Több ezer új hallgató tette le esküjét a Debreceni Egyetemen – fotókkal

A Debreceni Egyetem elsőéves hallgatói tették le az esküt az egyetem ünnepi tanévnyitó szenátusi ülésén vasárnap a Főnix Arénában. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora tanévnyitó beszédében kiemelte, elsősorban az elsőéves hallgatókat köszönti, akikről valójában az egész rendezvény szól. – Ez a 486. évnyitója a Debreceni Egyetemnek. Nagyon jól választottak egyetemet azok az elsőéves hallgatók, akik most itt ülnek. A Debreceni Egyetem diákjai a mai naptól Debrecenbe, Nyíregyházára, Szolnokra és legújabban Siófokra járnak. Ez az egyetem egy brand, ami mögött az a szellemiség van, amit 486 évvel ezelőtt elindítottunk. Egyet ígérhetek mindannyiuknak, hiába háborús időket élünk (mellettünk), önök egy erkölcsi, etikai, érzelmi stabilitásban tudják tölteni a következő éveiket a Debreceni Egyetemen, és az első fő feladatuk, hogy diplomát szerezzenek, a miénk pedig az, diplomát adjunk. Úgy vélem, Magyarországon sehol máshol nincs úgy, ahogy nálunk van közel 500 éve. Ennyi éve egységet képez a város, az egyetem, a cégek, az ipar és a konnektivitás, a külföldi kapcsolatok – emelte ki Szilvássy Zoltán. Hozzátette, a hallgatók a Debreceni Egyetemen megszerzik a legátfogóbb kapcsolataikat. Fantasztikus időszak jön, nagyon kemény tanulás és természetesen szórakozás is.

Több ezer új hallgató tette le esküjét a Debreceni Egyetemen

Kossa György, a Gróf Tisza István Egyetemért Alapítvány elnöke elmondta, a mai világunkban rendkívül fontos az, hogy a bolygónkon, társadalmunkban, makro- és mikroközösségekben, a családban és az egyéneknél külső és belső béke legyen, mert akkor megtaláljuk a boldogságot és ezáltal javul az életminőségünk, örömmel és boldogságban megéljük a mindennapokat.

– Az egyetemes emberiség boldogulása, jövője, fejlődése, az életminőségének javítása, béke, szeretet és kölcsönös tisztelet, valamint oktatás, kutatás, innováció és ezekkel is kapcsolatos kollaborációk nélkül nem lehetséges. Éppen ezért ezzel kapcsolatban nem lehet határokat, gátakat létrehozni politikai célok elérése érdekében, aki ilyet tesz, az visszaveti az emberiség boldogulását, és az életminőségét – ez nem kevesebb, mint egyetemes bűn. Ezért arra kérem a világ valamennyi politikusát és döntéshozóit, hogy ne kockáztassák a jövő generációjának életminőségét politikai céljaik elérése érdekében, ez rájuk nézve felelősség. 

– hangsúlyozta Kossa György.

– Az egyetemünk életében a mai nap egy ünnep. Ünnepelni sok mindent lehet, mi most egy új tanév kezdetét, kiválóságainkat, oktatóinkat, munkatársainkat, hallgatóinkat, évfordulósainkat és nem utolsó sorban ünnepeljük azt is, hogy 2021-ben egyetemünk átállt egy új működési modellre, amely megerősítette az egyetemi autonómiát, biztosította a tudomány, az oktatás és a gazdálkodás függetlenségét, a Debreceni Egyetem integrációját, jelenét és jövőjét. Az új működési modell létrehozása történelmi lépés volt a magyar kormány, országgyűlés részéről, hogy a jogszabályok megalkotását felvállalták – emelte ki. Hangsúlyozta, a küldetésük továbbra is az, hogy Európa egyik legjobb egyetemeként tovább erősítsék és növeljék hazai és nemzetközi kutatásaikat, publikációikat, társadalmi szerepvállalásaikat, minősített oktatóik számát, valamint az általuk kiadott oklevelek megítélését és értékét, mert ezek határozzák meg hallgatóik és egyetemük jövőjét.

Kósa Lajos országgyűlési képviselő leszögezte, ha meg akarjuk őrizni versenyképességünket, azt a lendületet, ami jellemző ránk, ha akarunk tenni annak szellemében, amit elődeink tettek a városért, akkor nem lehet más dolgunk az egyetemen, mint köszönteni a meritokráciát.

Több mint tízezer új hallgatóval indul a tanév

– Mit várunk az egyetemeinktől? Mit vár az elsőéves diák, aki az ismeretlen elé néz? Mit vár a felsőbb éves, aki már túl van egy-két tapasztalaton? Mit az ország, a nemzet? – sorolta a kérdéseket Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára. 

