Hetvenöt csapat mutatta meg Józsán, mi mindent tud kihozni a nyúlhúsból

Bár a húsvét még odébb van, Józsán minden a nyúl körül forgott szombaton. Ekkor tartották ugyanis a 18. nyúlfőző versenyt és a 31. szüreti napot a Józsaparkban. Idén 75 csapat nevezett a gasztronómiai megmérettetésre, a bográcsok és grillek között sétálva pedig láthattuk: igazi ételkülönlegességeket főztek. Rohály Géza például egy komplett menüsorral készült: előételnek saját zsírjában sült nyúlmájat kínált, főétel gyanánt pedig nyúlragut szuvidált gombócokkal, olajtökmagba panírozott nyúlcombot, illetve a nyúl lábszárcsontjára dolgozott fasírtot. A tányérra felkerült még a nyuszinak a „nyúlja”, a bélszín, és a háját is kisütötték parázson.

Valamivel odébb, Kovács Győzőéknél erdélyi nyúlpaprikás készült juhtúrós puliszkával, néhány lépéssel arrébb pedig már Majtényi Mihály bográcsára csodálkoztunk rá. Ő gyömbéres gerincragut készített zöldségesen, és még megbolondította rókagombával is, köretnek pedig metélőhagymás nokedlit kínált. Volt, aki levesnek, akadt, aki pörköltnek álmodta meg a nyulat. A mintegy 280 nyúlból készült fogásokat Bede Róbert mesterszakács vezetésével értékelte a zsűri.

Juráskó Róbert, a Nyúl Terméktanács, illetve a Józsai Település- és Közösségfejlesztő Egyesület elnöke a Hajdú-bihari Naplónak elmondta, ezt a napot azért szervezik meg már immár 18. alkalommal, mert szeretnék a nyúlhúst népszerűsíteni.

El szeretnénk juttatni az információt azoknak a családoknak, akik nem fogyasztják a nyulat, hogy építsék be az étrendjükbe, hiszen ez egy egészséges, nagy fehérjetartalmú termék

– mondta. Hozzátette, nagyon sok helyen még mindig tartanak nyulat, arra buzdítanak, hogy a háztáji nyúltartás is megmaradjon. A szüreti nap programjai is érdekesnek bizonyultak, a színpadi műsorok mellett többek között a húszéves Józsai Kertbarát Kör kiállítását is megtekinthették a kilátogatók.

– Talán ez az egyik legrégebbi városrész, ahol tartunk ilyen rendezvényeket. A szüleinktől vettük át ezt a hagyományt, és szeretnénk majd átadni a gyermekeinknek, unokáinknak is. Ez egy olyan rendezvény lett, ahol az egészséges táplálkozás, a környezetvédelem és a jókedv találkozik egymással – mondta a Naplónak Balázs Ákos alpolgármester, aki szerint a helyszín is szimbolikus.

– Ez a terület még a 2000-es évek elején lett védett területté nyilvánítva, azóta is vigyázunk rá, és nagyon örülünk annak, hogy Kósa képviselő úr közreműködésével itt a Civaqua-program valóra fog válni. A Tisza vize ide fog érkezni a Tócó-patakba – hangsúlyozta. Erre a gondolatmenetre csatlakozott rá Kósa Lajos országgyűlési képviselő is, aki emlékeztetett, a Civaqua-program kapcsán kiírt ötletpályázaton józsaiakból álló csapat nyerte meg a közönségszavazást egy vízimalom és egy kilátó ötletével.

Azt tudni kell, hogy egy angol utazó 1700-as évekbeli leírása alapján a Tócó-patakon – ami valamikor egy kisebb folyó volt – öt vízimalom működött. Nehéz most elhinni, hogy ez a Tócó bármilyen vízi eszközt meghajtott, de ha a Civaqua megvalósul, akkor a vízhozam ezt újra lehetővé teszi

– ismertette, miközben mellettünk már javában főttek a nyúlételek. A rendezvény nyitányán a képviselő a beszédében arról beszélt, mintegy 120 ezer anyanyúl van az országban, ennek a 95 százaléka Európába megy exportra. – Nálunk valamiért kevésbé keresett a nyúl, pedig a nyúl az egyik legegészségesebb állati fehérjeforrás. Azért küzdünk, hogy ez az ágazat megmaradjon, mert az Európai Unió mindenféle változást tervez az agrárprogramjában, például a ketreces állattartást betiltaná – fogalmazott.

KD