2024.10.30. 12:12
Mutatjuk, kik lettek 2024-ben a vármegyei Prima Díj kategória győztesei
Bemutatták a Demján Sándor által alapított vármegyei Prima Díj kategória győzteseit. Közülük hárman november 9-én vármegyei Prima Díjasok lesznek Debrecenben.
A Prima Díj kategória győztesekről tartott sajtótájékoztatót Szilágyi Ágnes és Balogh Károly
Forrás: Kiss Annamarie
Idén is fokozott várakozás előzi meg, hogy kik lesznek azok a példamutató közéleti, gazdasági és kulturális teljesítményt nyújtó személyek, akik Debrecenben átvehetik a Demján Sándor által alapított vármegyei Prima Díjakat és a Prima Különdíjat. Erre az ünnepélyes pillanatra a hagyományoknak megfelelően a Hajdú-Bihar Vármegyei Év Vállalkozója és a Prima Díjátadó Gálán kerül sor, amelyet a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) idén november 9-én a Csokonai Fórumban rendez meg – hangzott el a beharangozó sajtótájékoztatón október 30-án, szerda délelőtt a VOSZ debreceni irodájában. Az eseményen kiemelték, az elismerés küldetése kezdettől fogva a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismerése, a magyar művészet, a tudomány és a sport jeles képviselőinek kitüntetése. A Prima Primissima rendszeréhez Hajdú-Bihar vármegye 2007-ben csatlakozott. Mára az ország egész területén önálló elismerésben részesülhetnek a szellemi élet, a kultúra, a tudomány, a művészet és a sport megyei legjobbjai. Ők azok, akik közelről figyelhető, megismerhető példaképeivé válhatnak szűkebb hazájuk közösségének.
Forrás: Kiss Annamarie
Az Év Vállalkozója díjakat az alábbi 5 kategóriában fogják kiosztani
Balogh Károly, a VOSZ vármegyei elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Hajdú-Bihar Vármegyei Év Vállalkozója és Prima Díjátadó Gála a vármegyei vállalkozók legfontosabb eseménye, a családi vállalkozások legnagyobb ünnepe. A magyar kormány kiemelt hangsúlyt kíván fektetni a kis és közepes vállalkozásokra a jövőben, nem véletlen, hogy az új gazdasági program a VOSZ alapítójának, Demján Sándornak a nevét viseli.
Az Év Vállalkozója díjakat az alábbi 5 kategóriában fogják kiosztani jövő hét szombaton: ipar, agrárium, kereskedelem, innováció és vendéglátás. A vállalkozókat nagyon alapos elemzés útján választották ki titkos szavazással, a győztesek nevét azonban csak a gálán hozzák nyilvánosságra
– fogalmazott. Az elnök hozzátette: valamennyi Év Vállalkozója díjazott elismert üzletember.
Balogh Károly arra is rámutatott, ebben az évben új kategóriában is láthatnak díjazottat a meghívott vendégek: ez a felelős multinacionális vállalat kategória.
A családi cégek számára kiemelt érdeklődés övezi a vármegyében tevékenykedő multinacionális vállalatok tevékenységét. A nemzetközi vállalatok termelékenysége a helyi cégek közel háromszorosa, s ez hatással van a munkaerőre, az elszívó hatás jól érzékelhető. Ezért nagyon fontos, hogy a helyi üzleti vállalkozások számára megnyíljon annak a lehetősége, hogy beszállítóként részt tudjanak venni a nemzetközi vállalatok ellátási láncában. A VOSZ értékelése alapján az lehet a felelős multinacionális vállalat díjazottja, amelyik a legtöbbet tett az adott évben a helyi vállalkozások fejlesztéséért és az üzleti együttműködésért
– hangsúlyozta.
Forrás: Kiss Annamarie
A Prima Díj kategória győztesi közül kerül ki a 3 legjobb
Szilágyi Ágnes, a VOSZ vármegyei titkára nyomatékosította: a november 9-i díjkiosztó gálán jelentik be, hogy melyik három kategóriában, kik lettek azok a személyek, akik a tíz társadalmi kategória díjazottjai közül átvehetik a Prima Díjakat, illetve ki az, aki a Prima Különdíjat fogja kiérdemelni.
Újdonság, hogy Hajdú-Bihar Vármegyei Prima Díj Alapítvány Kuratóriuma döntését a társadalmi kategóriák győzteseseiről már előzetesen bejelentik. Célunk, hogy a tíz Prima jelölt személy munkásságát, példamutató tevékenységét minél szélesebb körben megismerjék
– mondta.
Forrás: VOSZ
A tíz Prima jelölt személy Hajdú-Bihar vármegyében a következők:
Magyar irodalom kategória:
Szirák Péter, a Debreceni Egyetem professzora, József Attila-díjas magyar irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus.
