2019.11.08. 16:40
Reprodukciós stratégiák rejtelmeit boncolgatják a Debreceni Egyetemen
Az evolúcióbiológia és ökológia nemzetközi élvonalába tartozó kutatók ismertetik a reprodukciós stratégiák kutatásával kapcsolatos legújabb eredményeket a Debreceni Egyetemen csütörtökön kezdődött nemzetközi szimpóziumon – olvasható az intézmény közleményében.
Fotó: unideb.hu
A reprodukciós stratégiák evolúciós vizsgálata mindig is a hazai biológusok kiemelt kutatási témája volt. A Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékén a Székely Tamás professzor által alapított Viselkedésökológiai Csoport e téma köré szervezte első szimpóziumát 1989-ben. Az azóta eltelt három évtizedben a molekuláris módszerek, a genomika, a filogenetikai, a növényijelleg-adatbázisok és a terjedésbiológiai modellek rohamos fejlődése merőben új alapokra helyezte a reprodukció vizsgálatát – írja a hirek.unideb.hu.
„A Reprodukciós stratégiák a génektől a társadalmakig – Az állat- és növényszaporodási kutatások határai” című, a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék, valamint az Ökológiai Tanszék közös szervezésében megvalósuló konferencia célja, hogy a nemzetközi tudományos élet neves kutatói bemutassák a reprodukciós stratégiák kutatásával kapcsolatos legújabb eredményeket és nemzetközi trendeket, illetve lehetőséget nyújt a fiatal magyar kutatóknak a nemzetközi bemutatkozásra.
Csernoch László tudományos rektorhelyettes köszöntőjében kiemelte, hogy a jelentős nemzetközi érdeklődésre számot tartó rendezvény egyike az idei két UD Symposiumnak, így az egyetem jelentős támogatását élvezi. A témáról szólva megjegyezte, hogy napjainkban egyre nagyobb szerepe van a multidiszciplináris kutatásoknak, hogy megfelelő választ tudjanak adni a kutatók egy-egy kérdésre.
- Élettudományi tudósként személy szerint is nagyon foglalkoztat, hogy mennyiben határoz meg egy adottságot a genetikai háttér, a társadalmi, szociális környezet, illetve, hogy milyen összefüggés van a kettő között. Ezen a rendezvényen a résztvevőknek lehetőségük van arra, hogy megismerjék a különböző álláspontokat – hangsúlyozta a rektorhelyettes.
A négynapos tanácskozás nyilvános nyitóelőadását Ruth Mace, a University College London antropológus és evolúcióbiológus professzora tartotta, akinek szakterülete az emberi kultúrák, nyelvek, szociális rendszerek evolúciójának vizsgálata. „Családok evolúciója, a kulturális evolúció megértése az embereknél a viselkedési ökológián keresztül” című előadásában a viselkedésökológia, evolúció és kultúrantropológia érdekes határterületéről beszélt, ismertetve a kínai családok speciális családformáit és az azoknál megfigyelhető munkamegosztást.
Székely Tamás professzor, a partimadarak szociális viselkedését kutató nemzetközi Élvonal-program vezetője, a konferencia szervezője köszöntőjében felidézte a Viselkedésökológiai Csoport indulásának kezdeteit, majd kitért reprodukciós stratégiák fontosságára és az esetleges komplikációkra.
Péntek délelőtt Peter Grant és Rosemary Grant a Princeton Egyetem evolúcióbiológusai, a Darwin pintyek evolúciójának világhírű kutatói a pintyek párválasztási szokásairól tartottak előadást. Rajtuk kívül a nemzetközi evolúcióbiológia és ökológia számos neves tudósa ismerteti kutatásait: Ran Nathan, a Hebrew University of Jerusalem professzora, a világ egyik vezető terjedésbiológiai kutatója, az élőlények mozgását vizsgáló „movement ecology” szakterület megalapítója; Andy Green, az Estación Biologica de Donana kutató professzora, aki a növények és állatok terjedésének nem-konvencionális aspektusaival foglalkozik, szakterülete a madarak szerepe a növények és állatok terjedésében; Araxi Urrutia a Bath-i Egyetem kutatója, genetikus, evolúcióbiológus, a genom szerkezetének evolúciós változását vizsgálja, illetve annak a fenotípusos jellegekre gyakorolt hatását; Hans Hoffman: a University of Texas Austin professzora, neurobiológus, a szociális környezetben történő döntéshozás neurális és molekuláris hátterét vizsgálja, illetve ennek evolúciós aspektusait vizsgálja.