Saját otthont kapott a debreceni gyógyszerészeti tudomány – fotókkal

Nemcsak a Gyógyszerésztudományi Kar, hanem az egész egyetemi közösség, a város és az iparági szereplők közös otthona lehet a Nemzeti Gyártó-Kutató-Oktató Középüzem és a Gyógyszerésztudományi Kar (NGyKOK és GyK) új épülete – hangzott el az ünnepélyes átadón hétfőn a Vezér utcai Tudományos, Technológiai és Innovációs Parkban. A jelenleg több mint 600 hallgatóval rendelkező, magyar és angol nyelvű képzést folytató kar eddig több különböző helyen működött, most egyetlen, új, háromemeletes épületbe költözhet, ahol az elméleti mellett gyakorlati képzésre is van lehetőség.

 – idézte fel Kovácsné Bácskay Ildikó, a DE Gyógyszerésztudományi Kar dékánja.

Arról beszélt, hogy a Debreceni Egyetem stratégiai egészségipari projektjeinek összefűzése teszi lehetővé a multidiszciplináris kutatói környezet létrehozását, aminek egyik megvalósítója a GyK, mely a többi karral együtt adja a DE azon erősségét, miszerint 13 kar egységben tud dolgozni. – Ezért az épületünk kitárja a kapuit az egyetem oktatói, kutatói, és hallgatói előtt egészségipari bázisként, remélve, hogy ők is otthonra lelnek itt – mondta, mérföldkőnek nevezve, hogy a kar saját épületet kapott. Fontosnak mondta, hogy továbbra is együtt gondolkodjanak az iparági szereplőkkel, és azok tudásbázisként tekintsenek az új komplexumra, amely a DE hírnevét növelheti itthon és nemzetközi szinten is.

Elhivatott munka eredményeként jött létre a Gyógyszerésztudományi Kar épületegyüttese

Kossa György, a  Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint egy innovatív, jövőbe mutató kezdeményezés „csodás eredményeként” jött létre a modernitást és a tudományt dicsőítő, küllemében és funkcióiban is sokrétű, ugyanakkor szerves egységet alkotó épületegyüttes, köszönhetően annak az elhivatott, lehetetlent nem ismerő, és a jövő generációkat minden eszközzel támogató munkának, amit a kormány, az egyetemet fenntartó alapítvány, a DE vezetősége, valamint az egyetemi polgárok nap mint nap végeznek. Egyben igazolja az egyetemi fenntartói modellváltás megalapozottságát és sikerét is.

 – hangsúlyozta. – A kuratórium kiemelt célja, hogy támogassa az egyetemet az ipari kapcsolatok bővítésében, a felhalmozott tudástőke és innovációs kapacitás hasznosításában. Magyarországon egyedülálló módon az új kutatóközpontban az egyetem a saját projektjei mellett az intézmény által létrehozott egészségipari klaszterhez kapcsolódó ipari partnerek számára is kutatási és gyártási lehetőséget biztosít – jelentette ki.

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja méltatta azokat a rendkívüli erőfeszítéseket, amelyekkel a létesítmény másfél év alatt a „semmiből” felépült. Azt kívánta, ahogyan a DE sporttudományi központja – melyet szintén egyházi áldással avatak fel 2015-ben – sikeres lett, úgy ez az intézmény is az legyen.

Debrecen számára is fontos az új létesítmény

Papp László, Debrecen polgármestere szerint nemcsak az egyetem, hanem a város életben is jelentősége van az épületegyüttes elkészültének. Előrevetítette, úgy tíz év múlva, amikor az egyetemi innovációs park végső formáját elnyerz, teljesen betölti majd azt a funkcióját, amit húsz éve szántak neki. 

– hangsúlyozta a polgármester.

Kiemelkedően fontosnak nevezte az iparágat, hiszen hozzájárul a gazdaság diverzifikálásához és rendkívül válságálló; úgy véli, ezért folyamatosan fejleszteni kell és gondoskodni a magas szintű utánpótlás-képzésről. – Debrecenben pedig ehhez, köszönhetően a mostani fejlesztésnek is, minden adott, illetve adott a szintlépéshez: az új központ jelenti az egyik garanciát arra, hogy a legmodernebb körülmények között tanuljanak a hallgatók és végezzen áttörő jelentőségű kutatásokat a szakemberek. Olyan egészségipari ökoszisztéma épül az egyetem körül, ami Európában is egyedülálló, ennek az egyik legfontosabb rész ez az épület – mutatott rá, hozzátéve, megkezdheti itt a működését a Nemzeti Gyártó-Kutató-Oktató Középüzem, biztosítva, hogy az egyetem kiléphessen a piacra és gazdasági szereplővé is váljon. 

Sikeres a magyar modell

A magyar gyógyszerészet és a DE örömünnepének nevezte az átadót Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára. A magyar modellről beszélt, mely Debrecenben inspirálódott. – A magyar modell nemzeti, értékalapú, értékálló, a magyar fiatalok, a magyar kutatók sikere a legfőbb mértékadója, a hazai gazdaságot erősíti – hangsúlyozta. Úgy véli, a magyar modell sikerét mutatja az is, hogy egyetemeink egyre erőteljesebbek, folyamatosan lépnek előre a nemzetközi rangsorokban. Cél, hogy Magyarország 2030-ra Európa tíz leginnovatívabb országa közt legyen; többek közt a most átadandóhoz hasonló beruházásoknak és együttműködéseknek köszönhetően is.

 – fogalmazott.

– Aki ismerik a Debreceni Egyetem történetét, tudják, hogy számtalan cég, együttműködés a várossal, a térséggel volt az, amely egyre feszítette szét az intézmény kereteit, mert mind versenyképesebb, rugalmasabb, sikeresebb akart lenni. Ez valósult meg a magyar modell által, mely az elmúlt évben 400 hellyel repítette előrébb a Debreceni Egyetemet a nemzetközi rangsorban, az intézményt ma a világ legjobb ezer egyeteme közt jegyzik – mondta Hankó Balázs.

 Mint mondta, ehhez közel húsz éve kezdtek neki a gyógyszeripari klaszter létrehozásával, számos szereplővel együttműködve. – Nem az a lényeg, hogy állnak a falak, hanem az, hogy tudjuk, mit fognak itt csinálni, kikkel, kiknek a vállaira állunk majd fel! Nagyon sok ember munkája van ebben a létesítményben, mely az egyetem mellett a városé és a nemzeté is – hangsúlyozta.