2024.07.10. 20:00
Elhagyatott, kísérteties épületek után nyomoztunk Hajdúböszörményben – fotókkal
A hajdúk fővárosa több mint százéves, elhagyatott épületei után érdeklődtünk. A zsinagóga Hajdúböszörmény szívében az egyik legrégebbi létesítmény, ahogy a közelében lévő Kálvineum is. Eljárt viszont felettük az idő, s bár átestek kisebb-nagyobb felújításokon, használaton kívül vannak, így igyekeztünk kideríteni, milyen sors várhat rájuk a jövőben.
„Ősi maradványok” után nyomozott a Haon stábja a hajdúk fővárosában. Na, persze, nem dínócsontvázakat rejtő barlangokat kerestünk, viszont helyi kulturális szempontból mindenképpen ikonikus, mára már talán kissé feledésbe merült építmények állapota felől érdeklődtünk. A Kassa utcai zsinagóga Hajdúböszörmény egyik nagyon régi épülete, akárcsak a Kálvineum, aminek kialakításában elévülhetetlen érdemeket szerzett Baltazár Dezső református püspök. De mégis, mi történt az évtizedek múlása során ezekkel az épületekkel? Ebbe a sztoriba Nagy Zsolt, a Hajdúsági Múzeum történésze segítségével nyertünk betekintést.
Zsinagóga Hajdúböszörmény szívében: felújított külső, gyönyörű freskók, omladozó beltér
Útnak indultunk hát a Kassa utcára, ami egyébként a II. világháborús vészkorszak idején a hajdúböszörményi zsidó gettó része volt, tehát igen jelentős szállal kötődött az egykori izraelita vallású honpolgárok életéhez. Talán a régebb óta fiatalok jobban emlékeznek arra, hogy sokáig, egészen 2007-ig bútorboltként üzemelt a ma zsinagógaként emlegetett épület, amit aztán 2016-ban egy külső cég felújított az önkormányzat kérésére több mint 100 millió forintból.
Az akkori beruházás célja az országos műemlékvédelem alatt álló, leromlott állapotú zsinagóga épület tartószerkezeti megerősítése, külső felújítása és bővítése volt, ahogy az alapmegerősítés, teherhordó falazat repedéseinek megszüntetése is. Mint a kivitelező honlapján is olvasható, fontosnak tartották a tetőszerkezet faanyagvédelmét, a tetőhéjazat cseréjét, és nem tértek ki a homlokzati alapvakolat réteg készítése elől sem.
Az építmény tehát kívülről ugyan részesült némi ráncfelvarrásban, viszont beljebb lépve korántsem volt rózsás a látvány, sőt: repedező falak között, és helyenként feltúrt földön kellett haladnunk. Persze, azért maradtak meg pazar látványt nyújtó freskók, amelyek 1905 óta díszítik mennyezetet a történész elmondása szerint. De alighanem restaurálást igényelne, a nádfedeles tetőszerkezet is felújításra szorul, ugyanis több helyen omladozik, beázott már.
Elhagyatott, kísérteties épületek után nyomoztunk Hajdúböszörményben
Fotók: Molnár PéterMegkockáztattuk a karzatra vezető lépcsők állapotának tesztelését, így elindultunk felfelé. Noha a régi falépcsők néhol recsegtek, a bennünk lévő kíváncsiság és az adrenalin elnyomta ezeket a hangokat. Nagy Zsolt rámutatott, hogy a létesítmény maga 1863-ban épült egyébként (Hajdú-Bihar vármegye még meglévő zsinagógái között a legrégebbi), s bár pofozgatták az elmúlt, hosszú évtizedek alatt, mégis mint megtudtuk, ahhoz, hogy újra ép állapotban tündököljön legalább évekre, kiváló szakemberekre és súlyos milliókra lenne szükség.
Még egy ideig helyenként csodálva, néhol pedig sajnálkozva figyeltük a zsinagógát, majd továbbálltunk, és elindultunk a Kálvineum felé. Ha nem tudnánk, hogy még létezik az épület, azt hittük volna, hogy erdő költözött a helyére, olyannyira ellepték a fák és bokrok az egykori intézményt.
Több mint 100 éves a Kálvineum, ez az állapotán is látszik
A Magyar Református Lelkészegyesület (Baltazár Dezső hathatós közreműködésével) szorgalmazta, hogy legyen egy olyan kollégium, amelyet református papi és tanítói árvák számára tartanak fenn, így alakult meg az internátus. Habár Kolozsvár, Miskolc és Pápa is jelentkezett hogy befogadja az intézményt/az építtetés jogáért, végül Hajdúböszörményre esett a választás, a város akkori vezetősége pedig mintegy egymillió darab téglát ajánlott fel az országos szinten is nívós beruházáshoz
– részletezte Nagy Zsolt. Noha az első világháború hátráltatta a munkálatokat, végül 1914 őszén vehették rendeltetészerű használatba az épületet, és 93-an kezdték meg az 1914/15-ös évfolyamot.
Telt-múlt az idő, az államosítást követő ’50-es években fiúdiákotthonként, illetve középfokú óvónő- és tanítóképzőként is működött a Kálvineum, ami majd’ egy évtizeddel később önálló városi óvoda és kollégiumként üzemelt, egészen a rendszerváltásig. Míg Zsolt feltárta a hely történetét, körbejártuk az épületet – sajnos nem tudtunk bemenni, mert már annyira balesetveszélyesnek minősül. Az udvar viszont hatalmas, akár egy hangulatos arborétum, és nem túlzunk, ha azt feltételezzük, hogy egy egészen pazar díszkertet vagy parkot is létre lehetne belőle hozni az adottságai miatt.
Fordítanak is rá figyelmet, mivel találkoztunk munkásokkal, akik éppen füvet nyírtak, gallyaztak és egyéb munkálatokat végeztek, viszont az épület sokkal inkább kísérteties már, és magára hagyatott. Még az elmúlt évek megmaradt emlékeit idézhetik bizonyos egyesületek nevére utaló feliratok, mint kiderült, korábban béreltek helyiségeket.
Akár milliárdos költségeket is igényelhet a Kálvineum felújítása
A helyzet azonban az, hogy már nem is fűtik az épületet, szóval valószínűleg nincs túl kellemes idő bent, ahogy nyáron se feltételezzük, hogy megy a klíma. Nem tudni, hogy milyen jövő elé néz az egyébként fajsúlyos kulturális értéket képviselő Kálvineum, mivel az utóbbi esztendők folyamán a pandémia és a brutális infláció sem segített a helyzeten… A renoválás pedig valószínűleg százmilliós, ha nem milliárdos nagyságrendű befektetést igényel, funkcióját tekintve pedig kérdéses, hogy mire lehetne használni az épületet.
A hajdúböszörményi önkormányzat természetesen nem vetette el az ügyet, mint arról tavaly beszámoltak, folytak tárgyalások külső cégekkel, viszont a beruházás mértéke miatt vélhetően nem haladnak szélsebesen, jól átgondolt stratégiát igényel egy esetleges projekt megvalósítása.
Hogy aztán végül milyen sors vár a Kassa utcai zsinagógára és a Kálvineumra, továbbra is kísérteties rejtély övezi-e majd a több mint százéves épületeket, vagy park, szálloda, esetleg oktatási intézmény lesz-e belőlük, az nemcsak egy jó ötlet, hanem pénztárca kérdése is…