2024.04.18. 17:38
Debrecen sebességet vált, az energiaellátásban pedig az önállósodás útjára lép
A kormány kétfajta módon támogatja a geotermikus energiákat kitermelő beruházásokat. Többek közt erről is szó volt a debreceni konferencián.
Debrecen napelemparkjairól is szó esett az energetikai konferencián
Forrás: Fotó: Napló-Archív
Tizenhatodik alkalommal érkezett Debrecenbe az ENERGOexpó. A kétnapos Energetikai Konferencia és Szakkiállítás egy plenáris üléssel vette kezdetét a Kölcsey Központban csütörtökön. Barcsa Lajos alpolgármester előadásában elmondta, az energetikai konferencia a korábbi évekhez képest is még aktuálisabbá vált, hiszen az elmúlt időszakban az energiaellátottság, a fenntarthatóság részévé vált a közbeszédnek. Felvázolta, az orosz-ukrán konfliktus és az azt követő infláció hatással van a mindennapjainkra, de úgy véli, minden válság egyúttal lehetőség is. Debrecent a nehézségek éppen egy intenzív gazdaságfejlesztési időszakának közepén érték, ezért a város „magasabb fokozatba” kapcsolt.
Forrás: Molnár Péter
– Debrecen energiaellátottsága jóval stabilabb lábakon áll, mint tíz évvel ezelőtt. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, egy jól átgondolt stratégia mentén haladtunk – mondta. Hangsúlyozta, az iparfejlesztés azzal járt együtt, hogy az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra is fejlődik. Barcsa Lajos beszélt a kapacitásbővítés területén elért eredményekről is.
A Déli Gazdasági Övezetben az áramkapacitást 2014-hez képest tizenkétszeresére növeljük, 65-ről 805 megawatt teljesítményre. Ennek kiszolgálására két újabb állomást is létrehozunk a már meglévő mellé
– közölte, hozzátéve, a gázellátás tekintetében pedig hatszorosára növelik a kapacitást. Az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben lévő áramot egy alállomás szolgáltatja, 2028-ig pedig egy további állomás létrehozásával bővítik a rendszert.
Az alpolgármester szerint a beruházásoknak lakossági haszna is van, hiszen az ipari parkok fejlesztésével az ellátásbiztonság is növekszik. Megemlítette, Debrecen több pontján átfogó vízközmű-fejlesztés is zajlik.
Mint mondta, az egyik legfontosabb kérdéssé az önellátás vált, éppen ezért a zöld megoldások tekintetében is számos lépés tett Debrecen. Ezáltal csökken a kitettség, és fenntartható módon képes a város a kulcsfontosságú rendszereit működtetni. Barcsa Lajos beszélt a már telepített 52 hektáros napelemparkról, valamint elmondta, 2028-ig további fejlesztéseket is megvalósítanak. Hozzátette, Debrecen kiváló adottsággal rendelkezik a geotermikus energia területén is, ezt a potenciált tervezik az ipari és a lakossági felhasználás céljából is kiaknázni.
Debrecen gazdaságával az energetikai infrastruktúra is változik
Pécskay Zoltán Debrecen a gazdasági léptékváltás küszöbén címmel tartott előadást, habár megjegyezte, a léptékváltáson már túl van a város, jelenleg sokkal inkább új sebességbe kapcsol. Az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ ügyvezetője felvázolta a vármegyeszékhely elmúlt években véghez vitt fejlesztési stratégiáját. Beszélt az ipari parkok és a kamionterminál létrehozásáról, az ezeket kiszolgáló gyorsforgalmi utak, valamint a repülőtér fejlesztéséről. Mint mondta, habár Debrecen kockázatot vállalt az ipari parkok infrastrukturális fejlesztésével, a döntés jónak bizonyult, hiszen a település mára több mint 1600 hektár iparterülettel rendelkezik, mely számos munkahelyteremtő beruházást, valamint iparűzési adót vonzott.
Forrás: Molnár István
Az ügyvezető rámutatott, 2015 óta több mint 12 milliárd eurónyi befektetés érkezett a városba, és csaknem húszezer új munkahely jött létre. Előre vetítette, 2030-ra hatszorosára fog nőni Debrecen gazdasága. A beruházások hatása átgyűrűzik más iparágakba is, például a beszállítói szektorba, de az új munkahelyek a jövedelemszintet is emelik majd.
Pécskay Zoltán elmondta azt is, a célkitűzések teljesültek, így a jövőben az ingatlanfejlesztés és az energetikai beruházások lesznek a fókuszban.
Az elektromobilitás jövőjét hozza a BMW Debrecenbe
Farkas Andrea, a BMW Group Gyár Debrecen vezető kommunikációs szakértője előadásában felfedte, Debrecen az autóipari vállalat számára a logisztikai hálózata, az infrastrukturális adottságai és a színvonalas oktatási rendszere miatt vált vonzóvá.
