Kevesebb bűncselekmény, több ittas vezető a törvényszék előtt

Két ciklus, azaz 12 év után köszön le a Debreceni Törvényszék elnöke, Kahler Ilona Márta (törvény szerint ennyi ideig töltheti be a posztot). Ebben az időszakban számos fontos változás, kihívás, tanulság volt, ezekről egyaránt beszélt a Haonnak. Mint Kahler Ilona értékelése során felidézte, az elmúlt 12 évben nagyon sok olyan változás volt, ami a Törvényszék (és a hozzá tartozó 5 vármegyei járásbíróság) mindennapi munkáját érintette. Gyakorlatilag valamennyi jogszabály – a büntető és a polgári törvénykönyv, a büntető és a polgári peres eljárási szabályok, de még a közigazgatási szabályozás is – változáson esett át; az új törvényeket meg kellett tanulni, készségszinten elsajátítani. Továbbá az új eljárási törvényekben megjelenő jogintézményeket, azok rendszerét, hátterét megismerni, mindez egy nagyon mély tanulási folyamatot igényelt.

 – hangsúlyozta az elnök. Megjegyezte, hogy utóbbinak a teljes szerkezete átalakult, ugyanakkor rá is fért a változás, mert 1973 és a kilencvenes évek eleje után 2014-ben módosult újra, hozzáigazodva az élethez.

Kahler Ilona kihívásnak mondta a digitális átállást is

– A jogszabályi változásokon túl a digitális átállás jelentette a legnagyobb kihívást a bíróságunknak. Habár 2012-ben a cégbírósági eljárások már elektronikus úton zajlottak, utána az összes többinél is megjelent az elektronikus kapcsolattartás, az e-akták, digitális iratok. Ennek megtanulása szükségszerű volt, de általánosságban az elektronikus gondolkodás is elterjedt a bírósági munka minden területén, kezdve az ügyérkezéstől, beleértve az irodai háttér tevékenységet is – magyarázta Kahler Ilona, példaként említve, hogy az ügyvédekkel és hivatalokkal mostanra kizárólag elektronikus kapcsolattartásban vannak.

 – mondta a leköszönő elnök. Megjegyezte, amikor 2000-ben bíróvá kinevezték, mintegy 200 ügyet vett át elődjétől, ma egy büntető bíró kb. 40-et visz.  

A Debreceni Törvényszéken és a vármegyei járásbíróságokon lényegében minden évben több ügyet fejeznek be, mint ahány érkezik. A 2023-as évet ismertető adatsorok azt mutatják, hogy elhúzódó ügy alig van: a Törvényszéken az összes érkezett ügy 45 százaléka 3 hónapon belül, további 27 százaléka 6 hónapon belül  befejeződött. Az említett megalapozottsági mutatók szerint a Debreceni Törvényszéken tavaly 95,3 százalék volt az első fokon jogerőre emelkedett döntések aránya, ráadásul jelentősen javult a büntetőügyekben, ahol általánosságban gyakoribb a fellebbezés; 7 százalékról 43,2 százalékra nőtt az előző évhez képest. Kiemelendő a döntések megalapozottságának minőségi mutatója: szintén a Debreceni Törvényszéken az országos átlagot jelentősen meghaladóan kedvezőbb a hatályon kívül helyezések alacsony száma.  

Teljes kihasználtsággal működik a távmeghallgatás

Kahler Ilona arról is beszélt, hogy a Covid-helyzet, mely a bíróságokat sem kímélte, újabb technikai vívmányt hozott, ami az eljárások költségeit csökkentette és a gyorsaságukat is javította: a távmeghallgatás rendszerét. Pontosabban, már a járvány előtt elkezdték azt kialakítani, de a felfutása a bezártság idején történt, már csak azért is, mert nem is lehetett más módon tárgyalni. Abban az időben egy sor átmeneti, új eljárási szabályt is megalkottak, többek közt a polgári perrendtartást is bekapcsolva a távmeghallgatásba. Ezen belül fontos volt bizonyos nemperes eljárásokban, kiemelten az úgynevezett elmefelülvizsgálatokban; ilyenkor kórházban kell a bírónak például kényszergyógykezelésről jogilag dönteni; a járvány idején ezt skype-kapcsolat segítségével bonyolították le.

 – hangsúlyozta az elnök.

Több a közlekedési bűncselekmény

– Az elmúlt évtizedre visszatekintve a két markáns változás, a jogszabályok módosítása és a technika előretörése mellett egy nem várt eredménnyel is szembesülhetünk: a járásbíróságokon az érkezett büntetőügyek száma mintegy felére csökkent, egész pontosan 46,5 százalékkal mérséklődött, ami a közbiztonság szempontjából nagyon fontos mutató  – mondta Kahler Ilona.

 – Annak ellenére, hogy nagyon sok felvilágosító kampány van, például mi magunk is részt vettünk a középiskolásoknak szóló, Töréspont elnevezésű programban, debreceni városlakóként az a tapasztalatom, hogy az emberek váltak fegyelmezetlenebbé, nagyon komoly problémák vannak a szabálykövetéssel – osztotta meg az elnök.

