Mackóban uralták az alvilágot

Hidegvérű gyilkosok, ügyeskedők, drogkereskedők, betörők és kuplerájokat üzemeltetők megtörtént eseteit dolgozza fel Dezső András Maffiózók mackónadrágban című regényében. Az újságíró a magyar szervezett bűnözés kialakulását mutatja be a ’70-es évektől egészen napjainkig. Nem leányregényről van szó, szerethető hősökben sem bővelkedik a könyv, ez nem az a sztori. A történeti levéltárban porosodó, egykoron szigorúan titkos rendőrségi és állambiztonsági dossziék, periratok, korabeli újságcikkek százain rágta át magát az író, öreg zsiványokkal, volt rendőrökkel ült le beszélni, hogy a tényeket írhassa le.

Gengszterek és diszkópápák

A ’70-es években még alig beszéltek szervezett bűnözésről, a Kádár-korszak társadalmilag, politikailag és gazdaságilag is ingoványos időszakában még nem voltak magánbizniszek, inkább csak ügyeskedések. A Négy páncélos volt az első olyan betörőbanda, amelynél fellelhető volt valamiféle rendszer, többek az Áfor benzinkutak kifosztására specializálódtak. Aztán szép lassan jöttek a kisstílű bűnözők és a nagyvadak. Dezső András könyvében előkerülnek a Los Angeles-i magyar maffia támogatását élvező budapesti betörő­elit tagjai, az alvilág kultikus, sokszor tragikus sorsú figurái.

Ki volt a hetvenes évek legendás gengsztere, a Los Angelesben agyonlőtt Markó Béla? Mivel kezdte karrierjét Vizó, a diszkópápa? Honnan indult az 1996-ban meggyilkolt dúsgazdag vállalkozó, Prisztás József? Miből szerezte első millióit a luxus Bentley-jében agyonlőtt Seres Zoltán? – ezekre a kérdésekre mind-mind választ kapunk.

A legsúlyosabb évtized

Míg a hetvenes évek a hiánygazdaságról, az ügyeskedésről, a szervezett bűnözés kialakulásáról szólt, a nyolcvanas években már a fogyasztói kultúra megjelenése, az államhatalom meggyengülése kedvezett az alvilágnak. Ekkor már a maffia is védelemre szorult, megjelentek az éjszakai életben a kemény legények és a profi sportolók, főként bokszolók, az erőszak pedig évről évre fokozódott. Ebben az időszakban jelentek meg olyan később országosan is ismertté váló alakok, mint Prisztás József, Tasnádi József vagy Kisbandi, közben pedig beindult a játékautomatázás, a szerencsejáték és a csempészés. A nyolcvanas évek második felében megerősödő alvilág a rendszerváltás igazi nyertese lett, miközben megjelentek a nemzetközi maffia csapatai Magyarországon, akik magukkal hozták a brutális, véres harcokat, amelyek közül az Aranykéz utcai robbantásra sokan emlékezhetnek. Az író végigvezet minket a magyar maffiatörténelem legsúlyosabb évtizedén, amikor sorra iktatták ki a kulcsfigurákat.

Ez jutott hát nekünk osztályrészül: maffiózók luxusverdákban és olykor vérfoltos mackónadrágban. Az elmúlt negyven év bűnözői ott sorakoznak Dezső András könyvében, ahol a folyamatosan változó társadalmi és gazdasági környezet, valamint a folyamatosan átalakuló, legtöbbször tehetetlen, lépésekkel lemaradott bűnüldözők világa is kirajzolódik. A könyv érdekes olvasmány mindazoknak, akik szeretnének elmélyedni a haza alvilág születésének történetében.

Kiss Dóra

Borítókép: robbantásos merénylet helyszínén az V. kerületi Aranykéz utcában 1998. július 2-án