Piacon még ne keressék, de már terem debreceni űrpaprika – fotókkal, videóval

Fári Miklós, a Debreceni Egyetem professor emeritusa és a kutatás koordinátora részletesen mesélt többek között arról is, hogy az űrnövények, – így például az űrpaprika is – forradalmi változást okozhatnak az élelmiszer- és a gyógyszeriparban egyaránt. A tavasz a természet kivirágzása mellett a kertet művelők veteményes időszakát is jelenti. No persze a magok elültetését követően is rengeteg teendő akad: öntözni, gondozni kell a földet, és még az időjárásnak is kedvezőnek kell lennie ahhoz, hogy szép és bőséges legyen a termés. 

A NASA és a Debreceni Egyetem közösen kísérletezik az űrpaprika projekten

Jóllehet, megdörzsöli az ember a szemeit a fogalom láttán, viszont Fári Miklós, a Debreceni Egyetem professor emeritusa és a kutatás koordinátora a Haon megkeresésére elmondta, milyen innovációt rejt magában az említett növénnyel való különös kísérlet.

Fári Miklós úgy véli, hogy Farkas Bertalan űrutazásával kezdődött az álmodozás arról, hogy további kísérleteket végezzenek a kozmosszal kapcsolatosan Magyarországon. Az 1980-as években termesztettek először paprikákat portok (a virágos növény porzójának az a része, ami a virágport tartja) segítségével hazánkban, ami világviszonylatban is egyedülálló biotechnológiai módszer volt – innentől kezdve mindig szerepelt magyar vonatkozás a paprikával kapcsolatos kutatásokban.

És ha már felkerült hazánk az „űrtérképre”, akkor meg kell említeni Rédei György Pál biológus nevét is (1921-2008). Hozzá köthetőek ugyanis a Rédei-féle lúdfűmagok, amelyeknek a NASA 2025-re tervezett újbóli Holdra szállása során lehet majd jelentőségük: három kísérleti eszközt készítenek a tudósok, közülük az egyik növényeket fog nevelni. Arra, hogy miért a Rédei-féle lúdfűmagok kiválasztására az a magyarázat Fári Miklós szerint, hogy minden extrém körülmények között bekövetkező hatásra reagálnak a lúdfű mutánsai, a változásokat pedig molekuláris biológiai úton lehet tesztelni. Egyébként további növényeket is terveznek űrkörülmények között tesztelni, mint például békalencsét, káposztaféléket és a tritikálét is (ami a búza és a rozs keresztezésével létrejött szemes gabonaféle). 

Nemcsak az űrpaprika, hanem annak zöld hajtásai is ehetőek

– Nem tudtuk, hogy a termésen kívül más érték is van a paprikában: ez pedig a növény levele. Soha senki nem nemesítette még salátalevélként. A magyar űrpaprikában az az érték, hogy nincs benne antinutritív, azaz mérgező anyag, nem úgy, mint például a burgonyában – mutatott rá Fári Miklós. Hozzátette: olyan összetevőket is felfedeztek a zöldségben, amelyek kiemelkedően fontos szerepet töltenek be az űrtáplálkozásban. Sőt, kiderült, hogy C-n kívül B- és K-vitamint, valamint luteint is tartalmaz, ami védelmet nyújt a sugárzás ellen. 

A ’30-as években Vitaprik névre keresztelt termék magas C-vitamin tartalma miatt a világ legértékesebb táplálékkiegészítőjének számított akkoriban. A professzor rávilágított, hogy ezt most újragondolják (Vitaprik Plusz): a cél olyan élelmiszert alkotni, amelynek a levele is ehető – ezért is nemesítik az űrpaprikát.

– fejtette ki Fári Miklós.

Mi a különbség a hagyományos és az űrpaprika között?

A professzor rámutatott: űrnövények esetén lényeges kérdés, hogy egy légköbméterben mennyi viráguk van, azok hányadrésze köt és ez mennyi időt vesz igénybe. A kötés lényege, hogy minél rövidebb legyen, általában a legjobb körülmények között ez egy centiméter, ami nemcsak a térbeli mértékegységet, hanem az időintervallumot is jelenti. Ezt a folyamatot magkezeléssel lehet gyorsítani, így akár 40 helyett 30 nap alatt is megjelenhet a növény első virága. 

– Célunk, hogy gazdaságosabban és jobb minőségű paprikát tudjunk előállítani. Ezek a különleges növények nagyon jó kiindulóanyagok ehhez – hangsúlyozta Fári Miklós, utalva arra, hogy az élelmiszeriparra is hatást gyakorolhat majd az űrpaprika nemesítése. 

A Debreceni Egyetem az űrtechnológia élvonalában

A professzor hangsúlyozta: a sejtekből embriókat tudnak létrehozni, így mesterséges körülmények között, mag nélkül is lehet szaporítani a növényeket – Debrecenben már 20 éve(!) létezik erre a célra laboratórium. 

– 2009-ben felavattunk a tiszántúli terület első GMO-laboratóriumát (genetikailag módosított élőlények), ahol gyógynövények levelében átalakítottuk az örökletes anyagot, és gyógyszert készítettünk belőle. Az űrbe nem lehet gyógyszereket vinni, viszont növényekben elő lehet állítani – mondta.

A nyersanyaghiányra is megoldást jelenthetnek az űrnövények Fári Miklós szerint. A Debreceni Egyetem Növénytudományi Tanszékén növények leveléből történő fehérje koncentrátum előállítását vizsgálják.

Nemcsak űrnövényekkel kísérleteznek a kutatók, hanem űrrovarokkal is, melyek megoldást jelenthetnek a fehérjehiányra – ezeket leginkább bioreaktorba zárt baktériumok termesztik. Emellett az algák és a rovarlárvák felhasználhatóságát is vizsgálják: a katonalégy lárvából például nagy adag olajat és fehérjét lehet készíteni, a rovarlárva vázát pedig a nanotechnológiában lehet hasznosítani. Mindezek bizonyítékul szolgálnak arra nézve, hogy újra fel lehet használni a biohulladékot. 

Fári Miklós beszámolt arról is, hogy a Debreceni Egyetemen kurzus folyik az űrtáplálkozásról az UniSpace programon belül. A téma széles körű az érdeklődésnek örvend, mivel tavaly ősszel indult először magyar nyelven, a következőt már angolul fogják tartani a külföldi hallgatók érdeklődése miatt.