Szirák Péter jelenleg a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének oktatója, az Irodalom- és Kultúratudományok Doktori Iskola Magyar irodalmi, modern filológiai és kultúratudományi doktori program vezetője. Munkássága során különös figyelmet fordít a kortárs magyar irodalom újításaira és az irodalomelmélet változásaira, beleértve az olyan nagy hatású szerzők műveit, mint Esterházy Péter, Bodor Ádám, Térey János és más kortárs magyar írók. Aktív szerepet vállal az irodalmi élet szervezésében is, 2013 és 2024 között a debreceni irodalmi nagyrendezvények kurátora volt, jelenleg a Debreceni Irodalmi Napok szakmai vezetője. 1993 óta szerkesztő az Alföld folyóiratnál, 2016. január 1. óta a lap főszerkesztője.
Magyar Színház-, Film- és Táncművészet kategória:
Földeáki Nóra színművész
Földeáki Nóra elsősorban színházi szerepeiről ismert, de televíziós és filmes szerepekben is megmutatta tehetségét. Kiemelkedő színészi játékát az érzékeny, érzelmekkel teli alakításai és sokoldalúsága jellemzi. Pályafutása során számos különböző karaktert keltett életre, legyen szó klasszikus drámáról vagy kortárs művekről, és színészi kvalitásai révén mindig hitelesen jelenítette meg a szerepeit. Földeáki Nóra elhivatottsága és professzionális hozzáállása a magyar színházi élet egyik meghatározó alakjává tette.
Magyar képző-és iparművészet kategória:
Grela Alexandra és Kónya Ábel képzőművész házaspár
Grela Alexandra Lengyelországban született művész festészetből szerzett doktorátust, majd érdeklődése az illusztráció felé fordult. Másfél évig Németországban ösztöndíjasként alkotott, majd 2005-ben Magyarországon telepedett le. Az I. Budapesti Illusztrációs Fesztivál fődíját 2019-ben nyerte el, majd 2021-ben Az Év Illusztrátora díjat kapta meg. 2022-ben Debrecen város Csokonai-díjjal jutalmazta addigi munkásságát, majd egy évvel később ismét az Év illusztrátorának választották.
Kónya Ábel a Krakkói Képzőművészeti Akadémián szerzett diplomát, két évig élt Németországban. 2005-ben költözött vissza Debrecenbe, ahol a Medgyessy Ferenc Gimnáziumban tanított, később négy évig a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központnak vezető kurátoraként dolgozott. 2019 és 2024 között a Miskolci Galéria vezetőjeként elérte, hogy Miskolc újból egyike legyen a kortárs képzőművészet elismert bázisainak.
Grela Alexandra és Kónya Ábel sajátos látásmódjukkal és művészi megközelítésükkel tűnnek ki a hazai képzőművészeti szcénában.
Magyar tudomány kategória:
Prof. Dr. Nagy Péter és Prof. Dr. Balla József kutató páros
Balla József a Debreceni Egyetem professzora, a Belgyógyászati Klinika és a Belgyógyászati Intézet igazgatója, a Nephrológiai Tanszék vezetője.
Nagy Péter a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, a Kémia Koordinációs Intézet megbízott igazgatója, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Tudományos és Társadalmi Tanácsadó Testületének elnöke.
A két professzor tudományos érdeklődése nagyon közel áll egymáshoz, közös kutatásaik a daganatos és ritka betegségek hátterében meghúzódó molekuláris folyamatok feltárására irányulnak effektív terápiás eljárások kidolgozásának céljával. Közös munkájuk egyik kiemelkedő programja a kiserek autoimmun gyulladásos betegségére irányul. Arra világítottak rá, hogy a cisztein anyagcserében fontos szerepet játszó enzimek által is termelt kénhidrogén kismolekula, amely gyulladáscsökkentő hatással bír, nagyon effektíven tudja gátolni a betegség alatt lejátszódó kóros folyamatokat, de nem befolyásolja az immunsejtek fontos élettani funkcióit. Ezt a felfedezést kihasználva gyógyszerjelölt molekulát fejlesztettek, kutatásaikat szabadalmi oltalom alá helyezték és elindították a gyógyszerfejlesztést.
Magyar oktatás és köznevelés kategória:
Nemes József karnagy
Nemes József a debreceni Szent Efrém Görögkatolikus Iskolában működő Lautitia Gyermekkar karnagya, valamint debreceni Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny igazgatója. A Magyar Görögkatolikus Egyház támogatásával működő, 2006 óta az általa vezetett Lautitia kórusok (Lautitia Gyermekkar, Lautitia Ifjúsági Vegyeskar és Lautitia Kamarakórus) hazai és nemzetközi szinten is elismert, díjnyertes együttesek, amelyek rendkívül magas színvonalú előadásaikról híresek. Példaértékű pedagógiai- és kimagasló színvonalú művészi munkáját 2023-ban a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége KÓTA Karnagyi Különdíjjal ismerte el.
