2022.06.25. 14:36
Jegyzet: Betűteremtő
Míg e betűket gépelem, az olvasóra gondolok. Nem az enyémre. Grecsó Krisztiánéra. Elképzelem, ahogy ez az útkereső a játszótéri kalandok után átkíséri lányát oda, ahol óriás lehet, vagy katicaszárnyon repkedhet.
Aztán amikor az apró kapuőrök lezárják a szemhéjnyi határt álomország és valóság között, akkor a 46 éves író a klaviatúra fölé hajol, hogy megélt valóságából megélhető álmokat teremtsen nekünk. S míg ír, ránk gondol. Hogy mit kezdünk majd a szöveggel. Hogyan formáljuk majd az övét a miénkké. A találkozón elmesélte, milyen élesen bírálta a Pletykaanyut egy földije. A férfi néhány év múlva Németországba szakadt dolgozóként újraolvasta a könyvet, s úgy tűnt neki, mintha teljesen átírta volna a szerző. Akkor felfedezte benne a honvágyat okozó szeretetteli sorokat. Pedig nem a betűk változtak, hanem az olvasó nézőpontja, és így lett ugyanabból a kötetből más könyv. Szép példa ez arra, hogy az író és az olvasó egyenrangú abban a „világteremtési” folyamatban, ami a két fedlap között zajlik.
Megyesi-Horváth Borbála
