Hanuka, ahogy a csillagász látja

A régi időkben a naptárakat többnyire a tudós csillagászok, papcsillagászok készítették. Az idő mérésére, múlására, általában a természetben megfigyelhető változásokat használták fel, vagy a Hold fázisváltozásait, vagy a Föld Nap körüli keringésének következtében megfigyelhető jelenségeket.

A természet évére hangolva

– Az emberiség történetében sokféle naptárat használtak, és használnak manapság is, jelenleg a hivatalos a Gergely-naptár. Azonban ma is alkalmaznak vallási naptárakat is, ilyen például az izraelita, vagy más néven zsinagógai naptár. A luniszoláris naptárak a földművelő népeknél terjedtek el, hiszen a mezőgazdasági munkák miatt nagyon fontos volt, hogy a naptár együtt haladjon a természet évével – tudtuk meg Szoboszlai Endrétől. Az ókori Mezopotámiában Hammurapi király szorgalmazta a luniszoláris naptárat, és szökőhónap betoldásával kellett összhangba hozni a holdhónapot a napévvel. Fejlettebb luniszoláris naptárakban már meghatározott évekből álló ciklusokat találunk – mutatott rá Szoboszlai Endre csillagász-ismeretterjesztő.

Egy kis naptártörténelem

Az elismert csillagásztól azt is megtudtuk, a zsidó naptár is luniszoláris naptár, azaz a Hold–Nap éven alapszik. A holdév 12 szinodikus hónapja (újholdtól újholdig) csupán 354 napot tartalmaz, egy 19 esztendős ciklus során hétszer iktatnak be egy egész hónapot, hogy meg legyen az összhang az évszakok váltakozásával. – A zsidóság a Bibliából kiszámolt világteremtéstől indítja a naptárat, kezdete a Gergely-naptár szerint Kr. e. 3761. október 7. Természetesen az újév első napja nem esik egybe a Gergely-naptár január első napjával. A világegyetem korára ugyanis ma kb. 13 milliárd évet gondolunk – jegyezte meg Szoboszlai Endre.

– A Gergely-naptár szerint 2019. szeptember 30. napján kezdődött el az 5780. év. A zsidó naptár harmadik hónapja kiszlév hónap. Kiszlév hónapban van a „Hág háórim”, vagyis a fények ünnepe. Ezt általában a Hanuka ünnepének mondjuk, mely a zsidóság egyik bensőségesen szép nagyünnepe. Ilyenkor Izraelben és a szétszóratásban élő hívő családok házainak ablakában kigyúlnak a hanukijának hívott, nyolc ágú (plusz a gyújtási ág) gyertyatartó szép gyertyalángjai. Az egykori zsidó rabbik bizonyosan jártasak voltak a csillagászatban is, mivel a zsidó kalendárium számos ilyen elemet tartalmaz – világított rá a szakember.

Hanuka és karácsony

Szoboszlai Endre kitért az idei Gergely-naptári év érdekességére is. – 2019-ben december 23. és 30. között lesz a Hanuka, vagyis az izraelita naptár szerint 5780. kiszlév 25-től tévét 3-ig. Ebből láthatjuk, hogy idén részben egybeesik a karácsonyi ünneppel. A Hanuka templomszentelési ünnep, melyet azért tartanak, mert Kr. e. 164-ben Makkabeus Júdás felszentelte a IV. Antiokhosz Epiphanész szeleukida király által meggyalázott égőáldozati oltárt. A Hanuka tehát a jeruzsálemi templom újraszentelésére emlékezik, a szó maga egyébként megszentelést, megtisztítást jelent.

Az egyik legnagyobb, nyolc napig tartó zsidó ünnep a fény ünnepe, amely egy csodára emlékezteti az izraelita népet

– tájékoztatott Szoboszlai Endre.

Csodára emlékeznek

– „Nész gadol hajá sám!” magyarul: „Nagy csoda történt!”, amikor időszámításunk előtt 164-ben a makkabeusok felszabadították Jeruzsálemet és a Szentélyt a szíriai görögök elnyomása alól. Ám amikor meg akarták gyújtani a zsidók az öröklámpást, hogy megünnepeljék a felszabadulást, nem találtak elegendő megszentelt olajat az úgynevezett menórához, csak egy kis korsónyit. Az új olaj sajtolásához nyolc napra lett volna szükség, az a kevéske olaj éppen nyolc napra mégis elegendő lett. Erre a csodára emlékeznek a Hanuka napjaiban, a fény ünnepén. A hagyománynak megfelelően nyolc napon keresztül meg­gyújtják a nyolcágú hanukai menóra (chanukkia) egy-egy újabb gyertyáját – mondta a csillagász.

Ünnepi gyertyafények

– Az összesen nyolc plusz egy, vagyis kilencgyertyás gyertyatartó (a középen picit magasabban van a gyújtógyertya, ez a szolga, vele kell meggyújtani a gyertyákat) első hanukalángját kiszlév 24-én már meggyújtják, majd esténként ismét egyet-egyet, és az ünnep végén minden láng ég azt szimbolizálva, hogy az olaj kitartott nyolc napig. Az ünnep végére tehát teljes szépségében égnek a hanukaünnep gyertyái, és jelzik a hívők ablakában, hogy abban a házban vallásos zsidók élnek. Jeruzsálemben ilyen időszakban az este még szebb, és szinte semmi más ünneppel nem hasonlítható össze. Az ünnep természetesen ajándékozással is és finomságok fogyasztásával is együtt jár. Ilyen ünnepi sütemény például a flódni, az európai izraeliták talán legismertebb édessége – fogalmazott Szoboszlai Endre.

SZD

Borítókép: Hanuka fényei Debrecen szívében is évről évre kigyulladnak