A várakozást a tudás, az ismeret, az új felfedezések és az identitás, kitartás teszi beteljesedetté. Képesnek kell lennünk rá, ezzel inspirálódunk. Az egyetem nem önmagáért való, tudnia és teljesítenie kell azt, hogy egyszerre van az elsőéves és felsőbb éves diákokért, a családokért, a tanárokért, a magyar gazdaságért és a magyar nemzetért, azaz értünk, jelenünkért és jövőnkért – húzta alá. Hozzátette, a Debreceni Egyetemen a tanévet idén mintegy 10 500 elsőéves kezdi meg, közülük 8300 magyar hallgató. 

Papp László polgármester beszédében rámutatott, érdemes felidézni a mostani ünnepi pillanatban, hogy az a Debreceni Egyetem, amelynek az elsőévesek a polgáraivá válnak, az ország legrégebbi intézményei közé tartozik, nemes és régi patinával bevont, szellemileg és formailag egyaránt több évszázad talajában gyökerezik. – Debrecen már a 16. századtól kezdve az ország egyik legfontosabb iskolaközpontjává és felsőoktatási centrumává fejlődött. Debrecen iskoláinak köszönhetően évszázadok óta vonzó város a diákok számára, hiszen olyan közösséget teremtett és tartott fent, aminek tagjai a diákok, a tanárok és a város polgárai együtt voltak képesek előmozdítani a saját és közösségeik fejlődését. 

– szögezte le.

Csont István, a DEHÖK elnök beszédében úgy fogalmazott a továbbtanulás kérdése egyike az ember legfontosabb döntéseinek. – Előbb el kell határozni magunkat, hogy egyáltalán szeretnénk-e továbbtanulni. Az itt jelenlévők erre a kérdésre nyilván igennel válaszoltak. Majd egy még nehezebb döntés következik, milyen szakra menjenek. Ezen a ponton érdemes azt is megemlíteni, hogy a legtöbb szak esetében a döntést nem lehet az utolsó pillanatra hagyni. A mai szenátusi ülés igazi ünnepeltjei a gólyák között azok, akik hosszú évek tudatos készülést követően nyertek felvételt az egyetem valamely szakára – fogalmazott.

Ketten kapták meg a Debreceni Egyetem Szenátusa által alapított Civis Honoris Causa címet

A Debreceni Egyetem Szenátusa által alapított Civis Honoris Causa címet azon belföldi vagy külföldi személy kaphatja, aki kimagasló közéleti vagy művészeti tevékenységet fejt ki, valamint munkásságával, erkölcsi vagy anyagi támogatásával segítette az egyetem, vagy annak valamely szervezeti egysége jó hírnevének az erősítését. A Debreceni Egyetem Szenátusa Cívis Honoris Causa díjat adományozott Bárány László és Bogsch Erik számára, akik az ünnepségen vették át az elismerést.

Mint elhangzott, a Bárány család 117 éve, négy generációra kiterjedően foglalkozik baromfitenyésztéssel, ezáltal Magyarország legrégebbi baromfitenyésztő dinasztiája. Idősebb Bárány László és két fia is a Debreceni Egyetemen sajátította el a gazdálkodás alapjait; ma már hárman vezetik egyetértésben a kisvárdai székhelyű Master Good vállalatot. A cégcsoport rendelkezik gyárakkal Szlovákiában és Vietnámban is. A Master Good termékeit a világ 43 országába exportálják. Bárány László nem szakadt el az Alma Materétől: folyamatosan együttműködik a MÉK vezetésével, több K+F fejlesztési projektben vett részt az intézménnyel együtt, illetve tevékenysége során igénybe vette az egyetemet tudományos partnerként. A tudományos együttműködésen túl aktív az oktatásban is, különös tekintettel az állattenyésztés, a családi gazdaságok működése és a környezettudatosság témakörében. A szakmai örökség tudatos átadásával is példát mutat a hallgatóknak.

Bogsch Erik a magyar gyógyszeripar kiemelkedő, ikonikus alakja. A Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója volt 70 éves koráig, 1992 és 2017. november 1-je között, azóta a cég operatív elnökeként dolgozik. Munkássága elismeréseként – többek között – Széchenyi-díjban, Gábor Dénes-díjban és Innovációs Nagydíjban is részesült. Bogsch Erik a Debreceni Egyetemmel hosszú időre visszanyúló, eredményekben gazdag oktatási-tudományos kutatási szakmai kapcsolatot ápol. A – jelenleg az DE által vezetett – Pharmapolis Innovatív Gyógyszeripari Klaszter alapítója és két cikluson keresztül elnöke volt. Vezérigazgatósága alatt a Richter valamennyi, a DE gyógyszeripari tevékenységéhez kötődő „nagy” pályázatban az Egyetem principális partnereként vett részt.