Pünkösdi szentmise a Szent Anna-székesegyházban - fotókkal

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye sajtóirodájának közlése szerint pünkösd a húsvéti időszak megkoronázása. Pünkösd ünnepe húsvét után a legrégibb ünnepünk. Az Ószövetségben is jelen van az ünnep, húsvét után hét héttel tartották a „hetek ünnepét”, amelyet későbbi korok ógörögül pentékoszténak (ötvenedik) mondtak. Ebből ered az ünnep magyar elnevezése.

Az Ószövetségben kétféle értelmezése volt pünkösd ünnepének. Kezdetben a hetek ünnepe volt, aratási ünnep, amely során az első termést felajánlották Istennek, de később, s Jézus korában már bizonyos, hogy új értelemmel gazdagodott: a törvényadás és a Sínai-hegyen kötött szövetség ünnepe lett. Azáltal, hogy a Szentlélek azon a napon áradt ki, amelyen az Istentől kapott törvényt ünnepelték, jelzi, hogy ennek az addigi ünnepnek a tartalmát gazdagítja: a törvény már nem csak kőtáblára van írva, hanem az Őt befogadó emberek szívébe is. A keresztények kezdettől fogva a húsvéthoz kötötten tartották meg az ötvenedik napot. Ókeresztény szokás szerint pünkösd a húsvéti időszak megkoronázása, amelyet keleten és nyugaton egyaránt ünnepeltek.