Egy katolikus és költő, aki mellőzte a Kádár-rendszert

Az Alföld októberi kiadványát szerda délután mutatták be a Debreceni Egyetem főépületében. Az irodalmi folyóirat Pilinszky János alakjának és életművének méltatására vendégszövegekkel, interjúkkal és hommage-versekkel készült.

A Takács Zsuzsával és Mártonffy Marcell-el készült interjúról, a Pataky Adrienn-nel és Kulcsár-Szabó Zoltánnal folytatott kerekasztal-beszélgetésről és Pilinszky különleges, delejező alakjáról és költészetének teológiai vonatkozásairól a főszerkesztő Szirák Péter Bednanics Gábor irodalomtörténésszel és Fodor Péter egyetemi docenssel beszélgetett.

Nem csak betű a lapon

Pilinszkyvel a 80-as évek végén és a 90-es évek elején még nem iskolai tananyag részeként találkozhatott az olvasó, ahogy Fodor Péter fogalmazott: katolikus volt, de szabálytalan, nem illett a Kádár-rendszer mindennapjaiba. – Költő vagyok és katolikus – ezzel az ellentmondásosnak szánt, gyakran hangoztatott összegzéssel aposztrofálta magát.

Számára nem volt fontos, sőt, nemtörődömséggel kezelte ezt a korszakot. Ezért is lett Pilinszky az értelmiségiek egyik olvasmánya a rendszerváltás idején, olyannyira, hogy szinte lehetetlen volt beszerezni köteteit, melyeket akkoriban a könyvtárból is eltulajdonított a legfanatikusabb olvasó.

Szirák Péter a költő egyedi, szuggesztív hangjáról is beszélt, mely még érzékletesebbé tette verseit a felvételeken. Az Alföld új lapszámában megjelent kerekasztal-beszélgetésben Pataky Adrienn úgy fogalmazott: Pilinszky szociális érzékenységre buzdítása mellett a figyelem kihívása lehet ma a legaktuálisabb. Közösségben élni, de folytonos önvizsgálatot tartani, időről időre megtapasztalni és meghallani a nem szorongó, de sokkal inkább szorongásoldó csendet. Az egyik mai üzenete az életműnek az lehet, hogy legyünk jelen az életünk pillanataiban, mert a jelenlét alternatíva a „puszta létezés” helyett.

SZD

Borítókép: Fodor Péter, Bednanics Gábor és Szirák Péter a lapszám bemutatóján