A világháborúk áldozataira emlékeztek Hajdúsámsonban

Hajdúsámson​ - Hajdúsámsonban 1995 óta minden áprilisban megteszik ezt a tisztességet.

A Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány által kiírt pályázaton idén elnyert támogatással az önkormányzatnak lehetősége nyílt a világháborús emlékmű megtisztítására és felújítására, amit Horváth János helyi mester végzett. A vasárnapi megemlékezésen a hagyományoknak megfelelően a református templomban megtartott ünnepi istentisztelet után a felújított emlékműnél a város polgármestere mondott beszédet. Ezt követően, az első világháború centenáriuma alkalmából, Gorgyán János helyi lakos és Molnár Miklós népzenész adott elő katonadalokat, majd a jelen lévő szervezetek, intézmények és helyi családok helyezték el a megemlékezés virágait. A rendezvénynek most is díszvendégei voltak a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége szolnoki és budapesti szervezetének vezetői, tagjai, akik a helyi muzeális intézményben Vitéz Bakó István emlékkiállítását is megtekintették.

A története

A megemlékezés helyszínül szolgáló emlékművet 1936. júniusában avatták fel a településközpontban. A szobrokat Némethy László, a kőfaragói munkákat Harró Károly készítette. A korabeli újságcikkek szerint az avatáson jelen volt József főherceg is. A hajdúhadházi származású, ma Tégláson élő Csapó családban pedig mai napig őrzi annak az emlékét, hogy a felső szobrot a művész Csapó Ferencről mintázta, aki abban az időben volt katona Debrecenben.

A hajdúsámsoni születésű, Vitéz Bakó István (1920-2011) 1995-ben kezdeményezte, hogy a település lakossága minden év áprilisának utolsó vasárnapján közösen emlékezzen meg ennél az emlékműnél a háborúk áldozatairól. Ma már az ő emlékét is külön márványtábla őrzi, szeretett bajtársa, Vitéz Kerekes Imre mellett, akivel együtt szolgáltak 1941-ben a pápai ejtőernyős alakulatban. Ezen a táblán szerepel még Klein Márton, Kárpátalján Délvidékért felirattal. Az emlékmű 1998-ban kiegészült a II. világháborús áldozatok neveivel. Madarász György helyi kőfaragó 122 hősi halott és 188 elhurcolt zsidó lakos nevét véste fel rá.

HBN