Ikonok adnak szakrális élményt a metropóliában

A debreceni Metropóliai Hivatalban október 12-én megnyílt tárlat válogatást mutat be az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készült görögkatolikus kiállítás restaurált tárgyaiból. A találkozót a járvány miatt 2021-re halasztották ugyan, de a kényszerűségből becsomagolt egyházművészeti alkotások egy részét közszemlére tették a hivatal kiállítótermében. A következő hetekben a 18. századi ikonokat, oltárképet és liturgikus tárgyakat is meg lehet csodálni.

Több évszázados emlékek

A kiállítás központi elemét a Magyarkomjátról származó ikonosztáz meghatározó darabjai alkotják. Az egykor Ugocsa vármegyéhez tartozó Magyarkomját görögkatolikus parókiája 1913-ban a budapesti Iparművészeti Múzeumnak adta el rokokó ikonosztázionját, melyet az 1960-as években a Néprajzi Múzeumnak adtak át. Az ikonosztázion eredettörténetét, szétszóródott darabjait 2006-ra sikerült feldolgozni, illetve azonosítani. Faragójára, festőjére, pontos készítési dátumára vonatkozó levéltári források eddig nem kerültek elő, azonban stíluskritikai megfontolások alapján megállapítható, hogy művészei szorosan követték az ungvári székesegyház 1776 és 1780 között készült ikonosztázionját.

Az Életre kelt ikonok című kiállítás másik meghatározó darabja a Miskolci Egyházmegyéhez tartozó Abaújszolnok görögkatolikus templomának régi oltára. Az ismeretlen magyarországi faragó és festő munkája a 18. század harmadik negyedében készült, oromzati faragványa 1900 körüli. Az oltárkép a keresztre feszítést, a két oldalszárny Dávid királyt és Nátán prófétát ábrázolja. A tárlat itt bemutatott egyéb tárgyai Északkelet-Magyarország görögkatolikus templomaiból származnak.

Több mint vizuális élmény

Arról, hogy mit jelent a tárlat a metropólia életében, Kocsis Fülöp érsek-metropolita beszélt a hallgatóságnak. – Nagy tervekkel indultunk, amikor azt hittük, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus miatt Budapesten lesz a világ szeme. A görögkatolikusság hat százaléka van csak Magyarországon, de ez a kicsinek mondható közösség is hordoz értékeket, ezért is készültünk a kiállításra – hangsúlyozta Kocsis Fülöp. Mint elmondta, a két hónaposra tervezett tárlat nemcsak a korábbi korok alkotásait vonultatja fel, hanem az egyház jövőjét és jelenét is hivatott bemutatni, egyfajta misszióként a világ elé tárva az egyház tevékenységet. – Célunk, hogy közelebb vigyük az Istenhez az embereket, ezért sem akartuk egy évig tartogatni ezeket a kincseket. A kiállítás szerves részeként az volt a tervünk, hogy a nyíregyházi görögkatolikus múzeumunk anyagát is bemutatjuk a kiállításon – fogalmazott az érsek-metropolita. – Élni akar az egyházunk, és ezt az életet azért kaptuk, hogy továbbadjuk, s vonzó legyen mások számára is – világított rá.

Az ikonok kapcsán végül Kocsis Fülöp elmondta: mindig a transzcendens szerepét hordozzák. Az ikonok az egyház tanításai, cselekvésre is késztetnek, és ha érzékeny lelkű ember nézi meg, akkor az életet formálhatja át. – Jó ikonosztázok láttán még a nem szakavatott emberek is érezhetik, hogy szakrális térben vannak – szólt végül.

Hosszú szakmai előkészület

Dr. Szabó Irén kurátor a kiállítás történetéről elmondta: tervezése 2018-ban kezdődött, amikor a görögkatolikus egyház vezetői eldöntötték, hogy bemutatkoznak a 2020-ra tervezett budapesti kongresszuson. – A koncepció kialakításának időszakában derült ki, hogy Magyarország több múzeumában, könyvtárában is rengeteg olyan dokumentum van, melyet még sokan nem ismernek. Többek között fény derült arra is, hogy a Néprajzi Múzeum raktárában rejtőzik a legtöbb kincs, de nemcsak a tárgyakon keresztül, hanem a szakemberek együttműködésével is erősödött a kapcsolat a múzeummal – mutatott rá a szakember.

A kiállítás kurátora kitért arra is, hogy nem kevesebb mint tizenhét restaurátor dolgozott a magyarkomjáti ikonosztázokon a budapesti műhelyben. – Ez a magas szintű munka márciusban a járvány miatt megszakadt, ezért a tárgyakat el kellett költöztetni Budapestről – tájékoztatott ez előzményekről, majd megjegyezte: a most megnyílt tárlat kamarakiállítás ugyan, de a műtárgyak száma jelentős. Az ikonosztázokról dr. Szabó Irén végezetül úgy fogalmazott: a hit megmaradt élő tanúi.

A kiállítást dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója nyitotta meg, majd tárlatvezetést tartott dr. Terdik Szilveszter művészettörténész.

SzD