2 órája
Megvédik a hazai gazdákat és a nekik járó forrásokat
Az Európai Unió mezőgazdaságának jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd zárójelentésére reagáltak az agrárszakemberek. Megvédjük a magyar gazdákat! El a kezekkel az agrártámogatásoktól! címmel szervezett sajtótájékoztatót a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) csütörtökön a NAK Hajdú-Bihar vármegyei Igazgatóságának épületében.
A mezőgazdaság érdekeit tartják szem előtt
Forrás: illusztráció / MW-archív
– Meglátásom szerint a gender- és a migrációs őrület után most jön egy olyan időszak, amely az agráriumra fog nagy nyomást gyakorolni. Ma már köntörfalazás nélkül kimondják, hogy a húsfogyasztást ki kell vezetni, és népszerűsíteni kell a növényi eredetű termékeket, hiszen teljes körű életmódváltásra van szükség. Ez a gazdák és az érdekképviseleteik számára is elfogadhatatlan – fogalmazta meg Szólláth Tibor, a NAK Hajdú-Bihar vármegyei elnöke a Megvédjük a magyar gazdákat! El a kezekkel az agrártámogatásoktól! elnevezésű eseményen.
– A jelenleg aktuális problémákra és a jövő kihívásaira próbálunk együtt felkészülni a gazdák érdekképviseleteivel, különös tekintettel a időjárás klimatikus változására, a termelés-, valamint az értékesítés nehézségeire. Ilyen körülmények között azzal kell szembenéznünk, hogy készült egy olyan stratégiai párbeszéd az Európai Unió mezőgazdaságának a jövőjéről, amely egy új támogatási rendszer kialakítását célozza meg – mondta Papp Zsolt György, a NAK elnöke.
Kifejtette, a tervek szerint megszűnne a mostani területalapú támogatás, helyette jövedelemalapú támogatást vezetnének be. – A jelenlegi egy objektív, jól működő rendszer: több mint 160 ezer gazdálkodó vesz részt benne 5 millió hektár területtel, és idén már 100 millió forintot fizettünk ki a benyújtott kérelmek alapján.
Ez a támogatás adja a hazai mezőgazdaság gerincét, ezért is kulcsfontosságú a megőrzése: biztosítja a mezőgazdaság hatékonyságát, versenyképességét, ebből lehet fizetni a bérleti díjakat, és hozzájárul a betakarítás költségeihez is – részletezte Papp Zsolt György.
Mint elmondta, a dokumentum szerint az állattartásért csak egyszeri támogatás lenne adható, emellett különböző adókat vetnének ki a húskészítményekre. – A párbeszéd alapján a végcél az lenne, hogy növényalapú élelmiszerek fogyasztására szoktassuk rá a fogyasztókat.
A magyar mezőgazdaság képes megtermelni azt az alapanyagot, ami szükséges a hazai feldolgozóipar számára, és aminek a végterméke kiváló minőségű élelmiszer
– mutatott rá a NAK elnöke. Szerinte a jelentés úgy kiáltja ki fő bűnösnek az európai állattenyésztést, hogy közben a szarvasmarha tenyésztés 90 százaléka az unión kívül történik, ezért véleménye szerint a dokumentumban megfogalmazott klímavédelmi célok semmilyen hozzáadott értékkel nem bírnak.
Megvédjük a magyar gazdákat!
– Hisszük, hogy az elmúlt időszakban számos olyan pályázati felhívás és ágazati fejlesztés ment végbe, aminek látható eredményei vannak, és a jelenleg futó felhívások is rendre azt szolgálják, hogy meg tudjon újulni a hazai mezőgazdaság és új alapokra tudjuk helyezni a feldolgozóipart – adott hangot a vélekedésének. Papp Zsolt György hangsúlyozta, agrárpetíciót indítottak, amellyel kapcsolatban nemcsak a gazdák, hanem a fogyasztók támogatását is kérik, hogy hangot adhasson a hazai agrárium a saját elképzeléseinek.
Hagyományunk és kultúránk az állattartás, ennek megőrzésében hiszünk
– zárta gondolatait.
A helyzet tarthatatlan
Jakab István, a MAGOSZ elnöke arról beszélt, hogy a közös agrárpolitika jelenlegi formája már eddig jelentős vitákat váltott ki: a túlzott adminisztrációs terhek és a források csökkenése miatt jelentős gazdademonstrációk történetek Európa-szerte.
– Ursula von der Leyen dolgoztatta ki a Stratégiai párbeszéd az EU mezőgazdaságának a jövőjéről elnevezésű gyűjteményt, amely érdemi szakmai munkát nem tartalmaz. Egy fejezet ellenben kiemelten foglalkozik azzal, hogyan lehet már óvodáskorban a növényi alapú fehérje fogyasztására motiválni a gyerekeket a húsfogyasztás helyett – nehezményezte.
Úgy látja, ha a program megvalósulna, minimális forráshoz jutnának az Európai Unió gazdái.
A mezőgazdaságot nem lehet beáldozni az orosz-ukrán háború miatt, és nem fizettethetik meg az európai gazdákkal a klímaváltozás összes terhét. A petícióval egyértelművé akarjuk tenni az Európai Bizottság számára, hogy ez a helyzet tarthatatlan, és rólunk nem születhet döntés nélkülünk
– jelentette ki.