Debrecen, a keleti régió központja immár 328 éve szabad királyi város

1235-ben tűnt fel elsőként a város neve írott formában a Váradi Regestrumként ismert ítéletgyűjteményben, akkor még „Debrezun” alakban.

1245-ben épült fel a mai Nagytemplom helyén állott Szent András-templom, mely olyan jó szolgálatot tett, hogy Nagy Lajos király 1361-ben Debrecent mezővárosi rangra emelte. Debrecen rövidesen az ország leggazdagabb, legnagyobb települése lett. Az 1550–60-as években megerősödtek Debrecenben a reformáció eszméi. Komoly hitviták kezdődtek, a ferences szerzetesek 1552-ben történt távozása után a katolikusokat 1715-ig kitiltották.

Főnixként feltámadva

1538-ban megalapult a Református Kollégium, mely a teológia mellett felsőfokú filozófiai, bölcsészeti, természettudományi és jogi karral is rendelkezett. 1546-ban a Szent András-templom tűzvészben elpusztult. Ennek helyén kezdték meg 1626-ban Bethlen Gábor vezetésével az András-templom építését, mely 1628-ra készült el. 1693. április 11-én az uralkodó, I. Lipót szabad királyi városi címet adományozott Debrecennek, ennek feltételeként másfél évszázad után visszatérhetett a „kálvinista Rómába” a római katolikus egyház.

1802. június 11-én tűzvész pusztított, mely Debrecen harmadát felperzselte, s áldozatául esett az András-templom és a Református Kollégium is. A Debreceni Református Nagytemplom építése 1805-ben kezdődött, és 1827-re fejeződött be. A terveket Péchy Mihály készítette.

1842-re épült fel Debrecen központjában a város egyik legjellegzetesebb építészeti emléke, a mai Régi Városháza, melynek tervei szintén Péchy Mihályhoz köthetők. 1849-ben, a szabadságharc idején öt hónapig itt dolgozott a kormány, Debrecen lett az ország fővárosa, családjával itt lakott Kossuth Lajos. A városházán volt a Honvédelmi Bizottmány hivatala, s a levéltárban őrizték a magyar Szent Koronát is.

1849. április 14-én Kossuth Lajos a Nagytemplomban mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását. 1849. augusztus 2-án volt a debreceni csata az I. magyar hadtest és az orosz főerők között, s végül a magyar honvédek megsemmisítő vereséget szenvedtek. 1944. június 2-án bombázták első alkalommal a szövetséges légierők Debrecent, s emiatt megközelítőleg ezerkétszáz ember vesztette életét, a sérültek száma megközelítette a hétszázat.

Gazdasági-kulturális erő

1944. október 14. és 19. között zajlott a második világháború egyik legnagyobb páncélos ütközete Debrecen térségében a magyar és német hadosztályok, valamint a szovjet seregek és a 2. Ukrán Front egységei között. Az ütközet szovjet győzelemmel ért véget. A harcok befejeztével megkezdődött a város helyreállítása. 1944. december 22-én a cívisvárosban alakult meg a magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány, mely 1945. április 11-ig Debrecenből irányította az országot.

Debrecen azóta is a fejlődés útján halad, sok multinacionális cég érkezett ide, növelve a város ipari szerepét. A városvezetés sokat tesz azért is, hogy kulturális fejlesztések sorával még élhetőbb, még szerethetőbb várossá változtassa a keleti régió központját.

Tartalmas vasárnap vár az ünneplőkre

Április 11-én nemcsak a költészet napja van, ekkor ünnepeljük Debrecent is. A járvány miatt online térben emlékezünk meg a város napjáról.

Papp László polgármester vasárnap a Facebook-oldalán mondja el az ünnepi beszédét, amely 9 órától lesz látható. Az ünnep alkalmából hangverseny is készült a Kodály Filharmonikusok által, Kollár Imre vezényletével, ezt szintén vasárnap, de már 19 órától tekinthetik meg az érdeklődők a megyeszékhely közösségi médiafelületén – tájékoztatta a Naplót az önkormányzat. Az együttes műsorában tükröződik mindaz, ami áthatja az idei tavaszt: a kiszámíthatatlan hétköznapok és a reményteli várakozás kettőssége. Elsőként Mozart A-dúr klarinétversenyének II. tétele hangzik fel, melynek szólistája Laskai László ifjú klarinétművész. A Kodály Filharmonikusok ezután előadják Schubert „Befejezetlen” szimfóniáját, melynek nyitva maradt tökéletessége ezúttal azt is kifejezi: bár még nincs végük a megpróbáltatásoknak, a szabad élet reménye is egyre közelebb kerülhet.

Pénzes László