Úgy véli, ez a napi hírekből is érzékelhető, és nem véletlen, hogy új tényállásként megjelent az engedély nélküli járművezetés bűncselekmény (eltiltás hatálya alatt vagy jogosítvány nélkül), ami korábban csak szabálysértés volt. A tavalyi említett 939 esetből 103 ebbe a kategóriába tartozott.

A következő nagy kategória a lopás, tavaly 558 darab volt, az összes 17,25 százaléka. A közvéleményt foglalkoztató kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekből 77 ügy érkezett a járásbíróságokra (az összes 2,83 százaléka), bár ezen a téren igen nagy a látencia.

A Debreceni Törvényszékre érkező – a járásbíróságokra kerülőknél súlyosabb – ügyek közt igen sok a költségvetési csalás, tavaly 70 ilyen volt, érdekesség, hogy 2013-ban is, de az elmúlt tíz évben egy hullámzó adatsor figyelhető meg – ismertette Kahler Ilona. 

Költségkímélő eljárás

Kahler Ilona elmondta azt is, hogy a Debreceni Törvényszék (a járásbíróságokkal együtt) tavaly több mint 8 milliárd forintból gazdálkodott, ebből 4,7 milliárd forint a személyi juttatások fedezete. Noha még nincsenek abban a helyzetben, mint a fővárosi vagy nyugat-dunántúli bíróságok, ahol az igazságügyi alkalmazottak (jegyzőkönyvvezetők stb.) hiánya már a napi működést veszélyezteti, itt is egyre többen köszönnek el az infláció által erodált fizetések miatt. – A létszámunk fel van töltve, egyelőre szükség esetén pótolni tudjuk a távozó munkatársakat, de nyilván nem szerencsés, hogy mindig újakat kell betanítani, akik esetleg néhány év múlva szintén távoznak – jegyezte meg.

Infrastrukturális szempontból az elmúlt 12 év legfontosabb eseménye volt, hogy a Debreceni Járásbíróság 2015-ben új helyre költözött az Iparkamara utcáról. Ennek kapcsán Kahler Ilona felidézte, hogy egykor a Királyi Törvényszék működött az Iparkamara utcai épületben, aminek az 1944-es bombázás a kétharmadát megsemmisítette. Mivel a Petőfi téri Királyi Járásbíróság mindössze tizenéves épülete teljesen elpusztult szintén légitámadásban, a háború után felálló Debreceni Járásbíróság kényszerből az Iparkamara utcai (megmaradt) ingatlanba került. A Megyei Bíróság (később Debreceni Törvényszék) a Széchenyi utcára költözött, ahol ma is van, és ahol régen a Királyi Ítélőtábla működött. (A KJ és a KIT épületét is Wagner Gyula tervezte 1895-ben.) A Debreceni Járásbíróság volt (Iparkamara utcai) épületében utoljára 1985-ben végeztek festést, 30 év múlva már meglehetősen rossz körülmények közül települt át az intézmény az Arany János utcai modern létesítménybe.

– 2012 óta valamennyi járásbíróságunk épületében felújításokat, energetikai fejlesztéseket, vagy épp festést, bútorcserét végeztünk, kivéve a püspökladányit, amely most a legkevésbé jó állapotban van, de terveink szerint idén előrelépés történik ennek modernizálására is – tudatta a törvényszék elnöke.

Új generáció a bíróságon

A Debreceni Törvényszéken és a járásbíróságokon jelenleg összesen 124 bíró dolgozik, speciális korfájuk egy kissé paradox helyzetet teremt. Ennek oka, hogy amikor 2006-ban felállt a Debreceni Ítélőtábla, annak 25 fős bírói karából 22 tapasztalt bíró a törvényszékről ment oda. 

 – mutatott rá Kahler Ilona. Hozzátette azonban, hogy bár a bírói kinevezésig eljutni hosszadalmas és bonyolult folyamat, van miből meríteni, a járásbíróságokról alkalmas bírák kerülhetnek majd a törvényszékre, és helyükre lesz utánpótlás, mintegy 40 felkészült titkár és fogalmazó vár a lehetőségre.

– A generációváltás az igazságügyi alkalmazottakat is érinti, itt nehézséget az okoz, hogy a mai fiatalok egészen más kultúrába születtek bele. A digitális környezetünkbe villámgyorsan beleszoknak, azonban a bírósági szervezet jellemző, „old school” értékek sokszor nehezen értelmezhetőek számukra. Teherként élhetik meg például az öltözködési elvárásokat, vagy azt, hogy úgy jelenjenek meg a közösségi médiában, hogy az ne legyen támadható. A generációknak szót kell érteniük egymással. Márcsak azért is, mert meg akarjuk tartani őket, ahogyan más dolgozóinkat is; végső soron a bíróság is egy munkahely, ahol szeretnénk, ha jól éreznék magukat az alkalmazottak, több éven át egyébként családbarát címet is viseltünk – mondta az elnök.

Kahler Ilona június 30-ig tölti be posztját, a Debreceni Törvényszék tanácselnökeként folytatja a pályafutását a büntetésvégrehajtási jog területén.

Kérdésünkre, hogy milyen kihívások várnak az utódjára, három tényezőt összegzett. 

 – mondta.