2022.06.01. 12:40
Festői környezetben rögzítette instrumentális road movie-ját a Bordó Sárkány
Készülőben lévő ötödik nagylemezének Lencse című darabjához készítette el videóklipjét nemrég Debrecen legnépszerűbb középkori rock’n’rollt játszó zenekara, a Bordó Sárkány Régizene Rend.
Forrás: Bordó Sárkány Régizene Rend
Az alapvetően középkori zenén nyugvó és a saját dalait egyre inkább előtérbe helyező formáció igencsak „folkos” hangvételű videóval rukkolt elő. Az új anyag már látható a nagyobb videómegosztó portálokon, a részletekről a Napló Dickmann Roland zenekarvezetőt kérdezte.
A kép és részben a zene az ősi, érintetlen tájon, a hétköznapokban még mindig jelen lévő viseleteken, az emberi kapcsolatok minden korban megjelenő egyetemességén keresztül a máig élő hagyományt, a jelenben élő múltat kívánja bemutatni. A Bordó Sárkánytól megszokott módon, különleges pengetős hangszerek hallhatók és láthatók a felvételen, mint a koboz, a lantgitár és mandocello. A hegedű fülbemászó vezérmotívumát a dob feszes ritmusa támasztja meg, és Ségercz Ferenc sepsiszentgyörgyi népi furulyás virtuóz játékával érkezik tetőpontjához az alkotás.
A klip vizuális világa archaikusabb nem is lehetne. A Csángóföld szívében elterülő Klézse község és a hozzá tartozó Somoska festői szépségű természeti környezete, hegyvidéke, dombságai, erdei elevenednek meg szemünk előtt. A film főszereplői a csángó hagyományokat őrző helyi néptánccsoport táncosai és a környékbeli falvak lakosai
– fejtette ki.
Megtudtuk azt is, hogy a Bordó Sárkány Lencsés című instrumentális szerzeménye több szálon is kapcsolódik a tájhoz és a kultúrához. A darab 7/8-os lüktetése és tempója megegyezik az igen kedvelt, emiatt a táncházakban kihagyhatatlan, kecskés táncdallam ritmusával. A zenekar által használt hangszerek egy része, a koboz, hegedű és népi furulya, valamint a klipben is megjelenő dob, az úgynevezett tapan a moldvai csángó népzene elmaradhatatlan instrumentumai. Személyes kapcsolatok is segítették a szereplőkkel való együttműködést, ugyanis a zenekar kobzosa, Szlama László tizenhat éves korától kezdve több ízben járt már a környéken, és élvezhette a csángók vendégszeretetét. Legutóbb DLA népzenei doktori munkájához kapcsolódó kutatásában kapott tőlük segítséget. Szerencsére szó volt arról is, hogy miért Lencsés lett a dal címe. Azontúl, hogy a névválasztás hangalakilag utal a Kecskésre, a dal január 1-jén íródott, akkor, amikor a Kárpátokon túl a kecskés népszokást tartják, és amikor a Kárpát-medencében szokás szerint lencsét esznek a jó szerencsét várva.
SZD