2024.07.10. 07:00
Honnan kapta a nevét Balmazújváros és néhány városrésze?
Nézte már valaha töprengve a lakcímkártyáját vagy az autós térképet, hogy mit jelenthetnek az egyes városok és falvak nevei? Mi igen, ezért ismét utánajártunk néhány Hajdú-Bihar vármegyei településnév eredetének: ezúttal Balmazújváros és városrészei kerültek a figyelmünk középpontjába.
Balmazújváros és városrészei kerültek ezúttal figyelmünk központjába
Forrás: Napló-archív
Elsőként arra kerestük a választ, hogy mit jelent a Balmazújváros településnév. – A történeti adatok szerint a település legkorábbi neve a Balmaz volt, amelyről már egy 1411-re datált oklevél is említést tett. – A Balmaz elnevezés minden bizonnyal egy személynévből alakult ki, amely török vagy esetleg kun eredetű lehet. Törökségi népcsoportok biztosan éltek a környéken, magát a települést is a böszörményi kálizok alapították – ismertette Tóth Valéria, a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének egyetemi tanára, akinek fő kutatási területe a magyar nyelvtörténet és a történeti helynévkutatás. Hozzátette, hogy a 15. század közepétől jelent meg az Újváros névalak, amely a korábbi Balmaz birtok és a mellette fekvő, időközben elpusztásodott Hímes birtok egyesítésével létrejött új mezőváros neveként született meg.
Forrás: Napló-archív
Balmazelmélet: a hajdú-bihari településnév vizsgálata
A település Balmazújváros néven a 17. századtól található meg a forrásokban. A Hímes birtok emlékét egyébként évszázadok múltán is fenntartották a nevéből alakult Hímes csárda és Hímes utca elnevezések. A Hímes név eredete viszont bizonytalan, utalhat festéssel díszített falú házra, vagy rejtőzhet benne egy 'szép' jelentésű hímes szó is. Legvalószínűbb azonban az, hogy szintén egy személynévből keletkezett, és az egykori birtokosra utal; Hímes személynevet ismerünk is az Árpád-kori oklevelekből
– magyarázta Tóth Valéria.
Daru, Németfalu és Szigetkert helynevek eredete
Balmazújváros, vagy aki nagyon pacek, annak Balmaznyújork, városrészei között is csemegéztünk, honnan erednek az egyes helynevek. – A Daru nevű városrészt a 20. század elején kezdték beépíteni, azelőtt külterület volt, rajta a Darui szélmalommal és a Daru csárdával. Nevét a helybeliek a daru madárnévvel hozzák kapcsolatba, hiszen rengeteg daru van a környéken. Mások szerint a Daru csárda neve vonódott át a falurészre is, és valójában nem a településnek, hanem a benne lévő csárda nevének van köze Hortobágy nevezetes vonuló madarához, pontosabban a színéhez – fejtette ki Tóth Valéria.
Forrás: Illusztráció/MW-archív
Németfaluról elmondta, hogy a történeti források alapján Mária Terézia 1753-ban a siklai Andrássy családnak adományozta Újvárost, akik – egyesek szerint a hajdú vér mérséklésére – német telepeseket költöztettek be a településre, és ők külön falurészt népesítettek be ezen a területen.
A településrészt legkorábban térképes forrásokból ismerjük, a 19. század második felében bukkant fel először Németváros néven. Az újvárosi őslakosok a saját falurészüket megkülönböztetés céljából Magyarfalunak nevezték el; ez a népnév+falu szerkezet régi és gyakori településnév-adási módra vezethető vissza, és általában az ott lakók etnikai hovatartozására utal
– tudtuk meg. Szigetkerttel kapcsolatban Tóth Valéria arról tájékoztatott, hogy ennek a városrésznek az elnevezése lényegesen rövidebb múltra tekint vissza, ugyanis az egykori szántóföldet a II. világháború után parcellázták fel, és kezdték beépíteni. – Neve arra utal, hogy eredetileg kertség volt a területén, a Sziget nevét pedig az magyarázza, hogy a Kadarcs kanyarulatában szigetszerűen emelkedik ki. A Szigetkert szomszédságában egyébként több kertséget is ismerünk: az Édenkert tőle nyugatra, a Csikókert pedig északra fekszik – mutatott rá.
Bánlak városi legendája
"Megbántottak, most már nem bánom, nem számít és nem is sajnálom" – énekeltük magunkban az egykori Hip-Hop Boyz slágert, miközben arra is rákérdeztünk, igaz-e az a városi legenda, miszerint Balmazújváros Bánlak városrésze arról kapta a nevét, hogy a birtokosok megbánták a vásárlást.
A helyi hagyomány úgy tartja, hogy az egykori zsellérnegyed vizes talaján épült házaira esős időben rendszeresen feljött a talajvíz, és nedvesedett a ház, ezért a tulajdonosok gyakran mondták, hogy „Bánlak, hogy megvettelek”. A népi magyarázatnak azonban vélhetően nincs valós tudományos alapja.
Bár a név keletkezésének biztos hátterét nem ismerjük, feltételezhetjük, hogy a Temes megyei Bánlak település nevéhez hasonlóan kapta a nevét, amelynek előtagjában minden bizonnyal a bán méltóságnév vagy a belőle alakult Bán személynév szerepel, utótagjaként pedig a 'falu' jelentésű lak szó áll. A lak szó eredetileg házat jelentett, de nagyon korán kialakult a helynévadásban a 'falu' jelentése is, mint például Széplak és Újlak esetében. Az így keletkezett Bánlak településnévbe azonban beleérthető az előbb említett népi magyarázat is, így pedig könnyen elképzelhető, hogy másutt már eleve ebben az új jelentésben is létrejöhettek Bánlak nevű falurészek – tájékoztatott a professzor.
Más vármegyei helyneveknek is utánajártunk már:
