Hajdú-Biharba is elhozzák a Terror Háza vándorkiállítását

A Terror Háza Múzeum 2019. június 16-án Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai újratemetésének 30. évfordulóján nyitotta meg utcai tablókiállítását. A tárlat 2020 végéig 7 európai és 35 magyarországi helyszínen járt, és több mint 100 ezer látogatója volt - idézték fel a szervezők az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményükben.
 

A kiállítás öt nagyobb egységen keresztül, kronologikusan mutatja be, hogyan jutott el Magyarország a kommunista diktatúra elnyomásából a rendszerváltoztatásig; végigsorolva azokat az eseményeket, amelyek megváltoztatták a kontinens és a világ történelmét. A tizenhárom tabló idézetekkel és fényképekkel jeleníti meg azt a rendszert, amely egészen 1989-90-es összeomlásáig megfosztotta a magyarokat szabadságuktól.
 

Mint a múzeum közleménye emlékeztet, a magyarok jelentős része a térség többi nemzetével együtt soha nem fogadta el a kommunizmust, ezért a rendszer kiépüléséhez és fenntartásához szükség volt a politikai terrorra, megfélemlítésre, a szovjet hadsereg megszállására.
 

Közép- és Kelet-Európában 1945 után egymást követték az antikommunista megmozdulások. A tárlat nemcsak az államosítást, az egyházüldözést, a korabeli nyomorúságos állapotokat mutatja be, hanem feleleveníti a magyarországi, prágai, kelet-berlini ellenállást is. S azt is, hogy a kommunista rendszerek nem maguktól omlottak össze, hanem a szabadságra vágyó emberek milliói döntötték meg - hangsúlyozzák a szervezők.
 

A tablókiállítás bemutatja az első közös sikert: az 1991-es évet, amikor Magyarország és a Visegrádi Négyek szövetséget kötöttek közös érdekeik képviseletére; 1999-et, amikor Magyarország tagja lett a NATO-nak, majd 2004-et, amikor az ország csatlakozott az Európai Unióhoz.
 

A kiállítás főkurátora Schmidt Mária történész, a "30 éve szabadon" emlékév kormánybiztosa. Kurátorai Tallai Gábor író, tanár, a Terror Háza Múzeum programigazgatója és Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója.
 

A vándorkiállítás további helyszínei Kalocsa, Tiszafüred, Baja, Jászberény, Kiskunhalas, Cegléd, Kiskőrös, Albertirsa, Kiskunfélegyháza, Csongrád, Gyál, Szentes, Szigetszentmiklós, Makó, Érd, Orosháza, Biatorbágy, Békés, Bicske, Hajdúszoboszló, Gárdony, Hajdúböszörmény, Mór, Hajdúnánás, Celldömölk, Tiszavasvári, Kőszeg, Újfehértó, Kapuvár, Berettyóújfalu, Csorna, Mezőtúr, Esztergom, Törökszentmiklós, Balassagyarmat, Balatonfüred, Barcs, Bonyhád, Gödöllő, Gyöngyös, Kazincbarcika, Körmend, Marcali, Mezőkövesd, Mohács, Ózd, Paks, Sárospatak és Sátoraljaújhely lesznek.