Mint mondta, a debreceni gyár lesz a BMW első iFactory üzeme, ez azt jelenti, hogy már a tervezési fázistól a hatékonysági, fenntartható és digitális pillérek határozták meg a 400 hektáron épülő gyár kialakítását. Emlékeztetett, az üzemből csak elektromos hajtású autók gurulnak majd ki, itt fogják elsőként gyártani a Neue Klasse modellgeneráció első szériáját, mely a BMW-csoport életében is mérföldkő lesz. Mint fogalmazott, a vállalat vezetősége szerint ezzel nemcsak egy új fejezetet, hanem új könyvet is írnak.
Farkas Andrea beszélt arról, a BMW minden várost, ahová beruház, otthonaként szeretne érezni, ezért kiveszi a részét a társadalmi felelősségvállalásból is. Megemlítette a nemrég átadott egészségközpontot, valamint a Debreceni Szakképzési Centrummal közösen létrehozott duális képzési programot, melyben 2024 szeptemberétől száz diák vesz részt, nemrégiben pedig újabb száz tanulót választottak ki a következő évfolyamra. A kommunikációs szakértő felhívta a figyelmet a BMW beszállítói partneri lehetőségeire is.
Szintén fontos a BMW számára a fenntarthatóság; Farkas Andrea bemutatta annak a 320 ezer négyzetméternyi napelemparknak a tervezetét, melyet a vállalat 2025 őszéig épít ki a gyár területén. A 70 futballpálya méretű földdarabon 71 ezer fotovoltaikus panelt telepítenek, amely nagyságrendileg 22 ezer háztartás áramellátására elegendő energiát termel, ezzel biztosítva a gyár energiaellátását.
A megújuló energiák kihasználásának fontossága
Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium energiaátmenetért felelős helyettes államtitkára Aktuális energiapolitikai kihívások és válaszok című előadásában a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv részleteiről számolt be. Mint mondta, alapvetően három területen változtatnak; az egyik cél az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, emellett prioritás az energiahatékonyság növelése is. Szintén fontosnak tartja a minisztérium a megújuló energiaforrások arányának növelését, a jelenlegi 21 százalékról legalább 29 százalékra.
Forrás: MW-archív
Horváth Viktor beszélt Magyarország villamos energia és földgázfelhasználásról is, mint mondta, a lakossági szegmensben nem mutatható ki területi mintázat, mindössze az mondható el az adatok szerint, hogy a magasabb jövedelmű járásokban nagyobb a felhasználás. Rávilágított, az ipari szegmensben azonban az energiaintenzív létesítmények jelentősen befolyásolják a fogyasztást.
Az ország egészét tekintve egy dinamikusan bővülő, beépített naperőmű kapacitást láthatunk, amely jelenleg megközelíti a 60 gigawattot
– árulta el a helyettes államtitkár. Egy grafikonon bemutatta a becsült termelési értékeket. Csak a háztartási napelemek a nyári hónapokban a villamos energia rendszer egészének 8-9 százalékát adják, télen értelemszerűen ez az arány alacsonyabb, de még így is eléri a 2-3 százalékot. Horváth Viktor úgy véli, habár sok kis kapacitásról van szó, összességében jelentős volumenként értelmezhető. Mint fogalmazott, a megújuló energiaforrások az ellátás szempontjából nem nevezhetőek stabilnak, ezért a nukleáris energiaforrások részaránya várhatóan megmarad, Paks 2 megépülésével pedig értelemszerűen növekedni fog.
A helyettes államtitkár kitért a földhő hasznosítására, az időjárástól független geotermia kihasználása ugyanis a jövőben nagyobb hangsúlyt fog kapni. Az újonnan életbe lépett szabályozás óta megközelítőleg száz engedélykérelem érkezett be geotermikus energia kitermelésére, többek közt Debrecen térségéből, valamint a fővárosból és Magyarország délnyugati részéről. A kérelmek kétharmada energiatermelési céllal érkezett be, lényegesen kisebb a hőtermelés célú felhasználási igény.
Horváth Viktor azt is megemlítette, hogy a minisztérium egy földhő stratégiát is kidolgozott, melyet hamarosan bejelentenek. Ebben azt fogalmazták meg, hogy a jelenleg alacsony geotermikus energia kihasználási kapacitást növeljék. Az új hasznosításoknak köszönhetően a tervek szerint 2035-re egymilliárd köbméter földgázt tudnának kiváltani.
Két pénzügyi támogatási konstrukciót fogunk elindítani a geotermikus energia hasznosítása érdekében. Az egyik egy pénzügyi kockázatcsökkentés: ha a kútfúrás eredménytelen, a költségek 50 százalékát megtérítenénk. A másik pedig egy kamatmentes hitel biztosítása földhő hasznosítási beruházásokhoz
– jelentette be Horváth Viktor.
