Nyolcezer év történelme tárul fel Debrecenben

„Fecseg a felszín, hallgat a mély....”

Ez egyszer éppen fordítva történik majd a Déri Múzeumban, amelynek új előadássorozata nyolcezer év történelméről mesél a látogatóknak. A november 22-én útjára induló találkozókon „A Cívis Város régészeti öröksége” címmel Debrecenben és a közigazgatásilag hozzá tartozó területeken előkerült leletek alapján tanulmányozhatjuk múltunkat – tudtuk meg a múzeum sajtóreferensétől. Az újkőkortól a múlt századig, „Nyilas Misi koráig” gazdag anyag került elő, különösen az elmúlt harminc év földmunkával járó beruházásait megelőző, a törvény által előírt feltárások nyomán. A város alatti építkezési, felújítási munkák kapcsán összesen több mint harminchét hektárnyi területet sikerült feltárni. Ez a hatvannál több helyszín sajátos mozaikjával színes képet tár elénk a város föld alatti múltjáról. E folyamat kapcsán beszélhetünk Debrecenben városi régészetről.

Az első előadás november 22-én, 17.30-kor kezdődik, címe: Az első földművelők – Az újkőkor időszaka Debrecen környékén.

Az újkőkor – Kr. e. 6300-4400 – az első földművesek kora az emberiség történetében. A korábbi évezredek (tízezredek-százezredek) élelemgyűjtő, vándorló vadászhordái után állandó telepeket hoznak létre, ahol állatokat tenyésztenek és növényeket – mindenek előtt a kenyéradó és söralapanyagot képező gabonát – termesztenek. Házakat építenek, amelyek körül mindennapi életüket élik: házi ipari tevékenység – élelemtárolási technikák –, közös hiedelemvilágon alapuló rituális élet. Ezt a viszonylag gyors változást az emberiség történetében egyes kutatók „neolitikus forradalomnak”, ma inkább a „neolitizáció” folyamatának nevezik. Az előadást Hajdú Zsigmond régész-főmuzeológus tartja.