésén Papp László polgármester arról beszél, mi mindenre lehetnek büszkék a cívisváros polgárai.

Szőke Tímea

Az ünnepi közgyűlésen Papp László, Debrecen polgármestere mondott beszédet

Forrás: Molnár Péter

– Április 11. a debreceni polgárok, a cívisek napja, amikor büszkeséggel tekinthetünk városunk páratlan, szellemi és anyagi értékeire, kultúrájára, építészetére, oktatására, mezőgazdaságára, iparára és kereskedelmére, valamint arra a várostörténetre, ami az egész magyar nemzetre hatással volt hosszú évszázadokon keresztül – jelentette ki Papp László polgármester csütörtökön, a Kölcsey Központban, a város napja alkalmából tartott ünnepi közgyűlésen. – Vállalják fel egészséges öntudattal a debreceniségüket, és emlékezzünk büszkén városunknak a jelen és a jövő számára is inspiráló, gazdag történelmére! – húzta alá.

Huszárokkal érkeztek Debrecen vezetői az ünnepi közgyűlésre haon
Huszárokkal érkeztek Debrecen vezetői az ünnepi közgyűlésre
Forrás: Molnár Péter

A polgármester történelmi visszatekintésében felidézte a 14. század elejét, amikor Debrecen adta a király utáni legfontosabb főméltóságot az országnak, Dósa nádor személyében. Majd a település jelentősége is komoly emelkedésnek indult, és 1361 áprilisában a középkori falu mezővárosi rangú regionális centrummá vált; északi és déli, keleti és nyugati irányú kereskedelmi útvonalak csomópontja lett.

Debrecen egyszerre volt alma mater és menedék, tápláló és oltalmazó közösség

Kiemelte azt az időszakot is, amikor a reformációt követő két évszázadban Debrecen Magyarországot és Erdélyt „világosító lámpássá” vált. Az oktatás rendszer, a Református Kollégium szerteágazó iskolahálózata, a páratlan könyvkultúra nemcsak messzire vitte a város hírnevét, de ide is vonzott sokakat. 

Debrecen egyszerre volt alma mater és menedék, tápláló és oltalmazó közösség

– hangsúlyozta Papp László.

Szerinte büszkék lehetnek a debreceniek arra is, hogy amikor szükség volt rá, az addig színreformátus város elfogadta, hogy nyitni kell: a török uralmat követő időszakban az újraegyesülő, felekezeti szempontból egyre erősebben katolizálódó Magyarországon felismerték elődeink, hogy megőrizve ugyan a sajátos debreceni identitást, de változtatni kell. A korábbi ellentétek és feszültségek feloldására törekedve új szövetségek formálódtak, és kompromisszumok köttettek annak érdekében, hogy a szabad királyi város címet elnyerje. E folyamatnak köszönhetően telepedhettek vissza a katolikusok másfél évszázad után.

– Történelmünk azt mutatja, hogy a szabad királyi városi cím elnyerése indította el azt a folyamatot, amelynek következtében Debrecennek a következő háromszáz év során gazdag felekezeti összetétele lett; olyan várossá vált, amelyben a különböző vallásokat gyakorlók mind a maguk sajátos tudásával és világlátásával, sokféle képességével és tapasztalatával tették sokszínűvé, kiemelkedően érdekesé és egyben sikeressé közösségünket – mutatott rá a polgármester.

Debrecen mindig a jó irányt választotta

– Debrecen várossá válása óta a történelem országútjának minden elágazásánál jó irányt választott, mely korántsem a legkényelmesebb és legkönnyebb volt, de mindenképpen a város fejlődését mozdította elő. Ma is egy ilyen útelágazásnál vagyunk, és meggyőződésem, hogy most is a jó irányba kormányozzuk hajónkat, olyan irányba, mely a 21. század legsikeresebb magyar városát idézi meg előttünk – fogalmazott Papp László. Úgy vélte, a most díjazottak együttesen jelenítik meg Debrecen kulturális és szakmai sokszínűségét, életművükkel jelentős mértékben járulnak hozzá a város jelenlegi és jövőbeli fejlődéséhez.

Ez a manapság is és háromszáz éve is jellemző város- és országépítő tevékenység a különböző ismeretekkel, eltérő tapasztalatokkal rendelkező tehetséges polgárok összefogása jelentős mértékben járult hozzá ahhoz hogy Debrecen kiemelkedjen a magyarországi teleülések közül, sőt a szabd királyi városok közül is

 – mondta a polgármester. Hozzátette, ezt a cívis sajátosságot ismerte el a kormány és az országgyűlés is azzal, amikor 1849-ben Debrecent hivatalosan is az ország fővárosává nyilvánították. Idén pedig éppen 175 éve, hogy a „szabadság őrvárosából” irányították az országot, Debrecen volt a szabadságáért küzdő egész magyarság központja, „szíve és feje”. Juhász Géza, a Debreceni Egyetem akkori professzorának 1949-ben írt szavait idézte, aki szerint a nemzeti ügy „itt kapott szilárd talajt”, és a cívisek helytállása nélkül Kossuth hite is összeroppant volna, „ha nem sokszorozza meg minden lelkes szavát a debreceniek visszhangja”.

Kossuth szavaira utalva az országot megillető „független nemzeti státuszról” Papp László úgy nyilatkozott, hogy az ma is megilleti a nemzetet,  és ehhez Debrecen nemcsak 175 éve járult hozzá, hanem ma is így tesz. 

Merjük büszkén felvállalni, hogy a lokális eredményeink, a debreceniségünk, az anyaországi és a határmenti réióban élő magyarok egymást kölcsönösen támogató tapasztalata, kompromisszumokra törekvése képes lehet inspirálni a nemzeti és európai gondolkodást; segíthet abban, hogy a népek és országok kölcsönösen elismerjék egymást és közösen formáljuk a jövőnket

 – zárta a polgármester.

Az ünnepi közgyűlésen átadták a város díjait is: 

díszpolgár lett Bárány László, a Master Good cégcsoport alapítója és Palánki Ferenc római katolikus püspök; 

Pro Urbe díjat kapott Köstner Vilmos kézilabdaedző, Szilágyi Imre grafikus és Tirpák Zsolt, a DSZC kancellárja; 

Déri Frigyes-díjat vehetett át Ábrahám László, az NI korábbi és a Sensirion cég jelenlegi igazgatója, 

továbbá Debrecen Mecénása lett Bárd Dávid gyógyszerész.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában