Megyei család kapta az Év Tájházvezetője díjat

A biharkeresztesi Marosán családnak ítélte oda az Év Tájházvezetője díjat a Csicsóka Tájház működtetéséért a Magyarországi Tájházak Szövetsége a pénteken tartott közgyűlésén. Az elismerés kapcsán felkerestük Marosán Györgyöt, aki felidézte, honnan indultak 2013-ban – ekkor vásárolták meg ugyanis a portát, amire egy ismerősnél tett látogatás során akadtak rá.

A család összeült, és úgy döntött, megmenti a házat. Itt kaptak helyet az évek alatt összegyűjtött családi hagyatékok és régiségek, melyek azelőtt a családfő egykori műhelyében voltak.

– 2013 őszére már olyan fázisba kerültünk, hogy a nádtetősöket hívtuk, visszatettük a nádat rá, hiszen eredetileg is nádfedeles volt a ház. Ekkor már az óvodából kirándulást szerveztek a gyerekeknek, hogy megnézzék a tető építését, az itt tartott állatok pedig már akkor lekötötték őket. Megfogalmazódott bennünk az, hogy nem is saját részre kell ezt megcsinálnunk – idézte fel Marosán György. Lépésről lépésre, hagyományos módon újították meg a porta épületeit a lakóháztól a pincén és a gémeskúton át az ólakig. Az épületet 2017-ben az önkormányzat helyi védelem alá helyezte. A szakembereket is segítségül hívva rendezték be a tornácos laképületet, melyet a mai napig nagy érdeklődés övez. – Nagy öröm, hogy a gyerekeknek évről évre újdonság, amit itt látnak. Míg egy felnőtt egyszer megnézi, és 10 évre nem vágyik többet ilyen helyre, a gyerekeknek akár félévente is új felfedezés és élmény egy látogatás – vallja.

Állatok és növények

A Marosán család célja, hogy portáján bemutassa a bihari gazdák hagyományos életmódját, ezért a gazdasági udvart őshonos állatokkal népesítette be. Fodros tollú lúd, gyöngytyúk, pulyka, kacsa, racka, kecske, mangalica és szamár is megtalálható a portán, de az állatok mellett a növényekre is nagy hangsúlyt fektetnek. A veteményesben szinte minden megtalálható, ami egy hagyományos parasztportán megtermett. – A virágoskertrészben fűszer- és gyógynövények vannak, hagyományosan van szőlőlugas, állnak a régi fajta szilvafáink, ültettünk diófát, és eperfánk is van, ami szintén jellemző volt egy parasztportára – taglalta Marosán György. Hozzátette, megpróbálták az elfeledett növényeket visszatelepíteni, idén az édesgyökérrel próbálkoznak. A kerítés tövébe ültetett, az őszi virágzáskor a betonkerítést sárga virággal beborító csicsóka pedig a ház névadója lett. Az állatok és a kert miatt napjában többször megfordul ott a Marosán család, a tájház nem nyitvatartás szerint üzemel, a látogatókkal személyesen vagy telefonon egyeztetnek. Rendszeresen tartanak rendezvényeket, a gyerekeknek kézműves-foglalkozásokat.

Lelkes munkájuk gyümölcse sorra beérett: 2017-ben a Magyar Néprajzi Társaság Tradíció Gyűjtőpályázatára benyújtott munkájukat elismerésben részesítette. 2019-ben Biharkeresztes Város Kultúrájáért díjat adományozott a Marosán házaspárnak. Most pedig a bihari térség értékeinek megőrzéséért, elkötelezett éltetéséért végzett munkájukat ismerte el a Tájházszövetség az Év Tájházvezetője díjjal.

KD