Calabriai legendás út

A felhők mintha hullámok lennének, melyeket megtör a kék ég játéka. Ezek a gondolatok jutottak eszembe a repülőn ülve Magyarország felé. Az ablakon kinézve gondolkozom el igazán azon, hogy hova is juthattam el. Még fel se tudom fogni.

Kísérő tanárainkkal, a projekt szervezőivel hónapokon keresztül készültünk arra, hogy a cittanovai partnerünk által választott Donna Canfora legendát újraírjuk s illusztráljuk. Az utazás előtt az ErasmusDays rendezvénysorozat részeként bemutattuk a pódiumteremben a dalt, amelyet Gyarmati Dominik, Hodik Lilla és Pesti Viktória tanárnő írt a Tirrén-tenger partján játszódó tragikusan szép történetből. Lavicska Nóra és Faragó Tímea tanárnő munkáját dicséri az a kollázstechnikával készült festmény, amelyet ajándékba vittünk házigazdáinknak.

Október 21-én, az első napon utunk Rómába vezetett, ahol bejártuk a legendákkal teli ősi város csodálatos látnivalóit, megkóstolhattuk az igazi olasz pizzát és Olaszország legfinomabb fagyiját. Mi férhet bele egy napba? A Colosseum, a Forum Romanum, Marcus Aurélius és Romulus és Remus szobra, a Piazza Venezia az írógéppel (Viktor Emmanuel király emlékműve), a Lateráni Bazilika, Róma főtemploma, székesegyháza,az ősi keresztelő kápolna, a Battistero, illetve a Szent Lépcső, a lépcső, amin Jézus ment fel Pilátus elé, amin csak térdelve lehet végigmenni. Sokat köszönhetünk Németh István atyának, a Pápai Biblikus Intézet hallgatójának, aki kísérőnk volt a Vatikánban, elvezetett bennünket Szent Péter sírjához, a Trevi-kúthoz, a Pantheonhoz, az Angyalvárhoz. Történetei életre keltették az ókori Rómát.

A következő állomás Cittanova volt. Gioia Tauro vasútállomásán már vártak minket a családok és a diákok. Megtapasztalhattuk, milyen az olasz mentalitás, mennyire vendégszeretők az emberek, milyen hatalmas szívük van és persze gyomruk. Minden étkezés legalább háromfogásos volt, és habár a beszédük meglepően gyors, az étkezést nem kapkodják el. A második és harmadik napon az iskolában tevékenykedtünk, előadásokat hallgattunk mítoszokról és valóságról, a Donna Canfora legendáról, és természetesen előadtuk iskolabemutató prezentációinkat, és kreatív munkáinkat is megosztottuk egymással. A következő napokon több városba is eljutottunk: Taurianovába, ahol a Donna Canfora legenda játszódik, Scillába, ahol gyönyörködhettünk a tenger színeiben, a tájban, a várban és szűk kis utcáiban, és Reggio Calabriába, ahol meglátogattuk a Nemzeti Múzeumot, s ahonnan láthattuk Szicíliát és az Etnát.

Utolsó kirándulásunk Geracébe, a gyönyörű, bizánci korban alapított kisvárosba vezetett.

A legendás calabriai út utolsó állomása, Gerace

Szabadidőnkben összefogtunk a többi diákkal, és közös programokat szerveztünk, hogy jobban megismerhessük egymást. Egy hét, és összekovácsolódott a nemzetközi diákcsoport, új, akár örökre szóló barátságok születtek. Vasárnap éjszaka belegondolva a másnapi indulásba, kicsit szomorúan aludtunk el, majd eljött a búcsúzkodás pillanata, de tudta mindenki, hogy nem utoljára láttuk egymást, és hogy nem ez volt az utolsó közös utunk.

Az Erasmus-csapat számára – Lavicska Nóra 11.A, Hodik Lilla és Pajkos Lilla 12.B, Gyarmati Dominik és Karácsony Márton 12.C, jómagam, valamint tanáraink, Pesti Viktória, Rácz Rita, Peternainé Juhász Zsuzsa és Jánosi János – a legenda folytatódik!

Lukács Andrea 12. B, Debreceni Ady Endre Gimnázium