Természetünkből fakadó, eleven ünnep

Keresztény kultúránk egyik legfontosabb mozgóünnepe kapcsán a Napló Gyöngy Pétert, a debreceni Motolla Egyesület vezetőjét kérdezte a pünkösd jelentőségéről. A közművelődési szakember elmondta, az esztendőkörös változásrend meghatározó időszaka ez a két nap a Karácsonyt és a Húsvétot követően, s azokkal egy egységet alkot („Három aranyalma”). Egész népi műveltségünk egy olyan számontartási gyakorlatban gyökerezik, mely a természet ritmusainak megfigyelésén alapszik, amit évköri változásrendnek nevezünk, s ez nagyon is élő hagyomány. A megfigyelések során az évkör azon időpontjai váltak jeles ünnepekké, ahol a fényváltozások sarkalatos mozzanatai kitapinthatóak. Az egyik a Karácsony, a fény megszületése. Az ősi horizont-menti megfigyelési metódus szerint már emberőseink is kémlelték az eget, s a fényes égi „világítók”, a Nap, a Hold és a szemmel látható bolygók, a „bujdosó csillagok” járását. Olyan ősi „csillagvizsgálók”, napmegfigyelési helyszínek is bizonyítják ezt, mint Stonehenge Angliában, a számtalan kőkör Eurázsia-szerte és a Kárpát-medencében. Fontos volt számukra, hogy megfigyeljék, számon tartsák, regisztrálják és meg is ünnepeljék ezeket a változásokat. A téli napfordulót, a keresztény Karácsony ünnepét követi a tavaszi napéjegyenlőség után a Húsvét, és ezt az egységet zárja le a Pünkösd ünnepe, amely a kiteljesedése ennek a hármas rendszernek.

De ugyanennek a Nap által bejárt útnak a része, csúcspontja Karácsonyt követően hat hónappal Szent Iván napja, a nyári napforduló ünnepe, s bár a „hivatalos” keresztény ünneprendbe nem került be, ugyanannak a fénynek, az „Igazság Napjának” diadalútját zárja le, innentől lesznek rövidebbek a nappalok és hosszabbak az éjszakák.

Természetünkből fakadó ünnep

A pünkösd jelentősége, hogy a szentlélek jelenlétét, mely a világot mozgatja és megújítja, megünnepeljük.

Gyöngy Péter kifejtette, a pünkösdi király választása a legismertebb hagyományunk ezen az ünnepen. A legények vetélkedése révén a legügyesebb, a legjobban teljesítő az, aki egy éven keresztül pünkösdi király lehet minden ehhez kapcsolódó előjoggal, mely a közösségben kiemelt státuszt biztosít számára. Ez a hagyomány, mint a lovas vetélkedés és a birkózás hazánkon kívül az egész eurázsiai térségben jelen van ebben az évköri egységben, az Ikrek havában.

„A Kos havában ünnepelt Húsvéttal „kirobban” a természet, majd Szent György havában ez az energia lecseng; a Pünkösd látványos, hirtelen növekedést indít el, ez a szárba szökkenés ideje”

– fogalmazott Gyöngy Péter.

– Ősi léttapasztalatról van szó ebben az ünnepben is, mely a kereszténységben is tovább él. A májusfa-állítás és a zöldág díszítésének szokása kapcsán kiemelte, ha nem ismerjük saját hagyományunkat, és nem látjuk meg az ünnepeink közötti összefüggéseket, akkor nem értjük meg egyes ünnepeinket sem, csupán megőrizni, vagy elhagyni való szokásként tekintünk rájuk – világított rá a Motolla elnöke.

Gyöngy Péter elmondta azt is, hogy amíg az ember együtt élt a természettel, s ami kint, „fent” megtörtént, az benső tartalommá is vált. A bennünket életben tartó és működtető kozmikus rendtől elszakadva feledésbe merülhet Pünkösd szép ünnepe is. Ezért nagyon fontos, hogy belül, lelkünkben is úgy élhetjük meg ezt az ünnepet, ha odafigyelünk arra, ami körülöttünk zajlik.

Veszélyben a lélek

A természetes műveltség embere a test-lélek-szellem hármasságának egységében élt, a világot is így tartotta számon: háromrétegűként. A szentháromság keresztény fogalma is e hármasságra épül – hangsúlyozta. – De ez a hármasság népmeséinkben és a népművészetünkben egyaránt megjelenik. Gyöngy Péter szerint, ha ma körülnézünk a világban, a lélek egyre kisebb hangsúlyt kap, mivel ez a legkevésbé megfogható az emberek számára, emellett rendre összemosódik, összemossák a szellem fogalmával. A Pünkösd jelentősége éppen ez, hogy a szentlélek erejét, jelenlétét, mely a világot mozgatja és megújítja, megünnepeljük. – jegyezte meg végezetül.

A csillagász távcsövén át

Szoboszlai Endre csillagász-ismeretterjesztőt a Napló a pünkösd tudományos hátteréről kérdezte. A szakember emlékeztetett, a közelmúlt Magyarországán az 1990-es rendszerváltás előtt vallási ünnepeket alig-alig lehetett megünnepelni, legalábbis állami ünnepként. Hozzáfűzte, a rendszerváltás e téren is változást eredményezett, és a pünkösd – igaz, némi késéssel – munkaszüneti nappá vált hazánkban, mégpedig 1993. május 31-én.

A csillagász elmondta, a pünkösd szó a görög „penta­koszté” szóból ered, mely ötvenedik napot jelent, és arra utal, hogy húsvét szombatjának ünnepe után vagyunk ötven nappal. – A történeti visszatekintésben elsőként a zsidó nép ünnepét kell megemlíteni, mikor is a húsvét szombatját követő ötvenedik nap a befejezett aratás meghálálásának ünnepe volt a Szentföldön – tájékoztatott Szoboszlai Endre. Arra is rámutatott, hogy ezt az ünnepet a keresztény világ a Krisztus utáni 2. századtól tartja számon – fogalmazott a szakember.

SZD

Borítókép: A Motolla Egyesület évről évre megünnepli a pünkösdöt, a járványhelyzet miatt azonban az idén elmarad a találkozójuk