Amilyen kicsi az országunk, olyan sok szép helyünk van

Magyarország gazdag világörökségi helyszínekben, jelenleg összesen kilenc ilyen található nálunk – derült ki Szilágyi Gábor világörökségi szakértő előadásából, amelyet a Város- és Faluvédők Szövetsége debreceni konferenciáján tartott.

Van mit felkeresni

A szakember elmondta: ezek a budapesti Duna-part látképe és a budai Várnegyed; szintén a fővárosban az Andrássy út és történelmi környezete; Hollókő-Ófalu és táji környezete; az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai; a Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete; a Hortobágyi Nemzeti Park (1999 óta); a pécsi ókeresztény sírkamrák; a Fertő-táj; valamint a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék. Az UNESCO 1972-ben alapított világörökség programjának célja az emberiség kulturális és természeti örökségének nyilvántartásba vétele és azok megvédése.

A programban részt vevő államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a területükön fekvő világörökségi helyszíneket óvják, megőrzik a későbbi generációk számára. Magyarországi helyszín először 1987-ben került a listára.

Törölni is lehetséges

A szigorú kritériumoknak ez idáig 1121 helyszín felelt meg 161 állam területén. Közülük 869 kulturális, 213 természeti kategóriában vált a világörökség részévé. További 39 helyszín besorolása az úgynevezett vegyes kategóriába történt, mivel ezek mind a kulturális, mind a természeti kategóriába beleférnek. Veszélyeztetett helyszínek lista is létezik, amelyen most 53 dolog szerepel. A világörökségek többsége Európában található.

Szilágyi Gábor a világörökségek között megemlítette például az iráni Iszfahánban található Nagymecsetet, illetve a lengyelországi wieliczkai sóbányákat.

„Sokan azt gondolják a világörökségekről, hogy azoknak nagyon régieknek kell lenniük. Ez nem így van, melyre remek példa a Sydney-i Operaház”

– magyarázta.

Kiderült, megőrzési kötelezettség megszegése esetén lehetőség van a listából való törlésre is. Így járt például Németországban Drezda, ahol védelem alatt álló területen soksávos autópálya-hidat építettek az Elbára. Ománban szénhidrogén-kitermelés miatt alaposan lecsökkentették egy nemzeti park területét, ezért kerültek ki a körből.

Ronda és nagy lett a híd

Szilágyi Gábor arról is beszélt, hogy a közelmúltban kerékpároshíd épült Hortobágyon, a Kilenclyukútól délre, akkor, amikor ő vezette a Hortobágyi Nemzeti Parkot. – Lehet, hogy hatóságként nem engedtük volna ezt a hidat megépíteni a Hortobágy folyóra, mert ronda és nagy – jelentette ki. Az építkezés körülményeiről azt mondta, hogy a pályázat keretében határidőig el kellett költeni a pénzt, el kellett számolni. – Ott voltak a szakhatóságok, melyek olyan előírásokat tettek, hogy a „teljes angol flottának” át kell férnie a híd alatt, meg ha a Hortobágy folyó megárad, s az Amazonaséval lesz egyenértékű a vízhozama, az kényelmesen át tudjon folyni a híd alatt – fogalmazott.

Várólistás helyszínek

A Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága dönt arról, mely helyszíneket tartja érdemesnek valamikori felvételre a listára. Ebben jelenleg a budai termálkarsztrendszer barlangjai; Esztergom középkori erődítménye; a középkori királyi székhely és díszudvar Visegrádon; a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok; az erődrendszer a Duna és a Vág összefolyásánál Komárom–Komárnóban, az ipolytarnóci ősélőhely; a magyarországi tájházhálózat; a Tihanyi-félsziget; a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi-tó; az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai; Lechner Ödön független premodern építészete; valamint a római limes magyarországi szakaszai szerepelnek.

OCs