2024.08.01. 17:28
Visszatekertünk az időben Debrecen első kerékpármúzeumában – fotókkal, videóval!
Tulipán mintás lánckerék, velocipéd, versenybringák: a biciklik dinoszauruszai egy helyen a Piac utcán. Megnéztük, milyen a frissen megnyílt kerékpármúzeum.
Katona Attila mutatta be a Haon stábjának a kerékpármúzeum költeményeit
Forrás: Molnár Péter
Régi álom volt, immár valóra vált. Katona Attila augusztus elsején megnyitotta Debrecen első kerékpármúzeumát a Piac utcán. A Haon stábja pénteken már a korai órákban ellátogatott az egykori Loki Söröző helyén lévő létesítménybe, ahol a veteránkerékpár-gyűjtő kalauzolt minket végig a kétkerekűek káprázatos világán. Elsőként a bicikli fejlődését kísértük végig a futókerékpártól Karl von Drais báró lábbal lökhető, kormányozható kétkerekűjén át az első pedálos, illetve a hátsó kereket meghajtó bicikliig, melyet 1869-ben talált fel a skót Macmillan. Természetesen a közkedvelt, nagykerekű velocipéd sem hiányozhat a gyűjteményből, ahogy látványos kisiparos kerékpárokkal is találkozhattunk. Így megcsodáltuk az 1920-as években versenyzőként, majd kerékpárkészítőként tevékenykedő Bécs Ferenc és Velvárt Nándor munkáit.
Forrás: Molnár Péter
Mint Katona Attilától megtudtuk, a régi időkben ezeket az egyedi gyártású, kézzel készített bicikliket csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak, sok esetben ők is csak részletfizetésre, egy jobb minőségű példány ugyanis akkoriban egy ház árával is vetekedhetett.
Még mindig izzanak a pedálok
Mintha egy képzeletbeli rajtvonalnál sorakoznának fel, megannyi győztes kilométerrel maguk mögött, még mindig tettre készen csillognak a teremben a 20. század versenykerékpárjai. Így a legrégebbi kerékpárgyártó cég, a Bianchi brignái, az angol fegyvergyártó cég kerékpárja, egy Steyr Sportrad, illetve a budapesti kerékpárépítő mester, Essenfeld Miksa alkotása is látható. Mellettük néhány Legnano kerékpár, amivel már a Tour de France-on és a Girón is kerékpároztak, köztük azzal 1967-es darabbal, amely a budapesti vízilabda-válogatott edzőkerékpárja volt. Felvonulnak még kanadai, svájci, angol, osztrák kerékpárok, bár Katona Attila szívét a leginkább az olasz versenykerékpárok hódították meg. Előkelő helyet kapott a falon egy sárga Colnago kerékpár, amelynek a vázszettje eredetileg a magyar pályarekorderé, Szalontai Sándoré volt. A gyűjtő elmondása szerint a mai napig ezzel rója Debrecen utcáit.
A legértékesebb számára mégis Bécs Ferenc egyik műve, melyet a mester egy barátjának készített karácsonyra. A kerékpár ugyan 94 éves, de még újnak nevezhető, mivel a váza korábban még sohasem volt összerakva. Elsőként Katona Attila állította két kerékre, miután beszerezte hozzá az eredeti alkatrészeket.
Forrás: Molnár Péter
A szakember nemcsak gyűjti a bicikliket, hanem építi és restaurálja is azokat. Ő készítette elő a Magyar Műszaki és Közlekedési és Múzeum Bringára váltva elnevezésű, 2023-as kerékpár-kiállításán bemutatott gépeket, emellett gyűjteményének egy részét is kölcsönadta a tárlat idejére. Ezek a darabok szintén előkelő helyet kaptak a debreceni múzeumban.
A debreceni kerékpármúzeum ékességei a régmúlt kétkerekű költeményei
Rengetek portékát, bagaméri fagylaltot vagy épp újságot szállíthatott az az áruhordó bringa, amely az egyik fal mellett készül következő fellépésére, ugyanis fel fog vonulni az idei virágkarneválon. A dicső múltat idézik az 1930-as évek Csepel kerékpárjai, melyek tökéletesen tükrözik, mennyire szerették az emberek már akkor is a szép bicikliket. A nyakrészükön címeres zománctáblával, díszes sárvédővel, tulipános lánckerékkel, virágmintás nyereggel, mai napig működőképes Bosch-lámpával felszerelve. A gyűjtő elmondta, már akkoriban is elkülönült a mai napig használatos férfi és a női vázas kerékpár, valamint divatos volt a hátsó kerékre illesztett szoknyaháló, amely megakadályozta, hogy a hölgyek hosszú szoknyáját begyűrje a küllő.
Ez pedig egy 1903-as svájci katonai bicikli, ami annyira bevált akkoriban, hogy 80 éven keresztül változtatás nélkül, ugyanúgy készítették el. Ezzel szemben ez a Szputnyik annyira sikerült jól, hogy két napig kellett szerelni, és csak egy napig bírta a gyűrődést. De az az egy nap csodálatos volt, mindaddig, amíg haza kellett tolni
– tudatta idegenvezetőnk, hozzátéve, megtekinthetőek még a 1970-es évek BMX-bringái, Campingek, és Tacskók is.
Megnyílt Debrecen első Kerékpármúzeuma
Fotók: Molnár PéterA lánc, ami nem szakad szét
És, hogy honnan jött ez a szenvedély? Katona Attila kilencéves korában kapta meg az első biciklijét. Mivel nem olyan volt, mint amilyennek gyerekfejjel elképzelte, ezért leszedte a sárvédőt, lefordította a kormányt, és a család legnagyobb örömére darabokra szedte a gépet, melyet végül sportkerékpárrá alakított. Abban a pillanatban gyúlt lángra a kerékpárszerelem. Az 1990-es években mountain bike-okat gyűjtött, míg hozzá nem jutott az első zománctáblás kerékpárjához. Ekkor eldöntötte, hogy beszerzi hozzá az eredeti alkatrészeket, ezzel meg is indult a lavina.
Ma már több mint 150 kerékpár található a gyűjteményében, melyből több mint százat immár a nagyközönség is láthat. A kerékpármúzeum a Kárpát-medencében is ritkaságnak számít, a debrecenin kívül mindössze Balassagyarmaton találhatunk hasonlót.
A Piac utcai kerékpármúzeum ingyenesen látogatható, a kihelyezett becsületkasszába adakozva azonban bárki támogathatja a projektet, az adományokból ugyanis a múzeum fenntartását biztosítja a gyűjtő. Katona Attila saját bevallása szerint nem a pénzért csinálja, egyetlen célja ugyanis a kerékpáros élet népszerűsítése.
