2024.07.31. 13:48
Fontos kutatás a Debreceni Egyetemen: Ilyen hatásai vannak az érzelmi támogatásnak szívinfarktus után
A szív- és érrendszeri betegségek vezető halálokok, gyakoriságuk csökkenése kiemelt és sürgető feladat. A kutatásból kiderül, hogy az otthoni környezetben milyen lehetőségek vannak a gyógyulásra szívinfarktus után.
A szívinfarktust követő társas támogatás hatásait vizsgálták a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar kutatói. A vizsgálatot vezető Jóna György egyetemi docens szerint az értékelői, azaz érzelmi alapú támogatásnak bizonyítottan hatásos szerepe van abban, hogy az otthoni környezetben történő felépüléshez szükséges életmódváltozást a betegek sikeresen végrehajthassák – olvasható az unideb.hu-n.
A szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokok közé tartoznak, gyakoriságuk csökkentése sürgető feladat. A népbetegség medikális kezelése fejlett, erre Magyarországon is ugyanazt a protokollt alkalmazzák, mint külföldön, a rehabilitációban, az infarktus utáni kezelésben a kockázatokat mérséklő életmódban viszont jelentős lemaradásunk van. Jóna György, a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet egyetemi docense a hirek.unideb.hu-nak elmondta, hogy az általa vezetett kutatás erre a fejlesztésre szoruló periódusra fókuszált, kutatótársaival arra a kérdésre keresték a választ, hogy a kórházi ellátást követően, az otthoni környezetben milyen lehetőségek vannak a gyógyulásra
A férfiaknál nagyobb a rizikó szívinfarktusra
Mint mondta: a vizsgálat kiindulópontja az volt, hogy hányan éltek túl egy szívinfarktust, erre vonatkozó nyilvános adatbázis azonban nem állt rendelkezésre, ezért a szociológiában gyakran alkalmazott hólabda módszerrel keresték meg a felmérésben résztvevőket.
141 beteget vontak be a mintavételbe, főként a hatvan fölötti korosztályt kérdezték meg, de a legfiatalabb tesztalany a negyvenes évei elején, a legidősebb pedig a nyolcvanas éveinek végén jár. Sajátos jelenség, hogy a populáció kétharmada férfi, az ő esetükben sokkal nagyobb a rizikó a szívinfarktusra.
Az infarktus után hat területen van szükség határozott életmódváltásra. Egyfelől oda kell figyelni az egészséges táplálkozásra, le kell mondani a dohányzásról, a mértéktelen alkoholfogyasztásról, fontos a napi rendszerességű testmozgás és a megfelelő stresszkezelési technikákat is el kell sajátítani, valamint a felírt gyógyszerek beszedése is nélkülözhetetlen.
A komplex életmódváltás sikeres végrehajtásában a társas támogatás meghatározó szerepet játszik, hiszen idősebb korban egyedül nehéz ezt megvalósítani, nagyon fontos, hogy legyen a beteg mellett egy vagy több olyan személy, aki segít az egészségmagatartás megváltoztatásában. A kutatási adatok bizonyítják, hogy a szívinfarktust túlélő, inkluzív, támogató elfogadásban részesült betegeknél az egészséges életmódra történő átállás és annak beépítése a mindennapokba jóval könnyebb, mint azoknál, akik elmagányosodott életmódot folytatnak. Ez utóbbi társadalmi csoportban a stresszkezelési technikák, a napi rendszeres testmozgás megvalósításában és az alkoholfogyasztás csökkentésében kevés eséllyel érhető el siker – hangsúlyozta a szakember.
Az érzelmi támogatás kulcsfontosságú
Jóna György kiemelte azt is, hogy a társas támogatás négy típusa, az érzelmi, a pénzügyi, az információs és az értékelői támogatás közül a legutóbbinak van a legnagyobb szerepe az egészséges életmód kialakításában, ez azt jelenti, hogy az egyén önértékelését, éntudatát, önbecsülését erősíti meg verbális és nonverbális kommunikációval.
A kutatás során azt vették észre, hogy az érzelmi alapú támogatás, a motivációt adó odafigyelés kiemelten fontos. A docens szerint a házastárs, a gyermek, az orvos és a kisállatok szerepe nagyon meghatározó, főként az érzelmi támogatás szintjén. Specifikusan az alkoholfogyasztás csökkentésénél van a családnak a legnagyobb jótékony hatása, a megfelelő stresszkezelés és a rendszeres testmozgás területe viszont diffúz módon összefonódnak.
Az ETK egyetemi docense hozzátette, hogy a statisztikai adatok alapján azoknak az egyéneknek, akik kisállatokat tartanak, gondozzák, sétáltatják őket, ez már napi rendszeres testmozgást jelent. Ha pedig ez rutinná válik, akkor az egyén stressz-szintje is ezzel arányosan csökkenni kezd, de a társas kapcsolatokra is hatással is lehet, tovább bővülhet a társas támogatás rendszere. Jóna György megjegyezte, hogy a toxikus háttér kerülendő, hiszen ennél még a magányosság is jobb.