2021.09.23. 16:44
A cívis népnyelv fordulataiban is elkalandozhatunk a Debreceni Szemlében
Ki az, akinek nagy folt van a pendelyén?
Oláh Gáborról is megemlékeznek a tudományos folyóiratban | Fotó: Vass Attila
Ha gazda, legyík, ha nincs, vegyík – ma már igencsak nehezen tudnánk megfejteni e szólás értelmét. A Debreceni Szemle legfrissebb (ez évi harmadik) számából viszont megtudhatjuk: a cívisek ekképp utasították el azt, aki valamilyen gazdasági eszközt kölcsönkért. Kálnási Árpád, a cívisek népnyelvének avatott kutatója, lexikográfusa – a Debreceni cívis szólások és közmondások című művéhez kapcsolódva – több elmés szófordulattal is megajándékozza a tudományos folyóirat olvasóit. Ezt még a Noé bárkájábul engedtík ki – ezt mondta vásárban a vevő gúnyosan arra a szarvasmarhára, mely már nagyon öreg, nem sokat ér. Gazdagabb családba benősülni akaró legények között járta a következő szólás: Nagy fót van a pendejin – vagyis nagy hozománya van a lánynak. A szólástárszemle a korabeli korrupció világába is betekintést enged: a Hazulrúl jöttem… (hoztam ám ajándékot is) szólással jelezte a cívis ember a hivatalnoknak, hogy anyagiakkal (hússal, tojással) is megköszöni a segítségét.
Az illem területén szintén volt mit feljegyezni. Tán madár van a kalapod alatt? – így szóltak rá a fiúra, ha nem köszönt, vagy köszönéskor nem emelte meg a kalapját – magyarázza Kálnási Árpád. A fejfedőnél maradva azt is megtudjuk: „Akit Szent Miháj-nap után kalapba lácc, attúl ne kírj tanácsot!”, hiszen okos ember szeptember 29-e után már kucsmát visel.
Bakó Endre irodalomtörténész a 140 évvel ezelőtt született költő, Oláh Gábor, a „Kar utcai remete” pályaképét rajzolja meg a folyóiratban. Így ír róla: „Azok közé tartozott, akik írásaikkal és személyiségükkel egyaránt jelenlévővé tették Debrecent az irodalmi köztudatban és annak környékén, noha nem mindig pozitív értelemben. Egyéniségében ugyanis volt valami »merevgörcs«, ami megakadályozta kétségtelenül meglévő tehetségének optimális érvényesülését.” Remenyik Éva bőrgyógyász A napfény árnyoldalai című írásában arra is felhívja a figyelmet: a barna bőrszín divatja miatt a napozás igen elterjedt, ám ez bőrgyógyászati szempontból semmiképpen sem tekinthető egészségesnek. Szavai szerint a D-vitamin-képződés szempontjából nem szükséges a lebarnulás, sőt a barnulás tulajdonképpen a bőr fokozott UV-hatás elleni védekezésének a jele.
FGY