Nagyra fújt, de halkan pukkanó lufi lett a Netflix őszi gigafilmje

Dwayne Johnson, Ryan Reynolds és Gal Gadot is van akkora név, hogy akár önmagukban is elvigyenek egy blockbustert, a Netflix viszont nem aprózta el, és mindhármójukat belerakta a 200 millió dollárból leforgatott Red Notice-ba (magyarul: Különösen veszélyes bűnözők). Az már a legelső pörgős jelenet után nyilvánvaló, hogy a sima akció-kalandfilmhez képest egyébként egészen húzós összeg egy jelentős része nem a forgatókönyv fejlesztésére vagy mondjuk praktikus effektekre ment el, hanem sokkal inkább a trió gázsijára. Ez persze még nem jelenti azt, hogy a végeredménynek eredendően pocséknak kellene lennie, de itt sajnos mégis ez a helyzet, a film ugyanis még a zsáner legalacsonyabb léceit sem képes tisztán átvinni.

A Red Notice sajnos csak egy túlpozicionált termék, egy plusz ikon a szolgáltató platformján, aminek a címére jövő ilyenkorra már senki nem fog emlékezni.

Pedig az alapállás még működhetne is bizonyos keretek között: egy mestertolvaj mindenáron szeretné összelopkodni Kleopátra három aranytojását némi (na jó, egészen busás) pénzjutalomért cserébe dúsgazdag megrendelőjének, de mindebben riválisa és egy FBI-ügynök is meg akarja akadályozni. A legalapvetőbb kalandfilmes sztori ez, ami ugyan egy MacGuffin körül bonyolódik (ezt Reynolds karaktere ki is mondja a filmben), de egy csomófelé el lehetne vinni, az író és rendező Rawson Marshall Thurber valahogy mégis eléri, hogy az egyébként korrekt első harmad után már komoly kihívás legyen a képernyő előtt maradni. A történetet egy pontot követően sajnos nem szövögetik, hanem rugdossák, mégpedig izomból, és bár becsúszik egy-egy csavar, nem lehet őket komolyan venni, annyira legyengíti őket a forgatókönyv.

Itt most felhozhatnánk, hogy oké, de legalább a zsánerhez méltóan bejárjuk az egész világot a szűk két óra alatt – naná, hisz ezeket a tojásokat az évezredek alatt jól szétszórták –, ha nem lenne teljesen egyértelmű, hogy külső helyszíneket amúgy csak elvétve látogatott meg a stáb. Az akció végig zöld háttér előtt zajlik, ami egy idő után rettenetesen kizökkentő, egy bikaviadalos nagyjelenet pedig kifejezetten nevetségesre sikerült emiatt, annyira rossz benne a világítás és a CGI. Valahogy steril az egész film, egyszerűen nincs rá jobb szó, és ehhez az olyan elnagyolt részletek is hozzátesznek, hogy egy dzsungelben kóborló emberen miért hófehér és szépen vasalt még három nap után is az ing. Igen, kiragadott példák ezek, de hasonlókkal van tele a Red Notice, a sok szálka pedig egy idő után gerendává erősödik, még szép, hogy szemet szúrnak.

Jó, jó, de a Johnson-Reynolds-Gadot hármas között legalább a kémia megvan, igaz? Nos, nem egészen. A játékidőben alig vannak ők így hárman együtt, a cselekmény inkább az előbbi kettő körül bonyolódik, akiknek vannak ugyan momentumai, de többnyire borzasztóan ostoba párbeszédeket és jeleneteket írtak nekik, melyekből önmagában a karizma sajnos nem emeli ki őket. És hát az sem segít rajtuk, hogy a poénok közül is csak nagyjából minden tizedik ül – de ami ül, az legalább tényleg.

A filmet amúgy sikerként könyveli el a platform; a Red Notice nemcsak bekerült a heti top 10-be, de a maga közel 150 millió megnézett órájával toronymagasan vezeti is a listát. A folytatásra tehát jó sansz van, remélhetőleg okosabban bánnak majd vele. Mert erre a szkriptre sajnos kár volt színészi all int mondania a Netflixnek.

Értékelés: 2/5

Raffer Attila

Kapcsolódó cikkek:

https://haon.hu/kultura/helyi-kultura/remek-lett-nicolas-cage-disznos-filmje-de-nem-azert-amiert-elsore-gondolnank-5744855/

https://haon.hu/kultura/helyi-kultura/fek-nelkuli-hullamvasut-az-uj-ongyilkos-osztag-csak-birjuk-gyomorral-5529653/