Amikor még nem Facebookon kívántunk kellemes ünnepeket

A több mint százéves múltra visszatekintő képeslevelezőlap-küldés szokása a húsvéti ünnepkör részévé vált. A múlt század második felének éveiben még milliónyi húsvéti képeslapot vásároltak és adtak postára Magyarországon. A családok megszokott ünnepi köszöntésévé vált a sokféle képeslap, rajta a húsvéti bélyeggel. A keresztyénség legnagyobb ünnepét ugyanis a Magyar Posta már évtizedek óta bélyegkiadással is ünnepli. Az idei, március elején kiadott új bélyeg Alvaro Pirez A feltámadt Krisztus című festményrészletét ábrázolja.

A húsvéti lapok képvilága

Maradjunk azonban a képeslapoknál. Sokak hobbija ma is a különböző témájú képeslevelezőlap-gyűjtés. Sokféle húsvéti képeslapot is őriznek a gyűjtemények a múlt évszázad első éveitől. Érdekes és érdemes bepillantani a képeslapok világába. E levelezőlapok vallásos képvilága a húsvéti ünnepkört jellemző képeivel az eltelt évtizedekben alig változott. A régmúlt üdvözletein is a fehér bárány jelenik meg a tojással teli kosarak és virágcsokrok mellett. Az áldozati állat Isten báránya. A jókívánságokat az üdvözlőlapokon gyermekek, kislányok vidámsággal az arcukon kívánják Jézus Krisztus feltámadásával együtt. A bárány mellett főszereplők a kis naposcsibék, a tojásból kikelő új élet jelképei. A virágok és tavaszi barkák a virágvasárnapra emlékeztetik a képeslap nézőit, a kikeletet, és a természet évenkénti megújulását jelezve. A magyar táj népviseletei is feltűnnek a lapokon, lányok tojásfestéssel, hímes tojással, a legények locsolkodással köszöntik a feltámadás ünnepét. Az is természetessé vált, hogy vicces, humoros rajzok és képek díszítik a köszöntésre küldött színes lapokat.

Fészekben élő húsvéti nyuszik

Sok képeslap főszereplője a fehér és tarka nyúl. Ők a múlt század harmincas éveitől váltak a húsvéti képeslapok kedvenc figuráivá. A képeslapok szereplőinek mondanivalóját jól ismerő gyűjtők szerint a nyúl elsősorban világi szimbólumnak tekinthető, akárcsak a tojás, amely a termékenységet jelképezi. Korabeli húsvétokat idéző feljegyzésekben olvasható a húsvéti nyuszik szokásköre. Az Alpok országaiban honos volt egy olyan nyúlfajta, amely nem üregben, hanem gallyakból összehordott fészekben élt. Ma is Ausztriának és Bajorországnak számos területén a kertekben készített fészkekben rejtik el a családok a színes tojásokat és süteményeket, amelyeket jelképesen a nyuszi hoz az ott élő gyerekeknek.

Napjainkban a digitális megoldások, az elektronikus levelezés térnyerése miatt jelentősen csökkent a húsvéti képeslapos üdvözlési forma. Az egykori húsvéti lapokat azonban sokan megőrizték a családok legendáriumában szereplő rokonoktól, barátoktól. Féltve elrakva kredenceikben, a képeslapok felhasználásával formált, szépen vart papírdobozokban. De leginkább a képeslevelezőlap-gyűjtők az őrzőik. A képeslapok a képeslevelezőlap-gyűjtők egyesületének tagjai mellett több magán képeslapmúzeum féltett kincseivé is váltak. Ezek a lapok ugyanis az elmúlt esztendők történelmi lenyomatai, üzenetei az egykori húsvétoknak, az akkor éltek és címzettek életének.

Péter Imre