Sokat adott a változatosság az idei Oscar-gálához, véli a debreceni filmkritikus

A koronavírus több szinten is átírta az idei Oscar-díjátadót: egyrészt a rengeteg elcsúsztatott premier miatt egyes, előzetesen akár esélyesnek is kikiáltott filmek nem is versenyeztek, másrészt pedig a gála megszokott formátumába is bele kellett nyúlni, hogy az minden szempontból megfeleljen a járvány miatt meghozott biztonsági intézkedéseknek. Steven Soderbergh rendezőlegenda, a show egyik producere előzetesen azt ígérte, olyan lesz az egész, mintha valamilyen filmet néznénk, és furcsa pikantéria, hogy azokat a járványszakértőket is megkérdezték a szervezéssel kapcsolatban, akik a tíz éve bemutatott Fertőzés című filmnél segítettek (melyet egyébként szintén Soderbergh rendezett). A Los Angeles-i Dolby Színház mellett az ünnepség fontos helyszíne lett a sokkal bensőségesebb hangulatú Union Station, az intimitásra pedig nagyon tudatosan játszottak rá a szervezők, és persze a díjazottak is az igen személyesre vett köszönőbeszédeikkel.

Az eddigi Oscar-gálákra aggatott jelzőket 2021-ben tehát azok szöges ellentéte váltotta fel, de hogy ez a forma hosszabb távon is működőképes lehet-e, még nem annyira egyértelmű.

Az idei show tanulságairól, jelöltekről, díjazottakról és nagy hiányzókról Váró Kata Anna debreceni filmszakírót, filmkritikust kérdeztük.

Várakozások, meglepetések

Mint azt a szakember a jelöltek idei listájával kapcsolatban megjegyezte, szűkösebb volt a merítés, mert több produkciós cég is úgy döntött, hogy akkora időzíti filmjének premierjét, amikor a filmfesztiválok újfent kiléphetnek az online térből, és a mozik is biztonsággal kinyithatnak. – Mindezek ellenére a jelölteket végignézve, a színvonalra aligha lehet panasz, ezért is sajnálatos, hogy az idei jelöltlistán szereplő alkotások többsége nem kaphatta meg a díjkiosztó előtt az ilyenkor megszokottnál szélesebb körű mozibemutatót és a vele járó sajtó-, illetve közönségfigyelmet – tette hozzá Váró Kata Anna, aki a jelöltek közül egyébként Christopher Nolan sci-fi-thrillerét, az idővel körhintaként játszadozó Tenet mellőzésén lepődött meg a legjobban. – Bár a film sok kritikust, köztük engem sem nyűgözött le maradéktalanul, meg voltam győződve róla, hogy megszórják majd jelölésekkel, ám úgy látszik, az Amerikai Filmakadémia tagjai is csak egy ügyes bűvésztrükköt láttak benne, és csak két kategóriában jelölték: a legjobb díszlet és a legjobb vizuális effektus díjára, melyek közül az utóbbit sikerült díjra váltania – mutatott rá a szakíró.

Az idei díjkiosztón is voltak olyan jelöltek, akik szobrocskával igazolták az előzetes esélylatolgatásokat, de Váró Kata Anna szerint nem minden kategóriában beszélhetünk papírforma Oscarról. A filmkritikus nagy meglepetésekre és borítékolható eredményekre is hozott példákat. – A legjobb film díját elnyerő A nomádok földjének jósoltak Oscart, ám rendezőjére, Chloé Zhaóra kevesebben fogadtak volna, különösen, mert olyanokkal szállt ringbe, mint David Fincher vagy Thomas Vinterberg – világított rá a szakember, emlékeztetve: Chloé Zhao a második rendezőnő az Oscar történetében, aki átvehette a legjobb rendezőnek járó aranyszobrot.

Váró Kata Anna úgy véli, Frances McDormand elismerésére is lehetett számítani. – Egyik kollégám, Pernecker Dávid írta alakításáról: „szemöldökének emelkedésében, ráncainak mozgásában és egy istenverte félmosolyában is monológok rejtőznek némán.” McDormand Oscar-díja ugyanúgy borítékolható volt, ahogy Anthony Hopkins győzelme is, bár én szorítottam Vanessa Kirbynek is, aki Mundruczó Kornél Pieces of a Woman című filmjében nyújtott megrendítő alakítást, és akit a film velencei premierje, illetve a színésznő fesztiváldíja után az Oscar másik nagy várományosának tartottak – említette a szakíró, majd a mellékszereplői díjakra is kitért. Megjegyezte, itt szinte biztosra vette Glenn Close győzelmét, meglepetésként érte, hogy Jun Ju Dzsung részesült az elismerésben, bár – tette hozzá – aki ismeri a dél-koreai színésznő életművét, az tudja, hogy valóban méltó versenytársa amerikai pályatársnőjének.

