A Sárrét íróit is bemutatja Medvigy Endre legújabb munkája

A közelmúltban jelent meg Medvigy Endre legújabb munkája, amely a sárréti népi írókat is bemutatja. Az ötszázharminc oldalas válogatott tanulmánykötet ajánló fülszövege hívja fel az olvasó figyelmét arra, hogy a népi irodalom és az erdélyi magyar irodalom kiválóságainak pályájáról, életútjáról, munkásságuk figyelemre méltó epizódjairól megfogalmazott igazságkereső írásait tartja a kezében. Jelzést kap arról, hogy a szerző vizsgálja azt is, hogy milyen volt Trianon visszhangja a húszas- harmincas évek Magyarországán. A könyvben a legendás budapesti Forrás Kör története, az 1943-as Szárszói Találkozó és annak negyvenéves jubileumi rendezvénye mellett Erdély és a székelyek Mohácsának, Madéfalvának irodalmi emlékeibe is betekinthetünk. 

A sárréti népi írók emléke

A Nyirő Józseffel egykor sajtónyilatkozatot, olykor meghitt beszélgetést készítő Benamy Sándor, Dsida Jenő, Kacsó Sándor, Ligeti Ernő, Széfeddin Sefket bey, Szász Endre, Thury Zsuzsa, Tomcsa Sándor, Gál István, Hokky Károly, Hosszú Zoltán, Majtényi Mihály, O. Nagy Gábor és Pluhár István írásait és pályaképeit olvasva valós képet kapunk az erdélyi író sokszínűen megítélt irodalmi és közéleti munkásságáról. Az egy éve József Attila-díjjal elismert szerző a sárréti népi írók mozgalmának résztvevőit is bemutatja. Köztük Barsi Dénes, Költő Nagy Imre, Hegyesi János, Szűcs Sándor, Erdélyi József, Darvas József, Féja Géza sírján kaparja meg a felejtés moháját. Trianonra, az országcsonkítás gyászos rettenetére a magyar írók válaszait többek között Reményik Sándor, Áprily Lajos, Dsida Jenő, Nyirő József, Sajó Sándor, Somogyváry Gyula és Illyés Gyula életútjai és írásai tárja elénk. Többen e költőink közül már azokban az években megfogalmazták az erdélyi magyarok, románok és szászok békés együttélésének kívánalmát, a megbocsájtatlan sérelmek, elmérgesedett sebek és kibeszéletlen ellentétek felett.

Péter Imre