Most már nincs többé zavar az Erőben

Réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban valaki csodát álmodott. George Lucas 1944-ben született a kaliforniai Modestóban. Ifjonti vágyai között szerepelt, hogy autóversenyző legyen. Már gyermekkorában házilag barkácsolt járgányaival versenyzett, megszállottan imádta az autókat. Néhány nappal azonban középiskolai záróvizsgája előtt csaknem halálos balesetet szenvedett, súlyos tüdősérülése miatt ez az álma nem vált valóra.

Helyette emberek millióinak teremtett meg egy mesét, s adott megannyi kisgyermeknek vagy épp idősebbnek káprázatos ábrándokat: megalkotta a Csillagok háborúja szédületes univerzumát. A balesetet követően Lucas megszállottan olvasni kezdett: főleg filozófiai, történelmi és szociológiai műveket, valamint felfedezte Joseph Campbell írásait a mítoszokról. Belemerült a különböző népek ősi legendáiba, amik leginkább a jó és a rossz harcát mutatták be hősök és gonosztevők között. Főként az ragadta meg, hogy az ember képzelete mesevilágot tud teremteni, ezáltal pedig képes elmenekülni a valóság elől.

Telt-múlt az idő, s elérkezett első közönségsikere, az Amerikai krétafirka című film, ezután pedig megkezdődött a galaktikus utazás. A Csillagok háborúja forgatókönyve másfél év után, 1974 őszén került ki a kezéből, melybe eleinte mindazt megpróbálta beletenni, ami végül trilógia lett. A filmbeli utazás most, 40 év múltán, a IX. résszel – Skywalker kora – 2019. december 16-án, Los Angelesben ért véget.

Korszakalkotó mű

Amikor nekivágott, Lucas arra helyezte a hangsúlyt, hogy a bemutatott jövőn látsszon, használják lakói, az űreszközök, hát, korántsem csillogtak makulátlanul: itt-ott behorpadtak, rozsdásak voltak, mintha már megannyi galaxist bejárták volna. Ben Burtt-öt kérte fel, hogy vegyen részt a Csillagok háborúja elkészítésében. Burtt egy éven át gyűjtögette a hangokat, hogy azok minél valóságosabbak legyenek. Volt olyan zörej a filmben, amit például egy pofon csattanása, egy lerobbant motor hörgése, és egy repülőgép robbanásának együttese adta. A művet leginkább a kép- és hangeffektusok emelték ki a hasonló produkciók közül. A komputerek és különösen a mozgásokat pontosan megismételni képes számítógép-vezérlésű kamera nagyban hozzájárult a látványvilág forradalmi újszerűségéhez.

Nem csaptak neki túl nagy reklámot, azonban a sci-fi és fantasy rajongóihoz eljutott a hír, így 1977 májusának ikonikus szerdáján, a premier napján az utcasarkon túlra nyúlt a jegyre várók sora. A jellegzetes zene pedig a filmtörténet legismertebbjévé vált, szerzője John Williams.

Kezdetek

Harrison Ford (Han Solo) az Amerikai krétafirka után visszatért az asztalosmesterséghez, mert azt mondták neki, a Csillagok háborúját egészen más szereplőkkel forgatják majd, végül mégis rá esett a választás. Carrie Fisher 19 éves volt, amikor megkapta Leia hercegnő szerepét. A nagy hármas utolsó pillére pedig Mark Hamill (Luke Skywalker) lett.

A Birodalom visszavág kétszer annyi trükkfelvételt tartalmaz, mint az első rész. A trió, a cinikus Solo, az idealista Luke és az elszánt Leia pszichológiailag is jóval érdekesebb háromszöget alkotnak.

A Jedi visszatért-et megtöltötték csodálatos, új lényekkel. Talán a legemlékezetesebbek a szőrös ewokok, akiket annyira megszeretett a közönség, hogy később önálló tévéfilmeket is kaptak. A bemutatóra 1983. május 25-én került sor, napra pontosan hat évvel a Csillagok háborúja után.

A három rész pedig egy egységet alkot, amit a lázadók és a Birodalom harca fog össze: a három hős és Darth Vader csatája.

A mese varázsa

– Az 1977-ben hódító útjára induló Csillagok háborúja titka a mese, mely a hidegháborús atomfenyegetés árnyékában, a ’60-as és ’70-es évek – zivataros politikai eseményeinek hatására kialakult – gazdasági, politikai és értékválság sújtotta világában mértékadóan mutatta meg a különbséget „jó” és „ro­ssz” között – mondta a Naplónak Váró Kata Anna film- és színházkritikus, a Debreceni Egyetem adjunktusa. Kifejtette: a küldetés világos volt, hiszen a gonosz elleni küzdelem során igazi hősök születtek, és az egészet az első perctől az utolsóig a jó végső diadalába vetett hit hatotta át. – George Lucas páratlan univerzumot teremtett annak saját lényeivel és az emberek szolgálatában álló droidokkal, akik igencsak elütöttek a korabeli sci-fikből ismert, inkább félelmet, de legalábbis bizalmatlanságot keltő mesterséges intelligenciától. Itt még a robot- és egyéb jelmezek is többnyire színészeket rejtettek, még inkább emberi vonásokkal ruházva fel az azóta is töretlen népszerűségnek örvendő karaktereket – fejtette ki a kritikus. Úgy véli, a mítoszokból, népmesékből és a történelemkönyvekből éppúgy táplálkozó alkotás jól ötvözte a korabeli populáris műfajok, mint a fantasy, a sci-fi, a kalandfilm vagy az akkoriban Amerikában már leszállóágba került western elemeit. A modern űrmese a korát messze meghaladó, a kicsiktől a nagyokig mindenkit elvarázsoló látványvilággal tárult a nézők elé. – A ’70-es évek blockbusterei hatására átalakuló multiplexek és a filmforgalmazási gyakorlat megváltozása is segítette az akkoriban még névtelen színészeket felvonultató vállalkozást, melynek sikerében maguk a szereplők sem bíztak igazán – tette végül hozzá a szakember, akit arról kérdeztem, mit is adott a Csillagok háborúja a világnak.

A rajongó szemüvegével

S mit adott az erőn kívül a generációkon átívelő utazás egy rajongó szemével? – Elsősorban pozitív élményeket, barátokat, rajongást és rengeteg emléket. Érdeklődést a világa iránt. 2004-ben láttam elsőként az Új reményt, utána sorrendben az összes részt, azóta pedig minden évben újranézem őket – mondta a Naplónak a debreceni Sinka Csaba. Kedvenc karaktere Anakin Skywalker/Darth Vader. Úgy véli, stílusa és élete miatt is rendkívül rétegelt, az univerzum egyik legemlékezetesebb alakja. S mi a legkedvesebb emléke? – Egyszer a könyvesboltban megláttam az egyik képregényt, egy srác odajött hozzám és megvette nekem. Ezért azóta is hálás vagyok – mondta végül. A fiatal rajongó megannyi, a filmekhez kötődő tárggyal büszkélkedhet, s tervezi egy „fénykard” beszerzését is.

Laszkács Denise