„A változtatás igénye, miszerint az Oscar tükrözze az amerikai filmipar és az abban tevékenykedők sokszínűségét, már korábban megmutatkozott, az új szabályokat azonban csak tavaly fektették le. Elnézve az idei jelölteket és díjazottakat, valóban minden korábbinál nagyobb változatosságot tapasztalhatunk”

– húzta alá Váró Kata Anna.

A reformok Oscarja?

A gála az eddigi hagyományokat zárójelbe téve az átadott díjak sorrendjében is újat mutatott, ugyanis nem a legjobb film kapta meg utoljára a szobrocskát, hanem a női és férfi mellékszereplő.

A filmkritikus szerint ez a megoldás nem tett jót a díjkiosztónak.

– Nemcsak a több évtizedes tradíció miatt, hanem azért is, mert a legjobb film díja a leginkább összetett díj, hiszen ahhoz, hogy ezt elnyerhesse egy alkotás, nem „csak” a forgatókönyvében vagy rendezésében, operatőri munkájában vagy más elemében kell a legjobbnak mutatkoznia, hanem együttesen mindenben apró részletében. Éppen ezért is éreztem azt régebben, hogy ennek a bejelentése koronázza meg a gálát – vélekedett a szakember, akit arról is megkérdeztünk, melyek voltak a kényszer nyomására megújult ünnepség legfontosabb előnyei és hátrányai, illetve profitálhat-e hosszabb távon az Oscar-gála az itt bevezetett újdonságokból, vagy esetleg működőképesebb a hagyományos felépítés. Váró Kata Anna szerint utóbbinak a megállapítása még abszolút a jövő zenéje.

Relive the most surprising wins, inspirational speeches, hilarious dance breaks, and more highlights from the 2021 Academy Awards. " target="_blank" rel="noopener noreferrer">@TheAcademy #Oscars pic.twitter.com/rKn18xKKcN

— IMDb (@IMDb) " target="_blank" rel="noopener noreferrer">April 26, 2021

– A már a jelöltekben is megmutatkozó sokszínűség mindenképp sokat adott a gálához, és ez várhatóan így is marad, hiszen, amint mondtam, hosszú évek óta visszatérő panasz volt ennek hiánya. Egy ilyen régóta megrendezett esemény esetében az is természetes, hogy időről időre felmerül a reformok igénye, hiszen maga az iparág is óriási változásokon ment át az Oscar-díj megalapítása óta. Korábban a változást leginkább a házigazdák megválasztása vagy utóbb az elhagyása mutatta.

„Az, hogy az új formula mennyire lesz hosszútávon irányadó, vagy a szervezők visszatérnek-e a korábban jól bevált recepthez, majd a közösségi médiában és sajtóban megjelenő visszhangok eldöntik”

- hangsúlyozta a filmszakíró, aki azt is elárulta, mely darabok voltak a személyes kedvencei az idei mezőnyből.

– A nomádok földje valóban remekmű, megérdemelt a győzelme, de A chicagói 7-ek tárgyalása is tetszett, az Ígéretes fiatal nő is izgalmas változást hozott egy megszokott műfaji formulába, a Mank pedig ismét megmutatta, milyen jó rendező David Fincher. Megérdemelten nyert a Még egy kört mindenkinek című film is a legjobb külföldi film kategóriában, bár a Kollektíva című román alkotásnak is nagyon drukkoltam – osztotta meg Váró Kata Anna.

Raffer Attila

Díjazottak

legjobb férfi főszereplő: Anthony Hopkins (Az apa)

legjobb női főszereplő: Francis McDormand ( A nomádok földje)

legjobb férfi mellékszereplő: David Kaluuya (Judas and the Black Messiah(

legjobb nemzetközi film: Thomas Vinterberg: Még egy kört mindenkinek

legjobb eredeti forgatókönyv: Ígéretes fiatal nő

legjobb adaptált forgatókönyv: Az apa

legjobb animációs film: Lelki ismeretek

legjobb élőszereplős rövidfilm: Two Distant Strangers

legjobb rendező: Chloé Zhao (A nomádok földje)

legjobb smink és haj, legjobb jelmez: Ma Rainey: A blues nagyasszonya

legjobb operatőr: Erik Messerschmidt (Mank)

legjobb vágás: Mikkel E.G. Nielsen (A metál csendje)

legjobb filmzene: Lelki ismeretek

legjobb filmdal: Fight for You (Judas and the Black Messiah)

legjobb női mellékszereplő: Jun Ju Dzsung (Minari)

legjobb dokumentumfilm: Tanítóm, a polip

legjobb film: A nomádok földje

Borítókép: a nomádok földje producerei, Peter Spears, Frances McDormand, Chloé Zhao, Mollye Asher és Dan Janvey (b-j) a legjobb filmnek járó díjjal