Egyszerű, de nagyszerű Nagyhegyes sikerének receptje

– Remélem, soha nem kell attól tartani, hogy nem lesz gyerek a bölcsődében, óvodában – mondta Bajusz Istvánné, Nagyhegyes polgármestere, miután vázolta, milyen lehetőségeik vannak újabb építési telkek kialakítására. Előtte azonban pillantsunk rá, hogyan alakult Nagyhegyes lakosságszáma az elmúlt időszakban. 2013-ban 2 ezer 712, míg 2024-ban 2 ezer 884 volt. Évenkénti bontásban csupán egyetlen alkalommal, 2022-ről 2023-ra csökkent kismértékben, 23 fővel a falu lélekszáma, míg a többi évben 40-50-nel emelkedett – írja a Cívishír.

– Nyugalom, csend, jó a közbiztonság, kiváló az óvoda, az iskola, a bölcsődét most építjük. Ezért is népszerű Nagyhegyes – foglalta össze települése „titkát” Bajusz Istvánné. – Az önkormányzatnak most nincs eladó telke, magánszemélyek árusítanak négyet-ötöt. Az új önkormányzati ciklusunkban a várhatóan fél éven belül elfogadandó gazdasági programunkban lesz szó új építési telkek kialakításáról. Fél utcára való, 20-22 telket tudunk létrehozni a Veres Péter utca mögött, ami majd zsákutca lesz a falu északi részén. Ezt a területet százmilliókért közművesítjük, a telekár is ennek megfelelő lesz majd. 

– beszélt a közeljövő építésitelek-létesítési lehetőségeiről a polgármester, majd kérdésünkre, hogy betelt-e Nagyhegyes, határozottan nemet mondott. 

A Keleti-főcsatorna felé tud terjeszkedni a falu, viszont arra szántókat kellene lakóövezetté minősíteni, ami nem egyszerű folyamat, és emiatt abban csak a jelenlegi belterületi teleklehetőségek kihasználása után gondolkodnak. – Sok a gyermek a falunkban, a 150 fős óvodánkban a kicsik öt csoportban zsúfolódnak, mert ott vannak a bölcsődések is. Hamarosan megnyílik a kétcsoportos bölcsőde, és ennyivel több hely lesz az óvodásoknak. Az önkormányzat minden gyermek születésekor 100 ezer forinttal támogatja a családot – tért rá a községháza támogatási és beruházási ügyeire Bajusz Istvánné.

Nagyhegyes élen jár a fejlesztésekben

Bár a település szinte minden utcája aszfaltburkolatú, a következő időkben sokat kell költeni útjavításra. Ennek rendezőelve egyszerű: mindig a legrosszabb állapotban lévő aszfaltcsíkot javítják. Az önkormányzat nemrégiben felmérette az Arany János utcát és további hét kis utcát, ezek lesznek a következők. 

Nagyhegyes Keleti-főcsatornán túli településrészén, Elepen saját erőből az Akácfa utcát aszfaltozták és építették meg ott mindkét oldalon az útpadkát. A településrész bejáratánál az új fedett autóbusz-megálló novemberben kerül a helyére. Visszatérve Nagyhegyesre, ott még mindig téma a falu művelődési házának felújítása. Az önkormányzat saját forrásból rendbe tette a nagytermet, a színpadot, az öltözőket, a kazánházat és a mosókonyhát az idén. Előtte, ugyancsak az önkormányzat büdzséjéből ment az épület külső szigetelése, napkollektorok telepítése, a hőszivattyús fűtésrendszer kialakítása. Az előtér korszerűsítésére, amely magába foglalja mozgáskorlátozott-WC kialakítását is, több mint 25 millió forint kell, erre a Magyar falu programban 7,8 milliót nyert a falu.

Az eddigiekből kitűnik, hogy a nagyhegyesi önkormányzatnak jók az anyagi kondíciói, ez a helyiadó-befizetések eredménye. – Ezen a téren érdemes jónak lenni, mert sok mindent meg tudunk magunk csinálni. 1995-ben vezettük be az iparűzési adót. Saját erőből építettünk iskolát. Előtte a 150 fős óvodát adtuk át szintén saját erőből, az Egészségügyi Centrum, az idősek háza és a sportház bővítése több mint 350 millió forintos bekerülési költségének csak 35-40 százalékát nyertük el pályázaton, a többit saját forrásból álltuk. Olyan sok a helyi adóbevételünk, hogy szolidaritási hozzájárulást fizetünk, és ez minden évben egyre nagyobb összeg. Tudom, most is változás lesz, a helyiadó-növekményre tart igényt az állam. Ha azonban ez a pénz a járáson belül marad, akkor rendben van. Még az is, ha a vármegye szerényebb anyagi körülmények között gazdálkodó településeihez kerül  – fűzte hozzá Nagyhegyes vezetője.