Az élelmiszeripar is újdonságokat tartogat

Kelet-Ázsiában 2030-ra 56 százalékkal nő a hús iránti igény – derül ki az Egyesült Nemzetek Szervezete Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adataiból. Részben emiatt a megnövekedett igény miatt is megjelentek az új fehérjeforrások.

– Ma már nem feltétlenül szükséges állatokat levágni, hiszen akár Petri-csészében is lehet húst előállítani. Még nem kifejezetten vonzó az a paszta, ami így készül, de hamburgerhús céljára például alkalmas – tudtuk meg prof. dr. Bánáti Diána „Táplálkozásunk a jövőnk” című előadásából.

A szakember elmondta, nem csak laboratóriumokban lehet húst előállítani. Európában – elsősorban holland kutatók – egyre többen foglalkoznak rovarokból és lisztkukacokból nyert fehérjekészítményekkel, melyek élelmiszer előállításánál alkalmazhatók. – Rovarokból valamivel több mint 2 ezer az, ami ehető, de attól, hogy Ázsiában ennek nagy múltú hagyománya van, nem biztos, hogy az európai fogyasztók könnyen megbarátkoznának a tudattal – véli dr. Bánáti Diána, hangsúlyozva: egy kutatásból tudjuk, hogy teljesen bizonytalan még, milyen új, potenciálisan allergén fehérjék kerülhetnek be a szervezetbe az említett módon, többek között ez is oka, hogy nem engedélyeznek egyelőre ilyen termékeket.

A jövő lehetőségei

A szakember több új technológia megjelenését is felvillantotta, melyek mind mutatják, milyen lehet a jövő az élelmiszeriparban. A Petri-csészében előállított hús masszaként például, mint említettük, nem túl vonzó a fogyasztó számára, azonban 3D nyomtatással egy igen mutatós karaj képében már a tálcánkra kerülhet. Új technikákat alkalmaznak ahhoz is, hogy manipulálják az élelmiszerek szerkezetét, ezáltal jobb legyen azoknak az emészthetősége, a felszívódása, vagy valamely tápanyagok könnyebben eljussanak a szervezetbe.

Új irány, miszerint fényképezéssel, szkenneléssel információt nyerünk a táplálkozásunkról. Egyre több az olyan, kézben tartható kis eszköz, amely ha bemegyünk a boltba, és odatesszük az élelmiszerhez, megmutatja, van-e benne allergén vagy nincs. Bánáti Diána szerint ezek ma még nem pontosak, de nyertek európai innovációs díjat hasonló eszközökkel, úgyhogy biztosan megjelennek majd a piacon az élelmiszer-biztonsági szempontból jelentősebb paramétereket megállapító eszközök is. Léteznek már fogba építhető szenzorok is, amivel jól lehet követni, mit fogyasztunk. – Nem szeretném, ha a biztosítóm rám kényszerítené, hogy egy ilyen szenzort ültessen belém, mellyel nyomon követheti, valóban egészségesen táplálkozom-e – fűzte hozzá az előadó.

Elkeserítő állapot

Bánáti Diána nemcsak a jövőről beszélt, de a szomorú jelenről is. A WHO adatai alapján a betegségek 40 százaléka kifejezetten szoros összefüggésben van a táplálkozásunkkal. Igaz ez elsősorban a kardiovaszkuláris, a különböző tumoros megbetegedésekre, illetve a diabétesz kialakulására. Az említett kórok közül egyre több fordul elő az európai népesség körében, ahol ugyanakkor a forgalomba került ételek biztonságosabbak, mint bárhol máshol a világon. Ahol lehetősége van a népesség nagy részének az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozásra, s mégis a férfiaknak majdnem 70 százaléka, a nőknek pedig több mint hatvan százaléka túlsúlyos, a teljes populációt tekintve pedig egyötöde elhízott. A gyerekeknél is nagyon rossz a helyzet, ebből következik, hogy egyre többen szembesülnek majd a különböző, már említett civilizációs betegségek kialakulásával.

PÁTZ

Egyre több éhes száj

2030-ra az előrejelzések szerint 8,6 milliárdan, 2050-re pedig 9,8 milliárdan leszünk a Földön. Az ENSZ becslései szerint 2030-ra ahhoz, hogy ezt a növekvő számú népességet ellássuk, az élelmiszer-termelésnek akár 60–70 százalékkal is növekednie kellene. Sőt, arányaiban is változik a népesség, hiszen egyre tovább élünk: 2050-re a népesség igen jelentős része 60 évnél idősebb lesz. Ezt a változást az élelmiszeriparnak is kell követnie.