2021.02.07. 18:32
Ideális fészek a tehetségeknek: hiánypótló munka folyik a Fiatal Énekesek Klubjában
Az oszlopos tagok mellett a kevésbé rutinosak is szerepet kapnak a FÉK-ben.
Kiss Alexandra (balról), Gyányi István és Ujvári Orsolya, a FÉK oszlopos tagjai | Fotó: Lévai Péter-archív
Püspökladányból indult, azonban a megye több településéről is csatlakoztak énekesek a Fiatal Énekesek Klubjához (FÉK). 2015-ben alakult a formáció, mely lehetőséget kínál a fiatal tehetségeknek arra, hogy megmutathassák magukat. – Amikor művelődésház-igazgató voltam Püspökladányban, akkor mindig az volt a mániám, hogy a tehetséges, fiatal környékbelieket, hogyan lehetne összehozni. A művelődési háznak egyik pályázata révén jött létre a Könnyűzenei Énekstúdió, melynek tagjainak már voltak műsoraik, könnyűzenei összeállításaik – beszélt a FÉK elődjéről Ráczné Fekete Ilona ötletgazda és egyben mentor.
Mint mondta, a rendezvényeken mindig is hiány volt a fiatal fellépőkből. A Könnyűzenei Énekstúdió megszűnte után néhány tagból alakult meg a FÉK.
Öt éve tagja már a FÉK-nek Gyányi István, Ujvári Orsolya és Kiss Alexandra, az oszlopos, már rutinos tagok mellett azonban mindig vannak fiatal énekesek is, akik egy „utánpótlás” csapatot alkotnak. – Van 4-5 olyan fiatal, akik még bátortalanabbak egy kicsit, de ők is elmennek a tagokkal énekelni, hogy színpadi rutint szerezzenek – mondta Ráczné Fekete Ilona, aki mentorként motiválja és segíti az énekeseket. – Nem vagyok énektanár, de meg tudom állapítani, kinek milyen dal áll jól. Tanácsokat adok, hogy viselkedjenek a színpadon. Az a cél, hogy önbizalmat szerezzenek. Én magam se gondoltam pár évvel ezelőtt, mi lehet a FÉK-ből – osztotta meg.
Együtt és külön is
Gyányi István, az egyik legrégebbi tag a középiskolai évei alatt került kapcsolatba az énekléssel. A püspökladányi gimnázium drámaklubjának és a Könnyűzenei Énekstúdió közös produkciója révén, a Képzelt riport című előadásban lépett erre az útra. – Mindig akartam énekelni, de sosem mertem. Úgy alakult, hogy abban a produkcióban én voltam az énekes főszereplő. Felbátorodtam rajta, majd 2015 nyarán indult a FÉK Icu támogatásával, elkezdtünk fellépésekre járni – mondta Gyányi István. – Icu mindig partnerként hallgat meg minket, elfogadja a véleményünket, de mégis vezet minket. Megtanultuk, hogy kell a színpadon viselkedni. Orsi, Szandi és én szoktunk külön is fellépni, ahhoz, hogy eljussunk idáig, fontos volt, hogy rutinra és önbizalomra tegyünk szert csapatként. Mindannyiunknak a mai napig örömzenélés, amikor FÉK-ként elmegyünk együtt fellépni valahová – vallja.
– Mindenféle felállásban járkáltunk fellépésekre az elmúlt években. Nagyon sokat jelent mind a mai napig, mert egy egészen más profilja van, mint amit eddig képviseltem. Nekem a fő profilom az operett volt mindig is, de a könnyűzene egy kicsit ki tud kapcsolni, ki tud rángatni a hétköznapokból, mind a mai napig szívem csücskének tartom a FÉK-et. Jelen helyzetben nagyon hiányzik, nem tudok kiteljesedni a színpadon, nincs az, hogy hétvégén 2-3 fellépés van, és ki tudom adni magamból az egész hét feszültségét. És a közönség szeretete is nagyon tud hiányozni – mondta Kiss Alexandra, a FÉK egyik oszlopos tagja.