Magyar Építészet Kategória:
Kőszeghy Flóra - tervező
Kőszeghy Flóra munkásságában ötvözi a funkcionalitást a művészi esztétikával, és figyelmet fordít a fenntartható építészeti megoldásokra. Karrierje során nagy hangsúlyt fektetett a hagyományos és modern építészeti elemek harmonikus összehangolására, valamint a helyi kulturális és környezeti adottságok integrálására a tervezési folyamatokban. Kőszeghy Flóra szakmai tevékenysége nemcsak az esztétikumra összpontosít, hanem a közösségi igények kielégítésére is, amely hozzásegíti ahhoz, hogy a tervek élhető és funkcionális terek formájában valósuljanak meg.
Magyar ismeretterjesztés és média kategória:
Derencsényi István fotográfus
Derencsényi István fotográfus, akit leginkább dokumentarista stílusáról és az emberi sorsok iránti érzékenységéről ismernek. Saját oldalán egy gondolatban sűríti össze művészi hitvallását: a világ debreceni szemmel. Jelenleg a Debreceni Egyetem fotósa főállásban, de közben sportfotósként az olimpiákról és nagy világversenyekről tudósít. A Magyar Sportújságírók Szövetségétől Nívódíjat kapott és a Magyar Sajtófotó Pályázat elismerésével is büszkélkedhet. 2023-ban elnyerte "Az Év Magyar Fotója" fődíjat Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége által meghirdetett pályázaton, a sport kategóriában benevezett Szinkron című képéért.
Magyar sport kategória:
Herczeg András futballedző
Herczeg András a DVSC élő legendája. Már játékosként is a Loki-szurkolók egyik kedvence volt, 1974 és 1979 között rúgta a bőrt a csapatban, a másodosztályban bajnoki címet nyert a piros-fehér gárdával. Edzői pályafutása még nagyszerűbb eredményeket hozott. 2009-ben felejthetetlen meneteléssel eljuttatta a Lokit a Bajnokok Ligája főtáblájára, ahol a Lyonnal, a Fiorentinával és a Liverpoollal is megmérkőzhetett a gárda. A következő évben az Európa Liga csoportkörébe is bejutott a DVSC, s ezzel edzőként Herczeg András bevonult a sporttörténelembe, az egyetlen magyar tréner, aki a BL-ben és az Európa Ligában is csoportmeccseket játszhatott csapatával. Jelenleg a DVSC Labdarúgó Akadémia szakmai igazgatója.
Magyar népművészet és közművelődés kategória:
Hutkai László iparművész
Ifjú pedagógusként, feleségével együtt már az 1970-es években néprajzi gyűjtéseket végzett. Így került szoros kapcsolatba a tárgyi népművészettel és a népi gyermekjátékokkal. 2000-ben bőrműves Népi Iparművész címet szerzett, 2008-ban megkapta a Népművészeti Egyesületek Szövetsége által alapított Király Zsiga-díjat, 2010-ben pedig az Élő Népművészet országos pályázaton Arany oklevelet nyert el. 2015-ben megkoronázásaként annak az alázatos és példaértékű munkának, amit a kézművesek kaphatnak, tevékenységét Gránátalma-díjjal jutalmazták. 2021-ben a Népművészet Mestere díjjal ismerték el Hutkai László munkásságát, amelyet minden évben mindössze tíz személynek ítélnek oda.
Magyar zeneművészet kategória:
Péter Bence, zongora virtuóz
Péter Bence világhírű zongoraművész és zeneszerző, aki itt Debrecenben született és mondhatjuk, hogy innen indult és hódította meg a világ nagy koncerttermeinek színpadjait. A debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola után tanulmányait a híres bostoni Berklee College of Music-on folytatta. 2012-ben bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe, mint a világ leggyorsabb kezű zongoristája az egy perc alatt leütött 765 hanggal. Igazi áttörést azonban egy YouTube-ra feltöltött videó hozott Bence karrierjében. Nagy kedvence, Michael Jackson életműve előtt tisztelegve, zongorán előadta a Bad című slágert, amivel rövid idő alatt 17 milliós megtekintést generált. Innen nem volt megállás, és azóta Bence a világ minden részén: Ausztráliától Kínáig, Németországtól Las Vegas-ig hatalmas termeket tölt meg, ezrek tapsolnak koncertjein, videóit milliók nézik.
Bárány Donát kimondta: szégyen, amit csinálnak; Dombi Tibor is keményen fogalmazott
