Helyi közélet

2019.04.11. 08:58

Királyi kiváltságok, városi fejlődés

Debrecen - Ma 326 esztendeje, 1693. április 11-én adományozott I. Lipót Debrecennek szabad királyi városi rangot, amellyel a település gazdasági és kulturális jelentőségét is elismerte. A szabad királyi város a királyi joghatóság alá tartozó, kiváltságos város.

Debrecen - Ma 326 esztendeje, 1693. április 11-én adományozott I. Lipót Debrecennek szabad királyi városi rangot, amellyel a település gazdasági és kulturális jelentőségét is elismerte. A szabad királyi város a királyi joghatóság alá tartozó, kiváltságos város.

Ezáltal a cívisvárost saját igazságszolgáltatás, önkormányzat, országgyűlési képviselet, polgárjog-adományozás, kegyúri jog, vásártartási, árumegállítási és vámszedési jogok is megillették. Debrecen ekkor lett a negyedik rend tagja, s emelkedett ki a jobbágyi sorból – idézte fel a Napló érdeklődésére Tóth Pál idegenvezető, helytörténész.

Mint hozzátette, a bécsi udvar ezeket a jogokat nagyon sokszor megsértette. Pedig Dobozi István főbíró, Komáromi György szenátor és Pósalaki János jegyző 11 hónapos kemény diplomáciai munkával, igen sok ajándékkal és a város 20 ezer forintos kiállítási díjával érte el a diploma kiadását – hangsúlyozta Tóth Pál.

I. Lipót Habsburg császár és magyar király volt 1657-től, valamint német–római császár 1658-tól. A debreceni kereskedőket 1689-ben 10 évre mentesítette a harmincad nevű adó megfizetése alól. Debrecent és az erdélyi fejedelemséget az úgynevezett 1691-es lipóti diplomával csatolta a Habsburg Birodalomhoz. Feljegyezték róla azt is, hogy a törökkel aláírt, 1699-es karlócai béke megkötése után a visszafoglalt magyar területeken üldözte a reformációt.

A katolikusok visszaengedése

Tóth Pál idegenvezető, helytörténész hangsúlyozta: a legnagyobb segítség Kollonich államminiszter és esztergomi bíboros érsek részéről jelentkezett, aki a három kiváltságos rend hatalmának csökkentése érdekében támogatta és segítette Debrecent a rang megszerzéséért.

A kiváltságlevél révén Debrecen címerét ki kellett egészíteni az állhatatosságot jelképező pálmafával, valamint a címerpajzs felett sugárzó nappal. Az Országgyűlés azonban majd csak 1715-ben erősítette meg Debrecent a szabad királyi városi rangjában, így tehát mindez majd csak 22 évvel később emelkedhetett jogerőre.

A Habsburg-udvar ugyanis feltételeket támasztott érte – például vissza kellett fogadni a városba a katolikus vallásúakat, és Debrecennek telket is kellett adnia ingyen a katolikus vallásúak új templomának építéséhez. A várostól kapott telken a piarista szerzetesek felépíthették a mai Szent Anna-székesegyház elődjét.

Nagyváradhoz tartozott

Debrecen (amely egyházilag Nagyváradhoz tartozott) a reformáció révén addigra már a „kálvinista Róma” lett, viszont a Habsburgok a katolicizmus nagy támogatói voltak. Biztos, hogy ez is hozzájárult ahhoz, hogy Debrecen csak a XVII. század végén és feltételekkel kapta meg a szabad királyi városi jogot – véli a szakember.

Beszélt arról is, hogy Debrecenben az első katolikus a harmincadosnak nevezett adószedő volt, mellette pedig egy pap, akinek az lett volna a dolga, hogy minél több reformátust visszatérítsen katolikusnak. Három év múltán a nagyváradi püspök meghívta, hogy számoljon be, mennyi embert sikerült visszatérítenie. A debreceni pap erre így válaszolt: „Excellenciás uram, egyet se. De örüljön, hogy engem nem térítettek át!”

A szabad királyi városi rang tehát 1715-ben lépett hatályba, és Debrecen akkortól élhetett az ezzel járó kiváltságokkal. Tóth Pál elmondása szerint egyébként – más jogok mellett – az árumegállító jog már korábban is megvolt, hiszen azt 1477-ben Mátyás király adományozta a városnak (éppen Nagyváradtól elvéve).

Vagyonosan, de puritánul

Ebben az időben Debrecen már fontos kulturális, kereskedelmi és mezőgazdasági központként működött. A cím elnyerésével a cívisváros a fejlődés útjára lépett. Jóllehet például Mária Terézia a kereskedelmet majdnem annullálta. Malom is egyre több működött a városban, és később az ipar is fejlődött.

Mindemellett a Református Kollégiumot is fenntartotta a lakosság – húzta alá a helytörténész. A céhes iparosság a XVIII. században is igen meghatározó volt, hiszen a városban 50-60 céh is működött, melyek tevékenységei részben az állattartással is összefüggtek.

A XVIII. század elején Debrecennek megközelítőleg 40 ezer lakója volt – több mint Pozsonynak vagy Pestnek, Budának. A debreceniek többsége földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott. Volt olyan idő, amikor a város a fél Hortobággyal rendelkezett, és a szarvasmarha-kereskedők a leggazdagabbak közé tartoztak. A főbírókat a legvagyonosabbak közül választották ki, hiszen ők a vagyonukkal is kezességet vállaltak a városért. Tóth Páltól megtudtuk azt is, hogy Debrecenben egyébként a leggazdagabbak sem építettek nagy fényűző palotákat, és nagyon puritánul éltek az emberek. Mindazonáltal a városnak hat-hét követe járta Európát, és ahol probléma volt, ott arannyal és más ajándékokkal simították el a gondokat – miként tették azt anno a szabad királyi városi rang megszerzése érdekében is.

Kétszer is hazánk fővárosaként

Debrecent („Debrezun”-t) írásos formában először 1235-ben említették a Váradi Regestrum nevű ítéletgyűjteményben.

Debrezun, Szentlászlófalva és Torna 1361-re Dósa fiai révén olyan színvonalat értek el, hogy megkaphatták Nagy Lajos királytól a mezővárosi rangot, amely szintén kiváltságokkal járt, például bíróválasztási joggal – kalauzolt a múltba Tóth Pál. Ez összefügg azzal is, hogy Dósa úgy lett nádor is, hogy rendkívül jó kapcsolatban voltak Károly Róberttel, sőt keresztkomája volt. Dósa nádor nem mellékesen Itáliában tanult és szerzett diplomát (innen a mester titulus). Sok csatát nyert meg a Csák Máté ellen vívott küzdelmekben is, és azok elismeréseként kapta a birtokait – emiatt lett az egyik legnagyobb birtokosunk. Nádor azonban csak egyetlen évig lehetett, mivel elhunyt.

Később Debrecen a történelme folyamán kétszer is Magyarország fővárosa volt: 1849-ben, valamint 1944-ben.

- Vass Attila -


[related-post post_id="4097992"]

[related-post post_id="4035662"]

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában