Ki a pünkösdi királyné?

Pünkösd havának májust nevezik, ám maga a pünkösd, mozgóünnep lévén, a húsvét idejétől függően május 10. és június 13. közé eshet. Idén június 9–10-én ünnepeljük. A pünkösdi hagyományok, mint néphagyományaink általában, keresztény és ősi pogány elemek keveredéséből jöttek létre. Régebben sok helyen tartottak ezen a napon búcsújárást, a legjelentősebb és legismertebb pünkösdi hagyományok közé tartozik a máig is élő búcsújáróhely, Csíksomlyó, mely az utóbbi években nemcsak keresztény, de összmagyar zarándokhellyé nőtte ki magát. Azok, akik Debrecenben maradnak, több helyszínen is megemlékezhetnek a Szentlélek kiáradásának ünnepéről.

Gyöngy Péter, a debreceni Motolla Egyesület vezetője közösségével minden évben feleleveníti ezt a szokáshagyományt, de nem pünkösdvasárnap és -hétfőn, hanem hagyományosan az ünnepet megelőző héten, hiszen – mint mondja – a búcsú idejére alig maradna valaki az egyesületből, aki a dombostanyai templomrom mellett pünkösdölne.

Annak ellenére, hogy egyik legfontosabb keresztény mozgóünnepünket, a pünkösdöt a húsvétot követő hetedik vasárnap ünnepeljük, sokan nem tudják, hogy a keresztény ünnepkör nem karácsonykor, hanem pünkösd két napján „tetőződik be”. Gyöngy Pétert, a debreceni Motolla Egyesület vezetőjét arról kérdeztük, miként válhatunk pünkösdi királlyá, királynévá, és hogyan tartja fenn a magyar szokáshagyomány Nagyboldogasszony ünnepét.

Összhangban a természettel

A többihez hasonlóan ez a szokáshagyományunk is követi a természet ritmusát, mely ebben az időszakban, májusban és júniusban a legélénkebb. Egyházi értelemben a Szentlélek eljöveteléről van szó, amikor a természetben megfigyelhető változás már látványosan érzékelhető. A természet ebben az időszakban mozdul el a megállapodottságból a felgyorsuló növekedés irányába. Már a középkor óta tartanak pünkösdi- vagy májuskirály-választást, ez a legismertebb pünkösdi hagyományunk. A királyt lovasversenyen választották, ezt néhol egyéb erőpróbák is kiegészítették. A keleti népeknél még napjainkban is komoly, fizikai erőhöz és koncentrációhoz kötött megmérettetésekhez kötik a cím elnyerését, a hagyományos lovasversenyek, íjászversenyek, a birkózás és más erőpróbák ma is valóságos kihívást jelentenek mindazoknak, akik pünkösdi királlyá szeretnének válni. Egyesületünkben és más hagyományátörökítő rendezvényeken is már egyszerűbb, könnyebben teljesíthető feladatokban is elég jeleskedni ahhoz, hogy „királlyá váljunk” – mondja.

Boldogasszony nyomán

A pünkösdi királynénak pedig mindig a közösség legkisebb leányát választják, ez a mozzanat is a természettel párhuzamos megújulást szimbolizálja. Meghordozzák, megkoronázzák a kiválasztott lányt. Ezekben a napokban ő tündököl a közösség középpontjában, őt ünnepli a többi leány és a közösség tagjai pünkösd ideje alatt. A lányok megfésülik egymást, lélekben felkészülnek arra, hogy részt vegyenek a „lányság”, a női lét megdicsőülésében. Ez a mozzanat a női minőség tiszteletéről szól, az ősi Boldogasszony-tiszteletből fakad, ami a magyar hagyományban nagyon hangsúlyozottan jelen van. A pünkösdi hagyományok közé tartozik a párválasztás is, ilyenkor általában bálokat szerveztek a falvakban.

Fenntartani a hagyományt

– Nagyon fontosnak tartjuk két évtizedes munkánk céljaként, hogy pünkösdkor és más alkalmakkor is minél több gyerek ismerje meg belülről is ezeket a szokáshagyományokat, hogy majd felnőttként átadják a következő generáció számára ezt az örökséget, a pünkösdölő dalokat, mondókákat és szertartásjátékokat.

SZD