„Közös nyelv” Európa keleti régiójában

Lengyelország 1795 után 1918-ban került fel ismét Európa térképére. Nem kapta, hanem visszaszerezte függetlenségét. Politikusai az egykori Lengyelország területén élő nemzetiségek föderációját tervezték. Józef Piłsudskit szibériai száműzetésre ítélték, majd ismét letartóztatták, de sikerült megszöknie. Harci szervezetet alapított. Úgy vélte, a világháború kitörése esélyt teremt a függetlenség gyors visszanyerésére. Számos híve volt az Osztrák–Magyar Monarchia átalakításának, ami az önálló Lengyelország létrehozását is ígérte. Elkezdődött az osztrák hadsereg részét képező Lengyel Légiók szervezése. Piłsudski lövészeiből alakult meg az első ezred, a híres I. dandár. A németek internálták, de az angolok és franciák már létezőnek tekintették Lengyelországot.

Miért gyengült meg?

A szomszédos nagyhatalmak, Oroszország, Ausztria és Poroszország már 1772-ben jókora darabot foglaltak el az addigi Lengyelországból. A köztársaságnak nevezett Lengyel Királyság is nagyhatalom volt 1569 után, amikor a Lublinban – Debrecen már-már elfelejtett testvérvárosában – aláírt egyezmény nyomán Lengyelország és Litvánia egy államtestté kovácsolódott össze. A litván Jagelló-dinasztia uralkodókat adott a lengyeleknek, sőt a Magyar Királyságnak is. Az államszövetség lakosságának mintegy 60 százaléka nem lengyel volt, hanem elsősorban ukrán, belarusz és litván, bár főleg az utóbbiak a lengyel kultúra, tolerancia és a sajátos demokrácia hatására ellengyelesedtek.

Miért gyengült meg ez a nagyhatalom? A Szokolay Katalin szerint anarchiába, Norman Davies brit történész szavával élve agóniába torkolló „nemesi aranyszabadság”, az arisztokrácia és főleg a középnemesség túlzott mértékű uralma, a nemzeti szolidaritás hiánya miatt. Kevés gondot fordítottak a parasztság sorsára és a nem lengyelekére. Későn jöttek a reformok: 1773-ban az Európában első oktatási minisztériumnak nevezhető bizottság, a kontinensen szintén úttörő szerepű 1791. május 3-i alkotmány, ma a másik nemzeti ünnepnap és 1793-ban a Tadeusz Kościuszko vezette harc, akit a korábbi amerikai függetlenségi háborúban való részvételének köszönhetően az Újvilágban hősként tisztelnek.

A saját állam

Hiába szervezkedtek a franciaországi emigránsok, és hoztak létre Itáliában Lengyel Légiókat, a nemzetnek csak Napóleon keleti sikereinek idején, 1807–1815 között volt saját állama: a Varsói Hercegség. Az oroszok leverték az 1830–31-es és 1863–64-es lengyel felkelést.

1918 végén minden párt követelte, hogy Piłsudski legyen a lengyel állam vezetője. Marsall, állam-, majd kormányfő, végül hadügyminiszter lett. Sokáig volt nehéz helyzetben, mert már az év őszén a lengyel többségű Lwówban, az addigi Lembergben (a későbbi szovjet Lvovban, a mai Lvivben) ukrán–lengyel polgárháború tört ki, ami később folytatódott. Nyilvánvaló volt, hogy a lengyel–szovjet-orosz ellentét kibékíthetetlen. Lengyelország még a határok véglegesítése előtt elfoglalta a számára évszázadok óta fontos Vilnát, a mai Vilniust. 1920-ban a szovjet Vörös Hadsereg mélyen behatolt az újjászületett Lengyelország területére, de a híres varsói csatában a lengyelek legyőzték a támadót.

Arról tapasztalataink szerint nálunk többet tudnak, hogy 1939 ősze és 1944 nyara között, a német és az orosz megszállás miatt a lengyel állam ismét hiányzott Európa térképéről. A nagyhatalmak azzal jutalmazták Lengyelországot, hogy keletről nyugatra tolták évezredes határait. A lengyeleknél előbb történt meg, ami nálunk 1956-ban, és előbb kezdődött el a rendszerváltás is. November 11-e azóta nemzeti ünnep.

Nem tudunk eleget

Gyakran hangoztatjuk a visegrádi 4-ek együttműködésének fontosságát. A lengyel–magyar viszony barátinak nevezhető. A Magyar- és Csehország, illetve Szlovákia közötti hivatalos kapcsolatok is jók. Barátaink szellemi teljesítményéről nem tudunk eleget, pedig országuk Kopernikusz és Chopin, valamint számos Nobel-díjas tudós, író és politikus hazája. A kitüntetett írók műveinek java olvasható magyarul. Filmrendezői közül Andrzej Wajda, Roman Polański és Paweł Pawlowski kapott Oscar-díjat, Krzysztof Kieślowski munkásságát pedig Cannes-ban két díjjal is elismerték.

Ha középiskolákban és egyetemeken többen tanulnának lengyelül, olyan nyelvet és rajta keresztül kultúrát ismernének meg, amelyek révén jól értenék a cseheket és szlovákokat, sőt az ukránokat, belaruszokat, oroszokat. Még a Balkánon élő szlávok körében is elboldogulnánk. Közelebbi kapcsolatba kerülnénk szomszédjainkkal és azok szomszédjaival, akikkel Európa keleti régiójában együtt vagy egymás közelében élünk.

Czövek Ágnes – D. Molnár István