Bár a pandémia miatt az énekeseknek kevesebb lehetőségük volt színpadra állni, amikor lehetett, előadtak egy-egy produkciót. Így például az adventi időszakban többek között Püspökladány több pontján is karácsonyi dalokkal kedveskedtek a lakosoknak. Optimistán készülnek az új szezonra, kasztingot is terveznek, hogy újabb tehetséges fiatalok csatlakozhassanak a FÉK-hez.
Szorgalom és alázat kell hozzá
Gyányi István megye- és országszerte is számos fellépésen van már túl. Az elmúlt évek tapasztalatai okán arról kérdeztük, milyen tanácsot adna azoknak, akik kacérkodnak az éneklés gondolatával. – A legfontosabb, hogy eleinte szinte mindent el kell énekelni, azt is, amit nem szeretnél. Hiszen egy darabig „szolgáltatást” nyújtasz, azzal kezdeni, amit a közönség hallani szeretni.
„Ha valaki énekelne, táncolna, vagy bármilyen művészeti tevékenységet folytatna, mindenképpen képezze magát, menjen el tanárhoz, és keressen egy mentort”
– hangsúlyozta a püspökladányi énekes. Hozzátette, a szerencsén múlik, lesz-e egy olyan ember, aki felkarolja és segíti az álmai megvalósításában. – Rengeteget kell dolgozni, az alázat és a szorgalom a legfontosabb. Ha egy fellépés nem úgy sikerül, ahogy az énekes szerette volna, annak rengeteg oka lehet, de nem szabad magunkra venni – vallja.
Meg kell találni a karaktert
Kiss Alexandra a középiskola alatt kezdett el fellépésekre járni, akkor főként operetteket énekelt. – 2007 tájékán alakult ki bennem az előadó-művészet iránti szeretet, ami azóta is tart. A hétköznapokban az egri Gárdonyi Géza Színház tánctagozatánál dolgozok mint művészeti titkár, ugyanakkor darabokban is szoktam játszani. Ha operett vagy musical van a nagy színházban, akkor kórustagként be szoktam szállni – osztotta meg a Naplóval Kiss Alexandra, aki tisztában van azzal, nem áll jól neki minden daltípus. – Attól függetlenül, hogy például szeretem a Neoton slágereit, nem állnak jól, mert alapvetően nem olyan karakter vagyok, mint Csepregi Éva. Ebben a műfajban fontos azt megtalálni, hogy én magam milyen karakter vagyok, a hozzám passzoló stílusú és a tartalmú dalokat kell műsorra tűzni, hogy ne hazudtoljam meg önmagam – vallja. A FÉK tagjaként főként könnyűzenei és retró slágereket énekel, az utóbbi áll hozzá legközelebb.
– A vidámabb, pörgősebb slágereket tudom magamévá tenni jobban, például Szandi vagy a Hungária dalait nagyon élvezem. A mai slágerek közül a pörgősebb, dögösebb, karakteres dalok állnak közel hozzám, közben pedig a lírát is nagyon szeretem – mondta. Alexandra arra is kitért, mi kell ahhoz, hogy egy énekes a hozzá passzoló karaktert megtalálja.
– Nagyon sokat jelent, ha van egy külső szemlélő. Fontos ebben a szakmában a jóindulatú őszinteség, nem a kukacoskodás, hanem amikor valaki megmondja: figyelj, ezt engedd el, ez nem te vagy. Nagyon kevesen tudják az egyensúlyt megtalálni, de nekünk szerencsénk van Icuval, ehhez az is hozzátartozik, hogy elég régóta ismerjük egymást – mondta Alexandra, aki számára a zene a teljes önkifejezést jelenti. Elmondása szerint, amikor fellép a színpadra, mindent elfelejt, akkor már csak az számot, hogy adjon a közönségnek.
„A közönség is érzi, ha én adok nekik valamit a színpadról, ezt ők meghálálják. Ha találkoznak az energiák, abból megszületik egy csoda. Ez fantasztikus érzés”
– mondta.
Kiss Dóra