Búcsú a Napló székházától

Kedves Olvasóink! A Hajdú-bihari Napló szerkesztősége új épületbe költözik. Elhagyjuk a Dósa nádor téri ingatlant, melyet éppen hetven éve laktak be akkori kollégáink, s melyet most a Cívis Ház Zrt. vásárolt meg. Július 19-én felpakolják a bútorzatot, eszközöket, és átszállítják a Szent Anna utca 39-41. szám alatt lévő új székházba. Természetesen rengeteg emlék köt ide minket, ahhoz az épülethez, mely sajtó-főhadiszálláson kívül adott már helyet bormérésnek, lakásoknak, üzleteknek is. Búcsúzásként elevenítsük föl a (még éppen) Napló-székház épület történetét!

Egykor Wolff-palota volt a Napló-székház neve

Az épületet egykoron Wolff-palotaként is ismerték, főhomlokzatát egyebek mellett az 1904-es évszám ékesíti, tehát idén épp 120 esztendős. Mint azt korábban Papp József helytörténésztől megtudtuk, az 1910-es házjegyzék szerint az épületnek akkor három tulajdonosa volt: özvegy Szikszay Istvánné született Fazekas Juliánna (kétnegyednyi tulajdonrésszel), Szikszay István (egynegyednyi tulajdonrésszel), valamint Volf Jánosné született Szikszay Margit (szintén egynegyednyi tulajdonrésszel). 

 Papp József felidézte azt is, hogy a „Napló-székház” helyén előzőleg egy földszintes, kétlakásos épület állt.
Ezt a házat az 1869-es összeírás és az 1870-es térkép szerint a következő személyek lakták: Sánt(h)a István tulajdonos, pálinka- és bormérő; Horváth Julianna kereskedő; Szilágyi Julianna örökbe tartott családtag; Szikszay István rőfös, valamint Sólyom Gyula kereskedőcseléd. 1869-ben a népösszeírásban Nagy Csapó utca 10. szám alatti ingatlan (mely egyben az egész városban a 10. telek) Sánta István tulajdona. A földszintes ház részeként kocsma, két lakás, három szoba, két konyha, két pince és egy fészer került a listába.

Színházhelynek készült

Az 1904-es ház földszintjén ugyanúgy működtek üzletek, mint az elődjében. A fenti részeket valószínűleg bérlakásokként hasznosították, de az sem zárható ki, hogy némelyik tulajdonos is ott lakott. 

Annak kapcsán, hogy a Napló-székházat Wolff-palotának is nevezték, a korabeli lapokban több ilyen írásmódú névutalást is találni. Wolff János tábornokról,  Wolff Ferenc földbirtokos-jószágigazgatóról is kaphatta a nevét.

A szerkesztőség „vándorlása”

A szerkesztőség 1944-ben még a Piac u. 59., míg a kiadó hivatal a Batthyányi utca 4. szám alatt működött, 1945-ben mindkettő a Ferencz József út (ma Piac u.) 28. szám alatti épületbe került. Ezt követően a Bajcsy-Zsilinszky u. 1. szám alatt az Alföldi Nyomda lapüzemében, majd a 16. szám alatt – a volt Szabadság nyomdában –működött mindkettő. 1951-ben a hirdetéseket is felvevő kiadóhivatal a Vörös Hadsereg útja (ma Piac utca) 16. szám alá, a szerkesztőség a Bajcsy-Zsilinszky utca 3. szám alá költözött. A máig Napló-székházként ismert Dósa nádor téri (korábban Tóthfalusi tér 10.) épület első emeletére először 1954-ben költözött a szerkesztőség és kiadó hivatal.